Alig vagyunk túl az év végi nagy eszem-iszommal járó ünnepeken, máris beléptünk a farsangi időszakba. S mivel a farsangolás a bálok, mulatságok és disznótorral egybekötött tartalmas lakomák ideje, nem árt ügyelni arra, hogy a megterhelő ételsorok mellett könnyebb menüvel, esetleg néhány napos zöldség- és gyümölcskúrával segítsük szervezetünket.

Dióhéjban a farsangról
A vízkereszttől, január hatodikától a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyó keddet követő hamvazószerdáig tartó farsangi időszak a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, melyhez számos ősi hagyomány – pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnep – és népszokás kapcsolódik, hiszen ezen ősi örömünnep gyökerei is a római kor szaturnáliáira nyúlnak vissza. Később, például a középkorban a hosszú tél sötét napjait, a hideget, az ártó szellemeket már a boszorkánybábu égetésével, rémisztő jelmezes karneváli felvonulással igyekeztek elűzni. Nálunk a középkorban német mintára terjedt el a farsang megünneplésének szokása, és igen sokszínű – részben vallásos jellegű – néphagyomá­nyok kapcsolódtak hozzá. Ilyenek az álarcos és jelmezes alakoskodások (pl. a mohácsi délszlávok busójárása), a batyubál, a tikverőzés, valamint a dramatikus játékok vagy a nagy báli mulatságok. Természetesen a farsangi vigasságokról nem hiányoztak az étellel gazdagon megrakott asztalok sem. Sokféle húsból, de főleg vad- és sertésből készült leves, sült és tájanként változó édesség került ilyenkor a családi asztalokra, melyeknek varázserőt is tulajdonítottak. A szerencsét a disznófej és a kolbász „garantálta”, az ilyenkor levágott fekete tyúk pedig „megsokszorozta” a baromfik számát a hiedelem szerint. A legjellegzetesebb farsangi desszert, a fánk a XIX. századtól terjedt el szerte Európában, és ma is az ünnep legfőbb süteménye. Régen az első sütetből sok háznál félretettek néhány darabot: megszárították és összetörve a megbetegedett állatok takarmányába tették, mint gyógyító erejű étket. Napjainkra is elsősorban ez a jellegzetes sütemény maradt fenn a régi farsangi ételek közül, persze nem mágikus ereje, hanem különlegesen finom íze miatt.

Felvértezve a farsangi lakomákra
A karácsonyi és újévi eszem-iszom nemcsak pluszkilókat eredményezhet, hanem bizony alaposan meg is terhelheti az ember szervezetét. Ezért a szintén elég tartalmas ételeket felvonultató farsangi dínomdánomok előtt – persze lehet közben is – jót tesz a szervezetnek egy-egy rövidebb-hosszabb ideig tartó méregtelenítő kúra, amit érdemes beiktatni. Ez lehet a könnyű étkezés legegyszerűbb módja, például egy-két napos gyümölcs- vagy zöldségnap, amikor például teljesen kiiktatjuk az étrendből a húsféleségeket, zsíros tejtermékeket, és csupán nyers gyümölcsöket, pici olíván roppanósra párolt zöldségeket, frissen facsart gyümölcsleveket fogyasztunk. A gyümölcsökről s a legtöbb zöldségféléről tudvalévő ugyanis, hogy kiváló méregtelenítők: a bennük lévő pektinek és rostok révén úgymond „kisöprik” a mérgeket a szervezetből, emellett pedig sokféle vitaminnal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal is feltöltik a szervezet „kamráját”. Persze a farsangolás előtti-közbeni étrendkönnyítő diéta lehet részleges is, vagyis a zöldségek, gyümölcsök mellé engedélyezhetünk magunknak sovány sonkát, sajtot, grillezett tőkehalat, sovány szárnyashúst is. S aki mindeközben még rendszeres, izzadást kiváltó testmozgást is végez – például fut, biciklizik stb. –, amelyek segítik a méreganyagok bőrön át távozását a szervezetből, már kisebb lelkiismeret-furdalással indulhat neki a farsangi vigasságoknak.

