E hónapban a húsvétot ünnepeljük, és ugyan ma már a legtöbb helyen nem követik a régi idők szigorú vallási előírásait, népi hagyományait, szinte minden ünnepi asztalra felkerül az ünnep eredetét idéző étkek valamelyike: a bárány, a tojás, a sonka, vagy az elmaradhatatlan foszlós kalács.

A testet erősítő étkek mellett azonban szükség van a szellem táplálására is: a szeretteinkkel való meghitt együttlétre, és a hittől vezérelt hálaadásra. Mert véget ért ugyan a húsvétot megelőző negyvennapos böjti időszak, amikor is a keresztény emberek a hitben való elmélyülés, csendes várakozás, kiengesztelődés és bizonyos ételekről, dolgokról való lemondás után teljesen átadhatják magukat a felhőtlen ünneplésnek, közben sem árt elmélyülni, és az ünnep lényegére, a krisztusi áldozatra gondolni. Arra, hogy Jézus, helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Napjainkra a húsvéti ünnep külső jegyeiben – úgy a bűnbánati időszak, mint maga az ünnep – jelentősen megváltozott, mondhatni „megszelídült”. Amíg például az ősi időkben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre, ma az egyházi szertartásban az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap a hamvazószerdai napon keresztet rajzol a hívek homlokára, emlékeztetve az elmúlásra és a megtisztulásra. A hamu ugyanis mindkettő jelképévé vált.
Átalakult mára a böjti időszak tartalma is: amíg régen a böjt ideje alatt főleg kenyeret és csak növényi eredetű ételeket fogyasztottak, ma már nem ennyire szigorúak az előírások: a római katolikusoknál például az általánosan elfogadott két szigorú böjti nap a hamvazószerda és a nagypéntek, amikor is kimondottan tilos a hús fogyasztása. A többi napokon azonban a családi étkezésekbe bekerülhetnek a kevésbé zsíros húsok (szárnyasok) és a halak, rákok, valamint a tenger egyéb „adományai”, gyümölcsei is, amelyeket sok zöldséggel, gyümölccsel és tésztafélékkel fogyasztanak.

Húsvéti sonka főzése másképp
A nyers, lehetőleg jó minőségű húsvéti füstölt sonkát – legyen az tarja, lapocka vagy egész, esetleg darabolt parasztsonka – langyos vízben mossuk meg és áztassuk be legalább fél-egy napra. Ha nem kötözött, lazán kössük át spárgával, nehogy szétessen, majd annyi hideg vízben tegyük fel főni, ami ellepi. Tegyünk a főzővízbe feldarabolva két nagy vöröshagymát, 5-6 gerezd fokhagymát, 1 ek. szemesborsot, 1 kk. egész köményt, 2 babérlevelet, és adjunk hozzá 2 dl száraz fehérbort. A forrástól számítva – lefedve – csendes tűzön főzzük puhára egy-két óra alatt (ahány kiló a sonka, annyi órát vesz igénybe a főzése). Ha hústűvel ellenőriztük, hogy elég puha, vegyük le a tűzről, és a saját levében hagyjuk kihűlni. Végül vegyük ki, törölgessük meg papírtörlővel, majd csomagoljuk alufóliába, és a hűtőben hűtsük ki.

Ha a régmúlt húsvétok népi szokásaiból nem is, hagyományos ételei közül több is fennmaradt. Ma nincs olyan ház ugyanis, ahol az ünnep örömnapján, vasárnap ne kerülne az asztalra a sonka, a foszlós kalács, valamint az újjászületést és a termékenységet szimbolizáló tojás, még ha ez utóbbit ma már többnyire nem a család lánytagjai festik meg különös műgonddal vasárnap este, hogy másnap az őket meglocsoló fiúkat ajándékozzák meg vele. S az is újjáéledőben, hogy a krisztusi áldozat emléke előtt valamilyen bárányétellel tisztelegjenek: a bárány húsvét idején ugyanis Krisztus áldozatát szimbolizálja.
Természetesen a krisztusi feltámadás tényébe vetett hit nélkül a húsvét értelmét vesztett, csupán formális ünnep lenne. Ha őszintén hiszünk benne, megvan az okunk az örömre és a hálaadás után a szeretetteljes, békés családi és baráti ünneplésre.

