Kerthelység

(NB-I-B)

Hullámzó, szoros mérkőzést játszott Győrben az MTK Törökbálint, aminek a vége sajnos egypontos vereség lett.

Agrofeed SzE Győri KC - MTK Törökbálint  72-71

Beszámoló: http://www.mtkbasket.com/hirek/pont-rosszkor-f-jt-k-le-meccset-gy-rben

*****

Az U20-as együttes simán győzött.

Agrofeed SzE Győri KC U20 - MTK Törökbálint U20  61-87

(NB-I/B)

Megnyerte a bajnoki szezon első mérkőzését csapatunk a Hódmezővásárhely ellen, így szépen sikerült az új szakmai vezető, Simon Nándor debütálása is.

MTK Törökbálint - Vásárhelyi KS  81-60

Beszámoló: http://www.mtkbasket.com/hirek/gy-zelem-bajnoki-nyit-nyon

2017. szept 14.

kiállításmegnyitó

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

2017. szept 12.

Interjú Spiriev Attilával és Simon Nándorral.

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

Simon Nándor személyében egy sokoldalúan képzett, ambiciózus új szakmai vezetővel készül az átalakított, igencsak erősnek ígérkező bajnoki évadra az MTK Törökbálint együttese.
Az első bajnoki találkozó szeptember 15-én, pénteken, 17 órai kezdettel lesz a Törökbálint Sportközpontban, az ellenfél a Hódmezővásárhely lesz.
http://www.mtkbasket.com/hirek/j-szakmai-vezet-vel-p-nteken-kezdj-k-bajnoks-got

Törökbálint várossá nyilvánításának története

1. Új magyar városok

Arra nem nagyon érdemes szót vesztegetni, hogy a múlt század második felében milyen gyakorlata volt a városi rang megítélésének. A világháborút követő pártállami rezsim – mint minden mást – a városi rangot is politika motivációi alapján adományozta. A ‘80-as évek konszolidálódó pártállami időszakában jelentősen gyorsult a járási szervezetben központi szerepet betöltő települések kisvárosi státuszba helyezése. Évente nagyjából 10 körül volt az új városi rangot kapott települések száma. Amikor Törökbálint várossá nyilvánítási kezdeményezésének dokumentációját (pályázati anyagát) készítettük, visszatekintve erre a közelmúltra, meglepő volt az 1989-es év adata: nem kevesebb, mint 39 település kapott városi rangot abban az esztendőben.
Ami nagyon furcsa. egészen 2012-ig nem voltak kritériumai, betartandó szempontjai, teljesítendő cél-számai a várossá nyilvánítási kezdeményezésnek. Így 2006-2007-ben sem, amikor Törökbálint e címre pályázott. Aligha meglepő, hogy a pályázatok bírálóinak szubjektív szempontjai kerültek előtérbe az értékelés során.
A gyakorlat azt mutatta, hogy három jellegzetes – egymástól meglehetősen különböző – településcsoport számíthatott pozitív döntésre. Az első csoportba azok a települések számítottak, melyek fejlődésük során jelentős gazdasági eredményeket értek el vagy jellegzetes körzetközponti, kistérségi funkciókat láttak el – s ezzel legtöbbször lakosságszámuk is együtt növekedett (Répcelak, Bábolna). Aztán voltak azok a települések, melyeknek a nevük alapján hogy úgy mondjam: “kijárt” a városi rang akár alacsony lakosságszám mellett is. (Visegrád, Pannonhalma, Herend). Ide sorolhatjuk a fő “profiljukban” üdülő-településeket, amelyek nevét éppen erről ismerjük. (Zalakaros, Balatonföldvár, Harkány, vagy éppen testvérvárosunk: Bük, amely ugyancsak 2007-ben, velünk együtt kapott városi rangot.) És végül az agglomerációs települések köre, melyek ugyan nem töltöttek be semmiféle körzetközponti szerepet, de lakosságszámuk, infrastrukturális fejlettségük stb. okán joggal számíthattak a városi rangra. (Törökbálint, Diósd, Veresegyháza)
Amikor be akartuk sorolni Törökbálintot a fenti kategóriákba, egyaránt számíthatott kedvező elbírálás-ra az első és a harmadik csoport ismérvei alapján.