Méregtelenítő gyümölcsök és zöldségek
Alma: C-vitamint, béta-karotint és energiában gazdag fruktózt tartalmaz, magas rosttartalma miatt hatékonyan méregtelenít, a benne lévő pektin pedig megakadályozza a fehérjék lebomlását a bélcsatornában, gyümölcssavai segítik a toxinok kiválasztását a májból.
Ananász: gazdag C-vitaminban, folsavban, sok benne a kalcium, kálium és a magnézium. A friss gyümölcs antibakteriális hatású, a benne található bromelain nevű enzim a gyomorsavképződést segíti.
Citrom: kiváló tisztító és fertőtlenítő hatású, serkenti az epehólyag és a máj működését.
Grépfrút: sok benne a C-vitamin, a béta-karotin, kalcium, kálium és foszfor, amely alkotóelemei révén serkenti az emésztést.
Körte: magas víztartalmú gyümölcs, amely kitűnő vízhajtó. Sok C-vitamint, rostot, káliumot, pektint tartalmaz.
Narancs: antioxidáns hatású, gazdag C-vitaminban, segít leküzdeni a szabad gyököket. Serkenti az emésztést, csökkenti a rák és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Szőlő: gazdag antioxidánsokban és minden fajtája erőteljes méregtelenítő.
Cékla: kiváló méregtelenítő, tisztítja a májat és a vesét.
Káposzta: tisztítja a bél nyálkahártyáját.
Sárgarépa: magas bétakarotin-tartalma miatta kiváló antioxidáns, segíti az emésztést, tisztítja a bőrt, javítja a látást.
Spenót: megszünteti a székrekedést, segít regenerálni az emésztőrendszer nyálkahártyáját.
Uborka: természetes vízhajtó hatású.
Zeller: erősen lúgos kémhatása révén a legintenzívebb sejtszövet-méregtelenítő.

Farsangi „kisokos”
Farsang ideje: nem köthető konkrét naphoz, de az időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart.
Kövércsütörtök: a „farsang farka” előtti utolsó csütörtök, amikor a letűnt századokban sok laktató, húsos és zsíros ételt főztek. Az a hiedelem járta ugyanis, hogy ha ezen a napon bőségesen esznek, egész évben lesz elegendő ennivaló a háznál.
A farsang farka: a farsang utolsó három napja, farsangvasárnap, farsanghétfő (az asszonyfarsang napja) és húshagyó kedd.
Húshagyó kedd: a farsang vége, a húsvét előtti böjt kezdete, az utolsó nap, amikor még szabad húst enni.
Hamvazószerda: az első szigorú böjti nap.
Torkoscsütörtök vagy kisfarsang: eleink egy napra abbahagyták a böjtöt, és a farsangi lakomákból maradt ételeket – hogy ne kelljen kidobni – elfogyasztották.

A fánksütés fortélyai
– Könnyebb lesz a fánk tésztája, ha a tojássárgájákat egyenként adjuk a liszthez, és egy kemény habbá felvert tojásfehérjét is belekeverünk.
– A fánktészta alapanyagainak (liszt, tojás stb.) szobahőmérsékletűnek kell lenniük.
– A megkelt fánktésztát pogácsaszaggatónál nagyobb, lisztezett kiszúróval vagy üvegpohárral kell kiszaggatni.
– A sütéshez bő mennyiségű olajat forrósítsunk fel, és egy kis tésztadarabka kisütésével ellenőrizzük az olaj hőfokát.
– A sütést mindig a legelőször kiszaggatott fánkdarabokkal kezdjük, mert azoknak volt a legtöbb idejük megkelni.
– Mindig a megkelt fánk felső része kerüljön alulra forró olajban, mert így sütés közben a másik fele is tovább tud kelni, és könnyebb lesz a tészta.
– Ne legyen túl forró az olaj, mert a tészta külseje hamar megpirul, de a belseje nem sül át rendesen, s így nem lesz szalagos.
– Ha sülés közben túl hamar felfúvódik a fánk egyik fele, akkor üreges lesz a belseje, és amikor kiszedjük az olajból, összeesik.

