Az Isten iránti szeretet parancsát már az Ószövetségben kiegészíti a második parancsolat: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Isten szeretetének parancsa mellett ez a „második” felszólítás, hogy legyen gondunk a „másikra” is.
Az Isten iránti szeretet parancsát már az Ószövetségben kiegészíti a második parancsolat: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Isten szeretetének parancsa mellett ez a „második” felszólítás, hogy legyen gondunk a „másikra” is.
Úrnapján a legméltóságosabb Oltáriszentséget ünnepeljük, görögösen mondva az Eucharisztiát, amely magyarul elismerést, hálát, hálaadást, köszönetet jelent.
Talán semmire sem vágyódunk annyira az életben, mint az örömre. A keresztség által a legnagyobb örömnek lettünk részesei: Isten gyermekeivé váltunk. A nagyböjti készülődésben Krisztus evangéliumának és megváltó halálának mélyebb megértésére törekedve kerestük istengyermekségünk titkának egyre teljesebb megélését. Most, húsvét ünnepén, a húsvét-éjjeli
A nagyböjti vasárnapok evangéliumi szakaszainak középpontjában az irgalmasság témája áll. Jézus konkrét helyzetekben mutatja meg, hogy nem elítélni, hanem megmenteni jött a bűnösöket. Egy alkalommal a farizeusok és írástudók – akik a bűnösök iránti irgalma miatt „a vámosok és bűnösök barátjának” tekintik Jézust – egy házasságtörésen ért asszonnyal kapcsolatban kérik állásfoglalását.
Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,
Hogy ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek,
Ahol sértés, oda a megbocsátás szellemét,
Ahol széthúzás, oda egyetértést,
Ahol tévedés, oda igazságot,
Ahol kétely, oda hitet,
Ahol kétségbeesés, oda reményt,
Ahol árnyék, oda fényt,
Ahol szomorúság, oda örömet.
Uram, add, hogy inkább én igyekezzem vigasztalni,
Minthogy vigaszra várjak,
Inkább én törekedjem megértésre,
Mint hogy megértést óhajtsak,
Inkább én szeressek,
Minthogy szeretetet igényeljek.
Mert önmagunkat [...]
Tanítványai közül, akik hallották Jézus szavait,
többen azt mondták: „Kemény beszéd. Ki hallgatja?” (Jn 6,60)
A Jézus kafarnaumi beszédét lezáró szakasz felvillantja, milyen pozitív-negatív hatást váltott ki a beszéd a hallgatókban. A csodálatos kenyérszaporítással kezdődött az esemény. Folytatódott a vízen járás csodájával. Aztán következett a nagy beszéd, amelynek központi mondanivalója: Jézus égi kenyeret ad, új, örök életet [...]
A keresztény ember számára húsvét az egyházi év középpontja. Krisztus feltámadása ünnep, a szó legvalódibb értelmében. Olyannyira nagy ünnep, hogy nemcsak egyszer tartjuk meg az év folyamán, hanem minden vasárnap erre emlékezünk, és ezért nevezzük a vasárnapot az Úr napjának.
Amikor Jézus a Galileai-tó mellett járt, látott két testvért, Simont, másik nevén Pétert és testvérét, Andrást. Halászok voltak, s épp hálót vetettek a tengerbe. Megszólította őket: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket.” (Mt 4,18-19)