Itt a május, s a hónap közepétől-végétől már nemcsak az üvegházakban megtermett eperből, hanem a szabadföldiből is bőségesen fogyaszthatunk. A küllemre is étvágygerjesztő, finom gyümölcsből és persze a szintén májusban érő cseresznyéből is érdemes minél többet a család asztalára tenni. Nyersen vagy valamilyen étel alapanyagaként felejthetetlen kulináris élményt nyújtanak, összetevőik pedig számos bajt gyógyítanak.

Az epret – amely igazi vitalizáló gyümölcs – már az ókorban vadon termő gyógynövényként tartották számon, s a későbbi korokban is inkább hűsítő és étvágygerjesztő, gyomornyugtató orvosságként, mintsem gasztronómiai ínyencségként fogyasztották. A XII. század tájékán ugyanis az erdei szamóca – mint szép díszítő gyógynövény – bekerült az európai kastélykertekbe. Ekkortól gyümölcse egyre népszerűbb lett, az 1500-as évektől pedig már széleskörűen termesztették.
Napjainkban az eper szerte a világon az egyik legkedveltebb gyümölcs ételek – előételek, desszertek, italok, saláták – látványos és persze finom alapanyagaként és sültek pikáns kísérőjeként. Az eper azonban nemcsak a konyha megbecsült gyümölcse: alkotóelemeinek (gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalmának) pozitív hatásait a szépségipar is kiaknázza. A belőle készült bőrápoló kozmetikumok – a benne lévő gyümölcssav révén – hatékony arcbőrtisztítók, testápolók: a bőrbe masszírozva védenek a nap káros hatásaitól, hűsítenek, és segítenek az elhalt hámsejtek eltávolításában, az apróbb pattanások elmulasztásában. Emellett a nyers gyümölcs tisztítja és fehéríti a fogakat, magas cinktartalma által fokozza a vérbőséget, ezért serkenti a nemi vágyat.
A másik, májusban érő finom és az egészségre is jótékony hatású gyümölcs a cseresznye, amelyet már szintén ismert az ókor embere. A helyről helyre vonuló katonák egyik legkedveltebb szomjoltója volt, a görögök az istenek eledelének tartották. Virága, a cseresznyevirág pedig Kínában és Japánban a tavaszi megújhodás és a fiatalság jelképévé vált. Hozzánk a török megszállással került, azóta is számos fajtáját termesztik. Bár a finom gyümölcs gyógyító hatásai leginkább nyersen fogyasztva érvényesülnek, levesként, süteménybe sütve, kompótként, befőttként, dzsemként és lekvárként is megőriz valamennyit hasznos alapanyagiból.

RECEPTEK

Joghurtos hideg eperleves
Hozzávalók: 50 dkg eper, 6 dl epres joghurt, ízlés szerint méz, fél vaníliarúd kikapart belseje, 2 tojásfehérje, 1 ek. porcukor  A megtisztított, jól megmosott eperből 10 dekányit félreteszünk, a többit a joghurttal, egy-két kanálnyi  mézzel és a vaníliával összeturmixoljuk, beletesszük a félretett, felnegyedelt epreket, majd lehűtjük. A tojásfehérjéket a porcukorral kemény habbá verjük, majd evőkanállal forró vízbe szaggatva, néhány perc alatt megfőzzük. Tálaláskor a leves tetejére teszünk belőlük néhányat.