Receptek

Savanyú becsinált leves
Hozzávalók: 40 dkg sertéshús, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 5 dkg karalábé, 1 csokor apróra vágott friss petrezselyem, 2 tojássárgája, 2 dl tejföl, 1-2 evőkanál olaj, ízlés szerint ecet és só.
A kisebb kockákra vágott sertéshúst kevés olajon megpirítjuk, majd sózzuk, és felengedjük kb. 1,2 liter vízzel. Amikor a hús félig puhára főtt, hozzáadjuk a felkockázott zöldségeket, a vágott petrezselymet, és készre főzzük. Levesszük az edényt a tűzről, majd belekeverjük a tojássárgájákkal elhabart tejfölt, végül pedig kevés ecettel ízesítjük.

Gombás korhelyleves
Hozzávalók: 25 dkg füstölt hús (tarja vagy comb), 10 dkg füstölt kolbász, 40 dkg savanyú káposzta, 15 dkg gomba, egy fej vöröshagyma, egy csokor petrezselyem, 1 ek. liszt, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál olaj, őrölt bors, pirospaprika, só. A hagymát apróra vágjuk, és az olajon megpirítjuk, majd rátesszük a kockákra vágott húst. Megszórjuk a pirospaprikával és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, és fedővel letakarva félpuhára főzzük, majd hozzáadjuk a savanyú káposztát, a felkarikázott kolbászt, pótoljuk a vizet, és puhára főzzük Közben a vékonyra szeletelt gombát kevés olajon megpirítjuk, vágott petrezselyemmel, sóval, borssal ízesítjük, s a káposztához keverjük. Világos rántást készítünk, ezzel a levest besűrítjük. Végül beletesszük a tejfölt, és még 2-3 percig forraljuk.

Farsangi részeges csirke
Hozzávalók: 1 db 1,5 kilogrammos tanyasi csirke, 8 dkg olvasztott vaj, 3 dl száraz fehérbor, 10 bacon, ízlés szerint majoránna, őrölt bors és só. A megmosott csirkét kívül-belül megsózzuk, belsejét majoránnával, külső felületét borssal fűszerezzük, majd magas falú sütőedénybe tesszük, leöntjük a vajjal, és aláöntjük a fehérbort. Sütőben lefedve pároljuk, időnként a levével megöntözzük. Ha szükséges, pótoljuk az elpárolgott bort. Amikor megpuhult, beborítjuk a baconszeletekkel, és visszatéve a sütőbe ropogósra sütjük.

Boros göngyölt sertéspecsenye
Hozzávalók: 6 szelet sertéscomb, 2 zsömle, 3 dl száraz fehérbor, 10 dkg gomba, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 1 tojás, 1 tojássárgája, 1 dl paradicsomlé, 1-2 evőkanál olaj, egy csokor apróra vágott friss petrezselyem, őrölt szegfűbors, őrölt fehér bors, só. A zsömléket 1,5 dl fehérborba áztatjuk. A megtisztított zöldségeket felszeleteljük, és az olajon megpároljuk. Hozzáadjuk a felszeletelt gombát és a petrezselymet is, és összekeverjük a jól kinyomkodott zsömlékkel. Hozzáadjuk a tojást, továbbá szegfűborssal, borssal, sóval ízesítjük, és jól összedolgozzuk. A hússzeleteket jól kiveregetjük, és a tölteléket elosztjuk rajtuk, majd felgöngyöljük, hústűvel összetűzzük. Kevés forró olajban hirtelen pirosra sütjük a roládokat, hozzáöntjük a paradicsomlevet, valamint a maradék bort, és puhára pároljuk. Ha kész a tekercseket felszeleteljük. Párolt zöldségekkel tálaljuk.