2. A várossá nyilvánítás eljárásrendje

A városi rangot a köztársasági elnök adományozta és adományozza most is. Természetesen a dön-tést szakmai előkészítő munka előzte meg esetünkben is. Válasszuk mindjárt szét ezt a munkát két önálló részre: az első a várossá válás kezdeményezésének előkészítése (melyet a kezdeményező településnek kell elvégeznie), míg a második a kezdeményezés elbírálása, melyet a jogszabály szerinti szerv (szakértői, szakmai stáb, illetékes minisztérium) végzett.
A várossá nyilvánítás kezdeményezése egy szakmai anyag összeállításából és egy jogi aktusból állt. A jogszabály szerint el kellett készíteni egy dokumentációt, melyben be kellett mutatni a települést, annak időbeli fejlődését közösségi életünk szinte minden területén: a gazdaság, az infrastruktúra (közművek, közlekedés, közszolgáltatások stb.), az oktatás, kultúra, sport, a civil közösségek élete stb. mentén. Ilyen formán a kezdeményezés alapdokumentuma egy sajátos szerkezetű és műfajú település-monográfia lett. mely leírta Törökbálintot 2006-ban. Másrészt a jogi aktus egy egyszerű ön-kormányzati határozat meghozatala volt, mely egyrészről felhatalmazta a polgármestert a dokumentá-ció birtokában a kezdeményezés eljárásának megindítására, másrészt nyilatkozik arról, hogy a telepü-lés ellátja mindazokat a funkciókat, melyek kötelezettségei egy városnak.
A benyújtott kezdeményezés elbírálására a területfejlesztés feladatkörében illetékes miniszter egy szakmai bizottságot kér fel, mely mérlegeli a dokumentumban írottakat, és ajánlást tesz a miniszter számára, aki dönt, hogy javasolja-e a köztársasági elnöknek a várossá nyilvánítást.
Az eljárás rendjéhez tartozik, hogy a kezdeményezést évente egy alkalommal lehet benyújtani, január 31-éig, és a döntés július végéig megszületik. (Emlékezetem szerint Törökbálint 2007. július 1-vel kapta meg a városi rangot.) Megjegyzem: várossá válási kezdeményezést önkormányzati választás évében nem lehet benyújtani.

3. A törökbálinti történet

Azt hiszen vitathatatlan és tagadhatatlan a megállapítás, hogy az 1990. évi első szabad önkormányzati választást követően indult jelentős fejlődésnek Törökbálint. Közművesítés, útépítések alapozták meg nagyközségünk további fejlődését, melynek során intézményeink (óvodáink, iskoláink, művelődési intézmények, templomaink) is megújultak illetve bővültek.
A városi rang megszerzésének gondolata többször is felmerült, ám az első jelentősebb mérföldkövet az a civil kezdeményezés jelentette, melyet a Községi Újság akkori tulajdonos-főszerkesztője, Tóthfalussy György tett 1998-ban a Törökbálint Városért Alapítvány létrehozásával. Akkor számos civil szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez.
1998-ban én kaptam meg a polgármesteri tisztséget, és őszintén meg kell vallanom, nehezen tudtam a kérdésben – akarjunk-e város lenni vagy sem – állást foglalni. Az önkormányzatok akkori állami finanszírozási rendszeréből következően 70-100 millió forint többletbevételre számíthatott volna Tö-rökbálint, ez az akkori költségvetés 3-4%-a volt. A városok ugyanis jelentősebb összeget kaptak mint a nagyközségek, persze a cím kötelező többletfeladattal is együtt járt, ami nyilván pénzbe került volna. Az egyenleget még így is pozitívnak számoltuk.
Aztán egy ideig lekerült a kérdés a napirendről, mígnem 2000. nyarán Gáldi György – akkor a Pénz-ügyi Bizottság elnöke – vetette fel, hogy a következő év elejéig el kellene készíteni a várossá válás pályázati anyagát. A testület nem foglalt állást a kérdésben, az is felmerült, hogy helyi népszavazással ismerjük meg a helyi lakosság véleményét. Helyi népszavazásra azonban akkor nem került sor.
Három évvel később, 2003-ban döntött a Képviselő-testület egy ügydöntő helyi népszavazás kiírásá-ról. A szavazás előtti időszakban alig-alig fogalmazódtak meg markáns vélemények, sem a helyi mé-diumokban, sem a napi társalgások során. Falugyűlés, lakossági fórum sem volt a kérdésben. Nov-ember 16-án került sor a népszavazásra, mely azonban nem hozott eredményt. Részben az alacsony részvételi arány miatt – a választópolgárok csak alig több, mint 23%-a járult az urnákhoz, így aztán érvénytelen lett a voksolás. Az “eredmény” az érvénytelenség mellett is több, mint beszédes volt: 1097 szavazat támogatta a várossá válást, míg 1095 ellenezte azt. Az “eredményt” a Képviselő-testület is megtárgyalta pár nappal később, és többségi szavazással úgy döntött, hogy nem kezdeményezi a várossá válást, melyet akkor én magam sem támogattam.
Újabb közel három év múltán merült fel ismét a városi címre való pályázat benyújtásának kérdése. Ekkor már 2006-ot írtunk, mely ugye választási év volt, így legfeljebb arról lehetett volna döntenie a Képviselő-testületnek, hogy megindítja-e a pályázati dokumentáció összeállításának munkáját. Ez jó döntés lett volna – persze, ha számíthattam volna a Testület támogatására –, hiszen a 2006-os vá-lasztás után ősz végén hivatalba lépő Testületnek már nem lett volna ideje 2007. január 31-ig a pályá-zati anyag kidolgozására.
Ezért aztán nyár elején egy konzultáció erejéig megkerestem Dr. Trócsányi Andrást a Pécsi Tudo-mányegyetem Földrajzi Intézetének egyetemi docensét. A választás nem volt véletlen, hiszen Trócsányi és munkatársai már számos település pályázati anyagának összeállításánál bábáskodtak. Aztán ajánlás is volt, méghozzá Dr. Tóth József emeritus professzortól, aki korábban vezetője volt a Földrajzi Intézetnek. Professzor urat még 1999-ben ismerem meg, – akkor mint a Pécsi Egyetem rek-torát – annak kapcsán, hogy a Dr. Zsolnay József vezette Kísérleti Iskola fenntartói joga visszakerült Törökbálintra. Egyszer egy beszélgetés kapcsán éppen ő, Tóth József professzor úr kérdezett rá, hogy ugyan miért is nincs még Törökbálintnak városi rangja? Tudni kell, hogy ő vezette akkoriban azt a szakértői bizottságot, mely a várossá válás kérdésében szakmai oldalról fogalmazott meg ajánlást a miniszternek.
Ilyen előzmények után 2006. nyarán – más lehetőség híján – magánszemélyként, saját költségemen én szerződtem a Trócsányi András vezette munkacsoporttal a pályázati anyag gondozására. Az in-formációk jelentős részét magam szedtem össze és adtam át a munkatársaknak.
Azt nem tagadom el, hogy ebben a megoldásban megvolt a 2006. évi őszi önkormányzati választásra való kitekintésem. Magyarán: a várossá válás melletti kiállás szándékolt kampányeleme volt annak a Szent Flórián Törökbálintért Egyesületnek, melynek jelöltjeként indultam a választáson harmadik pol-gármesteri megbízatásomért. A választást 2006-ban elvesztettem. A szinte már teljesen elkészült dokumentáció felett én rendelkeztem, de azt természetesen ingyenesen felajánlottam az új polgár-mesternek Keller Lászlónak, illetve rajta keresztül az új önkormányzati testületnek.
2006. december 22-ei ülésén a Képviselő-testület meg is hozta a várossá válás kezdeményezéséről szóló határozatát. A miniszteri ajánlás alapján a köztársasági elnök 2007. július 1-i hatállyal várossá nyilvánította Törökbálintot.
Településünk városi rangját a törökbálintiak 16 éves fejlesztő munkája alapozta meg. A pályázati do-kumentáció 16 hét alatt készítettük el a Trócsányi András vezette munkacsoporttal. Az akkori Képvise-lő-testületnek nem kellett hozzá 16 perc sem, hogy döntést hozzon a várossá válás kezdeményezésé-ről. A város kulcsát Németh Imre a korábbi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter adta át 2007. augusztus 20-án.