Boros cseresznyeleves
Hozzávalók: 1 kg kimagozott cseresznye, 1,5 dl száraz vörösbor, 1,5 dl tejszín, 1 ek. liszt, fél citrom leve és héja, kis darab fahéj, 5-6 szegfűszeg, ízlés szerint cukor, csipet só. A galuskához: 1 tojásfehérje, 1 ek. porcukor, 1 citrom reszelt héja. A sót, a citromhéjat, a fahéjat és a szegfűszeget tegyük fel félliternyi vízbe, és néhány percig az ízeket forraljuk össze, majd szűrjük le. Tegyük a cseresznyét a fűszeres lébe, adjuk hozzá a citrom kicsavart levét, és kevés cukorral ízesítsük. Forraljuk fel és főzzük további 5-10 percig. Adjuk hozzá a lisztből és tejszínből készített habarást, majd a bort, és forraljuk össze 5-6 perc alatt. Amíg hűl, készítsük el a galuskát. A porcukorral, citromhéjjal verjük fel keményre a tojásfehérjét, majd egy kiskanállal szaggassuk bele gyöngyözve forró vízbe, s mindkét oldalukat 1-1 percig főzzük. Tálalásnál osszuk el őket a leves tetején, és díszítésként helyezhetünk rá néhány mentalevelet is.

Mézes csirkemell epres spárgával
Hozzávalók: 4 szelet csirkemellfilé, 50 dkg fehér spárga, 30 dkg apróra vágott eper, 4 ek. olívaolaj, fél dl víz, 2 ek. méz, 3 ek. konyak, só, őrölt zöldbors. A csirkemellfiléket kisebb egyenlő darabokra vágjuk, majd besózzuk, és egy serpenyőben felforrósított olajon mindkét oldalukat megpirítjuk. Aláöntjük a vizet, majd borsozzuk, és hozzáadjuk a mézet. Összeforraljuk, kiszedjük belőle a hússzeletkéket, és tálra félretéve melegen tartjuk. A serpenyőben maradt pecsenyeléhez öntünk még 1 ek. olívaolajat, majd beletesszük a megtisztított és kisebb darabokra vágott spárgát (a fejüket tegyük félre!). Sózzuk, és néhány perc alatt roppanósra pároljuk. Ha kész, mellédobjuk a spárgafejeket, aláöntjük a konyakot, majd beletesszük az epret is. Együtt hirtelen összeforraljuk, és ráöntjük a tálon lévő hússzeletekre.

Rizsfelfújt eperöntettel
Hozzávalók (a rizsfelfújthoz): 2 dl rizs, 8 dl tej, 20 dkg porcukor, 10 dkg rumba áztatott mazsola, 5 dkg vaj, 3 tojás, 1 csomag vaníliás cukor. Az öntethez: 40 dkg eper, 1 kk. citromlé, 3 ek. méz. A rizst a tejben folyton kevergetve főzzük puhára. A tojások sárgáját keverjük habosra a porcukorral, ízesítsük a vaníliás cukorral, majd adjuk hozzá a lecsöpögtetett mazsolát és a megfőzött tejberizst. Végül a tojások fehérjéből vert habot is forgassuk bele. Egy kisebb tűzálló edényt kenjünk ki a vajjal, és simítsuk bele a masszát, majd előmelegített sütőben közepesen tűznél kb. 30 perc alatt süssük aranyszínűre. Amíg sül, a megtisztított epret egy kis citromlével és a mézzel turmixoljuk össze. Az elkészült rizsfelfújtat porcukorral megszórva eperöntettel kínáljuk.

Finom cseresznyés lepény
Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 25 dkg vaj vagy margarin, 2 tojás sárgája, 20 dkg cukor, 1 kis doboz tejföl kb. fele, 1 citrom reszelt héja és leve, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 1-1,2 kg magozott cseresznye, kb. 10 dkg durvára darált mandula. A hozzávalókat összedolgozzuk, majd a tésztát elfelezzük. Az egyik felét hűtőbe tesszük, a másikat kinyújtjuk, s egy sütőpapírral bélelt nagyobb tepsibe fektetjük. A kimagozott, levétől jól lecsurgatott cseresznyét megforgatjuk porcukorban, és kevés őrölt fahéjban (ízlés szerinti lehet a porcukor és a fahéj, bár ez utóbbi el is maradhat), és egyenletesen elosztjuk a tepsibe tett tésztán, majd megszórjuk durvára őrölt mandulával. A másik tésztát szintén kinyújtjuk, majd beborítjuk vele a cseresznyés tésztát. Előmelegített sütőben aranysárgára sütjük, porcukorral megszórva tálaljuk.