Jelképek, hagyományok
A tojást – mint a termékenység jelképét – a régi időkben is szinte minden vallási felekezethez tartozók fogyasztották, csak éppen más módon elkészítve. A zsidó vallásúak például hamuban sütötték meg, a keresztények megfőzték és szép pirosra festették: ugyanis a legenda szerint a piros szín Krisztus elhullajtott vérét jelképezi, ami a keresztfa alatt imádkozó asszo­nyok tojásokkal teli kosarába hullott. A piros színű tojások mellett később megjelentek a különlegesen díszített és hímes tojások is, amelyeket nálunk az ország különböző vidékein – almával, kaláccsal és itallal együtt fehér abroszba kötve vagy kosárba rakva – tiszteletük jeleként adtak, és sok helyütt ma is adnak egymásnak a kereszt- és bérmakoma­assszonyok. A locsolkodás szokását egyes kutatások az ősi keresztelésként, míg mások a megtisztító mosakodás rituális hagyományaként tartják számon. Bármelyikből eredeztethető, az biztos, hogy húsvéthétfő több évszázada a fiatalság ünnepe. Sok helyen régen a lányokat vízbe dobták, persze játékosan, később vödörnyi vízzel leöntötték: így köszöntötték őket. A szokás a XVIII. századtól tovább finomodott, amikortól elkezdték a víz helyett használni a rózsavizet, majd a kölniket, parfümöket.

Húsvétünnepi „kisokos”
Negyvennapos böjt: az ünnepet negyvennapos böjt előzi meg, annak tiszteletére, hogy Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában. A böjt időszaka hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat estig tart: a vasárnap a keresztény felfogás szerint örömnap, hiszen Jézus feltámadt, ezért az nem tartozik a böjtbe. Ez idő alatt tilos volt húst enni, kizárólag zöldségeket, gyümölcsöket, halat és más, húsmentes ételeket fogyaszthattak. Idén hamvazószerda március 9-ére esett.
Nagyszombati körmenet: a régebbi korokban vasárnap hajnalban tartották meg az egyes településeken az ilyenkor szokásos körmenetet, ma már azonban inkább nagyszombat délelőttjén vagy délután szokás. A korábbi századokban Jézus szobrát a település legfőbb polgára vihette a körmenet élén: napjainkra azonban ez a szokás már „kihalt”.
A „mozgó ünnep” jelentése: a húsvét változó dátuma azt jelenti, hogy az ünnep minden évben más-más időpontra esik. Korábban többféle módszer is létezett húsvét időpontjának kiszámítására, a niceai zsinat (Kr. u. 325.) óta azonban egyetlen, egységes módszerrel számítják ki: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnap lesz húsvét vasárnapja.

RECEPTEK

Rozmaringos báránycsülök
Hozzávalók: 4 darab kisebb csontos báránycsülök, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 6-8 gerezd fokhagyma, 10 dkg füstölt szalonna, só, őrölt bors, 1 szál friss rozmaring, 1 ek. mustár, 1 dl száraz fehérbor. A körethez: 20-20 dkg zöld és fehér spárga, 10 dkg vékonyra szeletelt parasztsonka, 1 citrom, 5 dkg vaj, 40 dkg héjában főtt burgonya, 1 dl olívaolaj. A csülköket sózzuk, őrölt borssal és a mustárral bedörzsöljük, majd sütőedénybe tesszük. Mellérakjuk a vöröshagymát, a fokhagymát, a felszeletelt füstölt szalonnát, a rozmaringszálat, meglocsoljuk a száraz fehérborral, majd lefedve közepes tűzön kb. egy órán át pároljuk. Ha már puha, a fedőt levesszük róla, és 180-190 fokon 10-15 percig szép pirosra sütjük. Melegen tartjuk, a levét leszűrjük. A megtisztított spárgákat sós, cukros, vajas, citromos vízben 4-5 percig főzzük, lehűtjük, és négyfelé osztva a füstölt sonkaszeletekbe csavarjuk, majd kevés olvasztott vajon átmelegítjük. A megmosott héjas burgonyát sós vízben megfőzzük, összetörjük, sózzuk, fehér borssal ízesítjük. A csülköket, a sonkás spárgacsomókat tálra rakjuk, mellétesszük a tört burgonyát, és külön edényben a leszűrt pecsenyelevet.