4. Falu vagy város Törökbálint?

Tehetnénk fel a kérdést, ha nem éppen ünnepelnénk a városi rang megszerzésének kerek tíz éves évfordulóját. Így tíz esztendő múltán kezdenek már ritkulni a “…nekem mégis csak falu marad!…” megjegyzések. Megszoktuk a “Város” jelzőt a Törökbálint név mellett.
Valljuk meg: a szívünkbe zárva azonban megmarad a “falu” is, hiszen mégiscsak az “ófaluban” épül az új városközpont. Rendjén is van ez így. (Jó pár évvel ezelőtt beszélgettem Soroksár polgármeste-rével Geiger Ferenccel, és ő is így kezdte a mondatait: “Tudod, nálunk itt a faluban…”. Pedig hát So-roksár mégiscsak a főváros egyik kerülete.)
Azt nem tudom, hogy a jelenlegi államháztartási rendszerben az önkormányzatok számára biztosított támogatások még most is függenek-e attól község, vagy városról van-e szó. Gyanítom, hogy nem. Akkor hát mi az ami megmarad a városi rangból? Marad a városi cím, maradnak az elért eredmények, maradnak azok az emberi kötődések amelyeket egyesületekben, közösségekben élünk meg városi polgárokként.
Egyszer hivatali elődöm dr. Elek Sándor azt mondta, hogy majd akkor pályázzon Törökbálint városi rangra, ha lesz hozzá méltó városháza is. Nos, azt hiszem végre városházát is kap ez a tinédzserko-rába lépő város…

2017. augusztus 20-án

Turai István

2017. aug 07.

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

2017. júl 12.

AUGUSZTUSI PROGRAMOK

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

2017. júl 11.

ELMARADT EXPERIDANCE – NOSTRADAMUS ELŐADÁS

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

“Kedves Vendégeink!
Az ExperiDance és a művelődési ház hosszas szakmai egyeztetés után úgy döntött, hogy a június 17-én elmaradt Nostradamus című előadást nem pótolják.
A megvásárolt jegyeket augusztus 31-ig visszaválhatják, 9-15 óra között az MMMH gazdasági irodájában, 15-20 óra között pedig az MMMH Rendezvényszolgálatán.
A kellemetlenségek miatt elnézésüket kérjük!

Megértésüket köszönjük!”

Forrás: http://www.mmmh.hu/elmaradt-experidance-nostradamus-eloadas/

2017. máj 18.

Táncbajnokság

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

2017. máj 11.

Mediterrán udvar

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!