2014. júl 02.
Írta: admin Kategória: INTERJÚ
Interjú Buder Mártonnal, a Sóskúti Lovas Élménypark ügyvezetőjével
„A lovaskultúra oktatása alatt nemcsak magát a lovaglást, mint gyakorlati oktatást értjük, hanem a magyar hagyományokat ismertető, tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási, ápolási ismereteket tartalmazó elméleti képzést is. Gyermekeink számára fontos, hogy megismerkedjenek és barátságot kössenek a lóval. A lóval való kapcsolat pozitív irányba befolyásolja [...]
•
Törökbálint egyik testvérvárosa a túlnyomórészt székely-magyar nemzetiségű, több mint harmincezres lakosságú Székelyudvarhely, amely Székelyföld fontos művelődési központja és Hargita megye második legnépesebb települése.
•
Anonymustól tudható, hogy azt a területet, ahol ma Törökbálint fekszik, Árpád fejedelem adományozta Kond vezérnek.
•
A karácsonynak és az újévnek nálunk és szerte a világon megvannak az évszázados hagyományai, ételei, s ezeket szinte mindenhol megpróbálják a mai időkre átmenteni. S bár az egyes nemzeteknél mások e két ünnep külsőségei, abban minden nép karácsonya közös, hogy ez az időszak a szeretet, a béke, a család ünnepe, az újév pedig a jövendőbe [...]
•
Az utóbbi időkben többen is megkeresték a helyi katolikus egyházközség illetékeseit azzal a kérdéssel, hogy miért szól Törökbálinton napjában többször is a harang, noha hétköznaponként csak egy szentmise van.
•
Advent mint mindenhol, Törökbálinton is a várakozás ideje volt. Az őszi mulatságok ideje a Katalin-bállal befejeződött, és az emberek ettől kezdve csendesebben jártak, végezték a dolgukat. A téli időszak is bőven tartogatott munkát a gazdálkodóknak. A tehenekhez ugyanúgy hajnalban kelni kellett, a disznók és az aprójószág ellátása is mindennapi tevékenység volt.
•
Novemberben, az őszi betakarítások végeztével sem unatkoztak a törökbálinti gazdák. A kukoricát szeptember vége felé, október elején már letörték, és letették a fészer alá vagy egy használaton kívüli helyiségbe. Jöttek a szomszédok is, a házaknál összegyűltek az asszonyok, hogy a csöveket megfosszák a csuhélevelektől.
•
A szüret napján estefelé a szőlőszedők már igen elfáradtak. A szüretelő kádak megteltek szőlővel, és a lovak a pincéhez húzták a terméssel terhes szekereket. Itt a szőlőt kis vödrökkel átmerték a szőlődarálókba, ahol a gyümölcsöt óvatosan ledarálták. A szőlő magja nem roppant össze, csak a bogyó héja repedt meg, és kibuggyant belőle az édes lé. [...]
•
Törökbálinton a szőlők három jól elkülöníthető területre oszlottak. A legjobb bor a diósdi dűlőkön termett, mert itt a déli fekvésű lejtőkön jobban érte a nap a gyümölcsöt. A Világosi és József-hegyi lejtőkön a keleti fekvés miatt kevésbé volt jó minőségű a termés. A sváb lakosság hozta magával a szőlőt. A tudomány apáról fiúra szállt, így [...]
•
2009. márc 30.
Írta: admin Kategória: INTERJÚ
Pálinka-fesztivál és hagyományápolás
Tavaly Szent István napján hivatalos formát öltött az a baráti kapcsolat, amelyet Törökbálint és a felvidéki, szlovákiai Nagytárkány polgárai már évek óta ápoltak. Ezen a napon írta alá Kopasz József polgármester és Turai István polgármester a két helység testvértelepüléssé válásáról szóló hivatalos dokumentumot.
•