Aszalt szilvás nyúlrolád vörösboros mártással
Hozzávalók: 5 nyúlgerincfilé, 8-10 szem mag nélküli aszalt szilva, 2,5 dl száraz vörösbor, 1,5 dl marhahúsleves (leveskockából is lehet), 1 kis fej vöröshagyma, 5 dkg vaj, csipet cukor. A töltelékhez: 1 tojás, 2 ek. főzőtejszín, 2 cl konyak, ízlés szerint só, őrölt bors. A hússzeleteket enyhén kiklopfoljuk, a keletkezett nyesedéket és egy filét felkockázzuk, majd a tojással, tejszínnel, sóval, borssal és konyakkal turmixgéppel pépesítjük. A három gerincfilét egymás mellé fektetjük, úgy, hogy átfedjék egymást, majd megkenjük a húspéppel. Az így készített egy szelet pépes hús szélére rárakjuk az aszaltszilva-szemeket, majd a húst roládszerűen feltekerjük. Ráfektetjük egy kivajazott alufóliára, a fóliát jó szorosan – szaloncukorszerűen – összezárjuk, és egy tepsiben, előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt puhára pároljuk. A vörösboros mártáshoz a hagymát finomra reszeljük, majd a vajon megfuttatjuk, cukorral megszórva enyhén karamellizáljuk, hozzáadjuk a vörösbort és a húslevest, majd addig forraljuk, míg mártásszerűvé sűrűsödik. Végül a leszűrt húsléből is adunk a mártáshoz, és jól kikeverjük. A fóliából kiemelt húst felszeleteljük, tálra tesszük, és a mártással, valamint párolt rizzsel és friss tavaszi zöldsalátával kínáljuk.

Medvehagymával töltött báránycomb
Hozzávalók: 1,2 kilós kicsontozott báránycomb, a csokor friss medvehagyma-levél, 3 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 ek. paradicsompüré, ízlés szerint só és őrölt bors. A combot „kinyitjuk” oly módon, hogy egy nagy szelet maradjon, majd enyhén kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk, és rárakjuk az alaposan megmosott medvehagyma-leveleket, és felgöngyöljük a combhúst. Körbekötözzük spárgával, megsózzuk, borsozzuk a külsejét is, majd a hústekercs minden oldalát egy edényben forró olajon megpirítjuk. A sárga- és fehérrépákat felkarikázzuk, és egy serpenyőben forró olajon világos színűre megpirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsompürét, amivel néhány percig tovább pirítjuk, és felöntjük 2 dl vízzel, és összeforraljuk. Egy jénai tálba tesszük a húsroládot, melléöntjük a zöldséges ragut, és sütőbe téve, lefedve puhára pároljuk. Hagymás tört burgonyával kínáljuk.

Finom ünnepi gesztenyetorta liszt nélkül
Hozzávalók: 25 dkg natúr gesztenyemassza, 15 dkg (70%-os) étcsokoládé, 15 dkg vaj, 10 dkg tejszín, 15 dkg porcukor, 4 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 3 ek. rum, 10 dkg aszalt szilva, 5 dkg datolya.
Az aszalt szilvát félbe, a kimagozott datolyát kisebb darabokra vágjuk. Az összetördelt csokoládét a tejszínnel és a vajjal együtt megolvasztjuk, hozzáadjuk a cukrokat, a datolyát, a rumot és a felengedett gesztenyepürét. Alaposan kikeverjük, majd hozzáadjuk a tojások sárgáját, és addig keverjük, míg a cukor feloldódik és a massza egy kissé kivilágosodik. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és óvatosan a csokis masszához forgatjuk, s egy sütőpapírral kibélelt tortaformába töltjük. Végül megszórjuk az aszalt szilvával, és előmelegített sütőben 170°C-fokon kb. 45 percig sütjük. Ha kihűlt kettévágjuk, és megtöltjük ribizli vagy szederlekvárral, a tetejét pedig bekenjük tejszínnel. Díszítésül tehetünk rá olvasztott étcsokoládéba megforgatott, cukrozott gesztenyemasszából formált golyókat, de elég az is, ha gesztenyemasszát reszelünk rá.

