A húsvét időszaka évezredek óta a természet és az ember belső-külső megtisztulásának, megújulásának az ünnepe. A természet ébredése, az életlehetőségek jobbításának reménye ugyanis erőt adott és ad ma is az embert oly gyakran próbára tevő hétköznapokban. S bár az ősi népszokások, a vallási előírásokhoz kötődő hagyományok csak egyes helyeken maradtak fenn mára, az ünnephez kötődő ételszimbólumok húsvétkor szinte minden ünnepi asztalon megtalálhatók.
Rövidesen itt van húsvét ünnepe, s ha a régi szokások nagy része már nem is elevenedik fel, a hagyományos ételek – a főtt sonka, a tojás, és újabban a bárány – ilyenkor általában felkerülnek a családi asztalokra. Persze nemcsak hagyománytiszteletből, hanem mert rendkívül finom és tápláló ételalapanyagok.
A tojás például, amely az ünnep elengedhetetlen étele, nagyon sokféleképpen tálalható, de ilyenkor leginkább főve vagy pikáns krémmel töltve kerül a családi menüsorba. S persze a tojás mellett itt van az egykoron áldozati eledelként fogyasztott bárány, amely fokhagymával, rozmaringgal, tárkonnyal ízesítve, füstölt szalonnával spékelve az egyik legfinomabb és legkarakteresebb pecsenye, amely – szerencsére – a szárnyasok, marha- és sertéshúsok mellett lassan a mi húsvéti főételeink között is kezdi visszanyerni régi rangját. S természetesen a porhanyósan puhára főtt sonka – amely a letűnt századokban a vidéki jólét jelképévé vált – sem maradhat le a magyar családok húsvétünnepi családi étlapjáról, legyen az kötözött vagy parasztsonka, esetleg szaftosabb főtt tarja.

A sonka főzése
A nyers húsvéti füstölt sonkát – ami lehet kötözött, egész vagy darabolt parasztsonka, esetleg tarja – langyos vízben mossuk meg és áztassuk be legalább fél-egy napra, majd annyi hideg vízben tegyük fel főni, ami ellepi. Rakhatunk a főzőlébe ízlés szerint egész fekete borsot, koriandert, fokhagymát, néhány szem borókabogyót, amelyekkel lassú tűzön 3-4 órán keresztül főzzük puhára. Ha megpuhult, hagyjuk a saját levében kihűlni. Tálaláskor felszeleteljük, és reszelt tormával, mustárral vagy finom tavaszi zöldsalátával kínáljuk.

A sonkaszeleteket különféle – mustáros, tejszínes – krémekkel, almás, mandulás, sajtos, majonézes vagy paradicsomos tormamártással tehetjük lágyabbá, pikánsabbá, vagy ropogós tavaszi zöldekkel vitaminban gazdaggá. Amihez finom magvas kenyeret kínálhatunk. S ha a húsvéti ünnepet még hangulatosabbá, hagyományőrzőbbé szeretnénk tenni, ne sajnáljuk az időt és a fáradságot: süssünk foszlós, fonott kalácsot is az ünnepi asztalra. Ez a sok helyen húsvétkor még ma is elmaradhatatlan finomság kelt tésztából készül és számtalan ízesítésű, fűszerezésű variációja található meg a receptkönyvekben.

A húsvéti ételszimbólumokról
A tojás a kereszténységben a tisztaság, a termékenység, vagyis az újjászületés szimbóluma. A tojásfestést már a XIII. században ismerték, erről a fennmaradt írásos emlékek tanúskodnak, a „húsvéti tojás” pedig az 1610-es évektől terjedt el, főleg az európai országokban. A középkorban még fizetőeszközként is használták. Ekkortájt főleg pirosra és aranyszínűre festették, és csak a XVII. században jelentek meg a kontinensen a többszínű és különböző mintákkal díszített tojások. A húsvéti bárány a „fegyvertelenség” szimbóluma a vadállatokkal szemben, s emellett az ótestamentumban áldozati állat is volt. Napjainkban is hozzátartozik például a zsidó rituáléhoz: pészáh ünnepére bárányt vágnak, és közösen elfogyasztják.
A húsvéti nyúl ugyancsak a termékenység szimbóluma, így kezdetben a húsvéti képeken a tojás mellett ábrázolták. Néhol, mint például Bizáncban, az állatszimbolikában Krisztus jele is volt.

Receptek

Aszalt szilvás sonkaleves
Hozzávalók: 30 dkg főtt füstölt sonka, 20 dkg mag nélküli aszalt szilva, 1 dl tejszín, 1 ek. olívaolaj, 1 tk. liszt, ízlés szerint cukor, őrölt bors, csipet őrölt szegfűszeg, pár csepp citromlé. A szilvát 3-4 órára hideg vízbe áztatjuk. A sonkát csíkokra vágjuk, forró olajon átpirítjuk, majd hozzáadjuk a lecsöpögtetett szilvát. Felöntjük 1 liternyi vízzel, és beletesszük a fűszereket. Lassú tűzön 10-15 percig főzzük, majd a tejszínből és lisztből készített habarást keverés mellett belecsurgatjuk. Csipet cukorral és citromlével ízesítjük.