Sertéskocsonya
Hozzávalók: 1 kg kocsonyahús (fejdarab, sertésköröm, csülök, bőrke, farok), 30 dkg nyers füstölt tarja, 40 dkg sertéscomb, 1 nagy fej vöröshagyma, 8-10 gerezd fokhagyma, 15-20 szem egész fekete bors, 2 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, kevés zeller, friss petrezselyemzöld, só, őrölt pirospaprika. A jól megtisztított, apró darabokra vágott kocsonyahúsokat, a füstölt tarját és a sertéscombot bő hidegvízben feltesszük főni. Ha felforrt, leszedjük a habját, takaréklángon főzzük tovább. Sózzuk, beletesszük a megtisztított zöldségeket, a vörös- és fokhagymát, a borsot, majd kis lángon gyöngyöztetéssel puhára főzzük. Ha kész, leszedjük a tetejéről a zsiradékot, s a levét leszűrjük. A főtt tarját és sertéshúst egyenlően elosztva tányérokba rakjuk, majd a levet elosztjuk rajtuk. A tetejüket petrezselyemzölddel díszítjük, majd hideg helyen megdermesztjük. Dermedés után megszórjuk őrölt pirospaprikával.

Toros káposzta
Hozzávalók: 1 kg disznócomb vagy -lapocka, 2 kg savanyú káposzta, 10 dkg füstölt szalonna, 1 szál száraz füstölt kolbász, és 1 szál friss, sütnivaló sertéskolbász, 1 nagy fej hagyma, 1-1 zöldpaprika és paradicsom, ízlés szerint só és őrölt bors, őrölt pirospaprika, 2 gerezd fokhagyma, 2 kk. majoránna, 2 kk. köménymag, 4 babérlevél, tejföl. Hagyományos módon pörköltet készítünk: a szalonnát pici kockára vágjuk, kiolvasztjuk belőle a zsírt, majd rádobjuk az apróra vágott hagymát, és üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a kockákra vágott húst és a sütnivaló kolbászt és megpirítjuk rajta, majd rászórjuk a pirospaprikát, beletesszük a fokhagymát, a paprikát és a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, és kevés vizet adva hozzá félpuhára pároljuk. Rátesszük a káposztát és a száraz kolbászt, majd felöntjük még kevés vízzel, és a köménnyel, majoránnával, a babérlevéllel fűszerezzük. Puhára főzzük. Tejföllel és frissen sült kenyérrel tálaljuk.

„Szalagos” farsangi  fánk
Hozzávalók: 60 dkg finomliszt, 3,5 dkg élesztő, 3,5 langyos tej, 4 csapott ek. cukor, 7 dkg vaj, 0,5 dl rum, 4 tojás sárgája, 1 csipet só, 1 citrom reszelt héja, olaj a sütéshez. Az élesztővel, 1 dl tejjel, 4 ek. liszttel, 1 mk. cukorral kovászt készítünk és kb. 15 percig  „érleljük”. Ezalatt a rumot meglangyosítjuk és a maradék cukrot felolvasztjuk benne. A lisztet egy tálba öntjük, majd hozzáadjuk a tojássárgájákat, a kovászt, a sót, a citromhéjat, a cukrot, a rumot, a maradék tejet, a vajat és összedolgozzuk. 10-15 percnyi dagasztás után hólyagos, lágy tésztát kapunk, amelyet konyharuhával letakarva meleg helyen kb. 40-60 percig kelesztünk. A duplájára nőtt tésztát lisztezett deszkán finom mozdulatokkal újra átgyúrjuk, majd másfél ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszúrjuk, majd újabb 25-30 percig kelesztjük, végül az egyik oldalukat ujjunkkal benyomva – ez kerül a sütőedényben alulra – közepesen forró bő olajban mindkét oldalukon szép pirosra sütjük. Először 1,5 percig fedő alatt az egyik oldalt, majd megfordítva fedő nélkül a másik oldalt. Ez fontos, hiszen a szalagosság nyitja abban rejlik, hogy a szakszerűen elkészített tészta egyik felét fedő alatt, majd megfordítás után fedő nélkül sütjük. Az is fontos, hogy ne legyen túl forró az olaj, mert akkor a tészta külseje hirtelen megpirul, a belseje viszont nyers marad. Papírszalvétán lecsöpögtetve az olajtól tálra rakjuk, porcukorral megszórjuk, és pikáns baracklekvárral tálaljuk.