Eperfagylalt
Hozzávalók: 20 dkg eper, 5 dl tejszín, 10 dkg porcukor, 2,5 dl tej, 3 tojássárgája, 1 tk. vanília (lehetőleg vaníliarudat használjunk), csipetnyi só. A megtisztított, jól megmosott epret összedaraboljuk, villával kissé összetörjük, és a cukor felével összekeverjük. A tojássárgájákat, a tejszínt, a tejet, a sót és a maradék cukrot elkeverjük, és lassú tűzön állandó kevergetés mellett felmelegítjük, de mielőtt felforrna, lehúzzuk a tűzről, és hűtőben lehűtjük. Végül belekeverjük a vaníliát és a cukros eperdarabokat, és mélyhűtőben kifagyasztjuk.

Egyszerű epres joghurtfagylalt
Hozzávalók: 6 deciliter eper, 6 deciliter epres joghurt, 2 ek. eperdzsem. A hozzávalókat összeturmixoljuk, majd fagylaltformákba öntjük, és mélyhűtőben kifagyasztjuk.

Cseresznyelekvár
Hozzávalók: 1 kg jó érett, édes, vastag húsú cseresznye, 80 dkg zselésítő cukor, 1 citrom leve. A jól megmosott cseresznyét magozzuk ki, majd vágjuk apró darabokra. Keverjük össze a cukorral, és adjuk hozzá a citromlevet. Tegyük fel forralni, majd 4-5 percig főzzük. Végül kis üvegekbe töltjük, lezárjuk, majd 10 percre a fejükre állítjuk az üvegeket.

Az eper és a cseresznye jótékony hatásai
Az epernek számos jótékony élettani hatása van. C-vitamintartalma köztudottan igen magas, gazdag antioxidáns-tartalmának köszönhetően védi a sejtek szerkezetét. Fenoltartalma révén a szív és az érrendszer működését segíti, rendszeres fogyasztása pedig az immunrendszert erősíti. Az eper (a gránátalmához hasonlóan) gazdag ellagitanninnak nevezett glikozidokban, melyek a szervezetben ellagsavvá és egyéb antioxidáns hatású polifenolokká bomlanak. Számos kísérlet bizonyította, hogy ezek az anyagok képesek megakadályozni az emberi testben a ráksejtek elburjánzását.
A gyümölcs gyulladáscsökkentő hatású is: a szakemberek szerint ezt úgy éri el, hogy a benne lévő fenolok gátolják azoknak az enzimeknek a működését, amelyek felelősek a reumás jellegű gyulladásos folyamatokért, az asztmáért, valamint az ízületi gyulladásért. Magas a rost- és a víz-, sok viszont az ásványianyag-tartalma, amelyek révén étvágycsökkentő és vértisztító hatást fejt ki. Tisztítja az emésztőrendszert, serkenti a májműködést, ezért májgyulladásban vagy fertőző májgyulladásban szenvedőknek rendszeres napi fogyasztása javallott.
A cseresznye, alkotóelemeinek köszönhetően, szintén kiváló gyógyhatású gyümölcs. Jelentős A-, B1-, B2-, B6- és C-vitamintartalma, de bővelkedik más alapvető fontosságú összetevőkben is, mint például a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban fontos szerepet játszó folsavban, valamint az új bőrsejtek képződését elősegítő és a test energiaháztartását szabályozó niacinban. Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor-, kalcium-, nátrium- és kobalttartalma is kiemelkedő, és vas is található benne. Színes karotinoidjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, de kimutatatták, hogy rendszeres fogyasztásával csökkenthető a vér húgysavszintje, így csökkenthető a szervezet savassága, és hatékony az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában is.