Húsvét ünnepe a vallási megemlékezések mellett az újjászületésnek az évezredes ünnepe is. Az ünnepi asztalon ilyenkor feltálalt hagyományos ételek, mint a tojás, a bárány, a sonka és a foszlós kalács a megújulás jelképei.

A keresztény ember számára húsvét az egyházi év középpontja. Krisztus feltámadása ünnep, a szó legvalódibb értelmében. Olyannyira nagy ünnep, hogy nemcsak egyszer tartjuk meg az év folyamán, hanem minden vasárnap erre emlékezünk, és ezért nevezzük a vasárnapot az Úr napjának.

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük.

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus a pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette szamárháton bevonult Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának [...]

Ma van nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja, Jézus Krisztus szenvedéstörténetének és feltámadásának első napja. Törökbálinton a katolikus és a református egyházközségekben a következő alkalmakon emlékeznek Jézus utolsó napjaira.

E hónapban a húsvétot ünnepeljük, és ugyan ma már a legtöbb helyen nem követik a régi idők szigorú vallási előírásait, népi hagyományait, szinte minden ünnepi asztalra felkerül az ünnep eredetét idéző étkek valamelyike: a bárány, a tojás, a sonka, vagy az elmaradhatatlan foszlós kalács.

Vége a farsangi mulatságoknak, és eljött húshagyó kedd. Ezen a napon kezdődik a húsvét előtti böjt. Az ezt követő szerda a hamvazószerda. Ilyenkor a gyerekek reggel hét órára misére mentek, és csak a hamvazkodás után indultak iskolába. A törökbálintiak ezt mindig nagyon komolyan vették. Sokan valóban negyven napig nem ettek húst.

Húsvét ünnepe a vallási megemlékezések mellett az újjászületésnek az évezredes ünnepe is. Az ünnepi asztalon ilyenkor feltálalt hagyományos ételek, mint a tojás, a bárány, a sonka és a foszlós kalács a megújhodás jelképei.

Lapunk olvasóival megosztotta húsvét üzenetéhez kapcsolódó gondolatait Bohn István plébános. Az atya szólt a hamis prófétákról, akik a pillanat örömét állítják szembe az örök élettel és az igazi boldogsággal.

Húsvét üzenetéről szóló gondolatait Szaszák Imre református lelkész osztotta meg lapunk olvasóival.