Rakott mákos-túrós rétes
Hozzávalók: 2 csomag nyolc lapos réteslap, 50 dkg tehéntúró, 10 dkg mák, 20 dkg porcukor, 10 dkg mazsola, 50 dkg alma, 10 dkg darált dió, 2 dl tejföl, 2 tojás, 10 dkg vaj, 10 dkg apróra tört győri mézes keksz, őrölt fahéj, 1 citrom reszelt héja, sárgabaracklekvár. A meghámozott almákat lereszeljük, fahéjjal és reszelt citromhéjjal ízesítjük. A tehéntúrót áttörjük, belekeverjük a tojásokat, hozzáadunk 0,5 dl tejfölt és a megmosott mazsolát, cukorral, reszelt citromhéjjal ízesítjük. A darált diót és a mákot külön-külön porcukorral összekeverjük. Egy kisebb tepsit kivajazunk, és a réteslapokat kettesével belerakjuk, mégpedig úgy, hogy meglocsoljuk őket a töltés előtt olvasztott vajjal, utána meghintjük apróra tört keksszel, majd belerakjuk a tölteléket az alábbi sorrendben: alma, rá darált dió, túró, mák, erre egy kevés lekvár. Mindez három réteg töltelék, hiszen felülre ismét két réteslap kerül. Ha kész, locsoljuk meg kevés olvasztott vajjal és tejföllel, majd 180 °C fokos sütőben kb. 30-40 perc alatt süssük meg. Porcukorral meghintve, tortaszeletekre vágva, melegen tálaljuk.

Húsvéti almás krémes
Hozzávalók: 20 dkg liszt, 1,5 kg alma, 8 tojás, 18 dkg porcukor, 3 ek. víz, 1 ek. kakaópor, fél zacskó sütőpor. A krémhez: 0,5 liter tej, ízlés szerint cukor, 10 dkg vaj, 2 zacskó vaníliás pudingpor. A tetejére 15 dkg minőségi étcsoki. A tepsit alufóliával kibéleljük, és a meghámozott és szeletelt almát szorosan egymás mellé rakosgatjuk két sorban. A tojások sárgáját a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a vizet, majd a sütőporral kevert lisztet, és a felvert tojáshabot. A massza felét az almára simítjuk, a megmaradt tésztamasszához hozzákeverjük a kakaóport, amit rákanalazunk a sárga rétegre. Előmelegített sütőben, 160 fokon megsütjük kb. 50-60 perc alatt. Eközben a tejjel megfőzzük a pudingot, majd hozzáadjuk a vajat. A már kihűlt süteményt deszkára borítjuk, és a krémet az almára kenjük, majd olvasztott étcsokoládéval bevonjuk a tetejét. Ha a csokiréteg megdermedt, meleg késsel felszeleteljük.

Baconos-túrós papucsok
Hozzávalók: 50 dkg mirelit leveles tészta, 25 dkg túró, 15 dkg bacon, 1 dl tejföl, 1 tojás + egy tojás sárgája, 3 ek. szezámmag, ízlés szerint só, törött bors. A felengedett vajas tésztát lisztezett deszkán 2-3 mm-esre kinyújtjuk, majd 10×10 centis négyzetekre vágjuk. A túrót elkeverjük az apróra vágott baconnal, belekeverjük a tejfölt és a tojássárgájákat, sózzuk, borsozzuk. Az így elkészült túrókrémből egy-egy adagot kanállal az egyes tésztakockák közepére rakunk. A tésztakockák csücskeit összefogjuk, majd összenyomjuk, hogy a töltelék sülés közben ne jöjjön ki. A papucsuk külsejét megkenjük a felvert tojással, és megszórjuk szezámmaggal. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, és 200 fokon készre sütjük.

Húsvéti tepertős pogácsa
Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 25 dkg darált tepertő, 2 dl tejföl, 5 dkg libazsír, 2 dkg élesztő, 3 tojássárgája, kevés tej, ízlés szerint só, őrölt bors. A lisztet összegyúrjuk a darált tepertővel, a kevés tejben megfuttatott élesztővel, 2 tojássárgájával, a tejföllel meg a zsírral. Sóval, törött borssal ízesítjük, és jól kidolgozva másfél órát pihentetjük. Ezután ujjnyi vastagra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A tetejét késsel berácsozzuk, és a megmaradt tojássárgájával megkenjük. Még 10 percig pihentetjük, majd jól előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.

Juhtúrós tekercsek
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg margarin, 1 tk. sütőpor, 2 dl tejföl, 2 tojás, ízlés szerint só. A töltelékhez: 25 dkg juhtúró, 10 dkg vaj, egy csokor snidling/zöldpetrezselyem finomra aprítva, ízlés szerint só. A tésztához valókat összegyúrjuk, 2 cipóra osztjuk, egyenként téglalap alakúra nyújtjuk. A töltelékhez valókat alaposan összekeverjük, majd mindkét kinyújtott résztalapot megkenjük a túrós krémmel, és szorosan, bejgliszerűen feltekerjük, végül kb. 1 cm-es vastagságú szeletekre vágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe egymás mellé helyezzük a tekercseket, majd előmelegített, 190 fokos sütőben kb. 20-30 perc alatt megsütjük.