Az ünnepi asztalokra minden országban felkerülnek a hagyományos ételek, ám szinte mindenhol új receptek gazdagítják a tradicionális menüket.
Az ünnepi asztalokra minden országban felkerülnek a hagyományos ételek, ám szinte mindenhol új receptek gazdagítják a tradicionális menüket.
A kenyér ősidők óta a legalapvetőbb emberi táplálék, készítési módja együtt változott az emberiség történelmével.
Itt a május, s a hónap közepétől-végétől már nemcsak az üvegházakban megtermett eperből, hanem a szabadföldiből is bőségesen fogyaszthatunk. A küllemre is étvágygerjesztő, finom gyümölcsből és persze a szintén májusban érő cseresznyéből is érdemes minél többet a család asztalára tenni. Nyersen vagy valamilyen étel alapanyagaként felejthetetlen kulináris élményt nyújtanak, összetevőik pedig számos bajt gyógyítanak.
Húsvét ünnepe a vallási megemlékezések mellett az újjászületésnek az évezredes ünnepe is. Az ünnepi asztalon ilyenkor feltálalt hagyományos ételek, mint a tojás, a bárány, a sonka és a foszlós kalács a megújulás jelképei.
Az erdőt, mezőt járó ősemberek jól ismerték a vadon gyümölcseit. Míg az elejthető vadak után kutattak, sokszor csak a vadon termő gyümölcsök fogyasztásával tartották fenn magukat.
Itt a nyár, a gyümölcsérés ideje, s ilyenkor a gondos háziasszonyok megtöltik a kamrát saját készítésű lekvárokkal, dzsemekkel, savanyúságokkal. A házilag – nagy odafigyeléssel, minőségi alapanyagokból – készült finomságokkal nemcsak a család által kedvelt ízeket menthetjük át a téli hónapokra, de
a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A keresztény ünnepek sorába a húsvét utáni 50. napon „lép” pünkösd. A pünkösd elnevezés is az időre utal: a görög pentekosztész, vagyis ötvenedik szóból ered. Ezen a napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét és az egyház megalapítását.
A Valentin nap kultuszának eredetére sok történet szolgál, mindegyik a római korból való. Az egyik szerint az ünnep hagyományai a III. századból valók, amikor Szent Valentin börtönőre lányának visszaadta látását ezen üzenet kíséretében: „a Te Valentinod”.
A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük.
Görgey Artúrnak, az 1848-49-es magyar honvédsereg főparancsnokának már életében meg kellett küzdenie a felelősségvállalás nem csupán súlyos, de sokszor méltatlan terheivel. Kossuth ugyanis őt tette meg bűnbaknak a szabadságharc bukásáért.