Gesztenyefánk
Hozzávalók: 20 dkg sós vízben főtt burgonya, 10 dkg gesztenyepüré, 1,5 dkg élesztő, 10 dkg liszt, 1 tojás, 2 dl tej, só, őrölt fehér bors, csipet gyömbér, 1,5 dkg vaj, olaj a sütéshez. A leszűrt főtt burgonyát forrón áttörjük, s a tojást még melegen hozzákeverjük. Ha kihűlt, a gesztenyepürét, a lisztet, a felfuttatott élesztőt, a tejet is hozzáadjuk, sóval, gyömbérrel, fehér borssal ízesítjük, majd kidolgozzuk, és 30 percig kelesztjük. Evőkanállal kiszaggatjuk, és bő forró olajban kisütjük. Erdei gyümölcs öntettel kitűnő farsangi csemege.

Ördögpirula
Hozzávalók: 2 dl tejföl, 10 púpozott evőkanál liszt, 1 evőkanál vaníliás cukor, 1 tojás, csipet só, 1 kávéskanál sütőpor, fél citrom reszelt héja, 5 dkg apróra tördelt csokoládé, olaj a kisütéshez, kakaó porcukorral elkeverve a fánk megszórásához. A lisztet a sütőporral összevegyítjük. A tejfölt a tojással, a sóval, a vaníliás cukorral és a reszelt citromhéjjal összekeverjük, majd hozzáadjuk a sütőporos lisztet. Beletesszük a csokoládédarabkákat, és finoman összedolgozzuk. Kanállal a felforrósított olajba szaggatjuk, és barnulásig sütjük. (Nem kell forgatni, mert a minifánkok maguktól átfordulnak.) Végül kakaós porcukorba meghempergetjük a kisült süteményeket.

Zimtkrapfen (sváb fahéjas fánk)
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 15 dkg zsír, 2 evőkanál porcukor, 3 tojássárgája, 1 kávéskanál só, olaj a sütéshez, fahéjas porcukor a meghintéshez. (Ha még ízesebbé akarjuk tenni, tehetünk bele fél deci rumot és egy kevés reszelt citromhéjat is!) A hozzávalókból lágyabb tésztát készítünk, s jól kidolgozzuk. Vékonyra nyújtjuk, és csíkokra, majd akkora trapéz alakú darabokra vágjuk, melyek körbeérik a kúp alakú formát. Ezután a tésztát a formára simítjuk, majd a forma nyelére kötözött spárgát lazán rátekerjük úgy, hogy szép vágatokat képezzen a formán lévő tésztán. Hevítsük fel az olajat, és merítsük bele a sütőformát a spárgával körbetekert tésztával. Addig süssük, míg szép aranybarna lesz. Ekkor vegyük ki, csepegtessük le, tekerjük le a madzagot, és húzzuk le a formáról az elkészült fánkot. Ezt ismételjük, amíg a tészta el nem fogy. Az elkészült fánkokat hempergessük meg fahéjas porcukorban. Mivel a kisült fánkok cső alakúak, meg lehet őket valamilyen finom krémmel is.