Sült báránycomb mézes fokhagymával
Hozzávalók: 1 kicsontozott báránycomb, 2 dl száraz fehérbor, 2 ág apróra vágott friss rozmaring, 4 nagyobb fej fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 2 dl olívaolaj, 1 ek. cukor, 1 ek. méz, ízlés szerint só, őrölt bors.
A báránycombot lehártyázzuk és megtisztítjuk a faggyútól. Sóval, őrölt borssal és a rozmaringgal jól bedörzsöljük, majd egy edénybe helyezzük. Melléteszünk 4 gerezd zúzott fokhagymát és a felkarikázott vöröshagymát, leöntjük az olívaolajjal, majd egy éjszakára hűtőben állni hagyjuk. Másnap a húst sütőedénybe tesszük, ráöntjük az olajos páclevet és 1,5 dl bort, majd miközben levével locsolgatjuk, a sütőben puhára sütjük. A többi, megtisztított fokhagymát gerezdekre szedjük. A cukrot egy serpenyőben karamellizáljuk, hozzáadjuk a mézet, a fokhagymagerezdeket, enyhén megsózzuk. Aláöntjük a maradék bort, és lassan, gyakran megkeverve beforraljuk. A felszeletelt sültet párolt rizzsel, a mézes fokhagymás mártással, és zöldsalátával tálaljuk.

Bőrös sertéskaraj sült
Hozzávalók:1,5-2 kgos kicsontozott bőrös karaj egyben, 8 gerezd fokhagyma, 3 közepes lilahagyma, 3 alma, 1-2 ek. apróra vágott zöldfűszer (1 ág friss rozmaring és 2 ág kakukkfű), 2 ek. olívaolaj, 2 dl húsleves, 1 dl száraz fehérbor, 1 ek. méz, 3 babérlevél, ízlés szerint só, őrölt bors.
A karaj bőrét úgy 1 centinként a húsig bevagdossuk, majd a konyhai csap alatt forró vizet eresztünk rá kb. 1 percen keresztül, s  ezt kétszer megismételjük: ezzel elősegítjük, hogy a bőre ropogósra süljön. Papírtörlővel szárazra töröljük, s egy éjszakára a hűtőbe tesszük.
Másnap a karajt olívaolajjal körbedörzsöljük. A sót elkeverjük az aprított zöldfűszerrel, majd vele bedörzsöljük a bőrt és a réseket. Sütőedénybe tesszük, és magas hőfokon 25-30 percig bőrrel felfelé pirítjuk, majd a sütőt 160-180 fokra levesszük, és tovább sütjük.
Közben az almákat és a lilahagymákat gerezdekre vágjuk, és egy edényben megforgatjuk a méz és egy kevés olívaolaj keverékében, majd amikor már majdnem kész a sült, mellétesszük a babérral, fokhagymákkal és a maradék zöldfűszerekkel együtt, majd megborsozzuk.
Amikor a karaj megsült kivesszük és melegen tartjuk. Az alma- és a hagymaszeleteket is kivesszük a sütőedényből, majd a hús leszűrt szaftjából a borral és a húslevessel mártást készítünk (sűrűsödésig főzzük), amit a felszeletelt karaj mellé egy edényben tálalunk fel. Roston sült burgonyával vagy rozmaringos sült burgonyával egyaránt kiváló.

Rozmaringos báránygerinc
Hozzávalók: 1,2 kg báránygerinc egyben, 4 gerezd fokhagyma, 1 kisebb fej vöröshagyma, 1 dl száraz fehérbor, 1 dl víz, 1 citrom, 1 ág friss rozmaring, 1-1 csokor petrezselyem- és zeller zöldje, só, őrölt bors, 3 ek. olívaolaj, 5 dkg vaj. A felaprított rozmaringot elkeverjük a felaprított petrezselyemmel és zeller zölddel. A gerincet besózzuk, borsozzuk, olívaolajjal átkenjük, majd a fűszeres keverékkel bedörzsöljük, és egy napra (vagy egy éjszakára) hűtőbe tesszük. Másnap egy tűzálló tálat vajjal kikenünk, majd a gerincet beletesszük. A vöröshagymát felszeleteljük, a fokhagymát összetörjük, rászórjuk a húsra, ráöntjük a bort és vizet, majd lefedve – többször meglocsolva a levével – puhára sütjük. Ha kész, a húst óvatosan, hogy ne törjön, levágjuk a csontról a csontról, majd felszeleteljük és visszatesszük a gerincre. Vajas burgonyapürével és friss zöldsalátával tálaljuk.

Vadas házinyúl spagettivel
Hozzávalók: 2 nyúlcomb és 2 nyúlgerinc, 3 sárga-, 2 fehérrépa, 1 kisebb fej zeller, 1 dl fehérbor, 1 kis fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, 2 ek. olaj, 1 ek. liszt, ízlés szerint só, bors, őrölt pirospaprika, citromlé, mustár. A pácléhez: 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 liter víz, 8-10 szem bors, 5 szem koriander, 5 szem borókabogyó, 2 babérlevél, 1 szerecsendió-virág. A páclé összetevőit kb. 20-25 percig összefőzzük, majd ha kihűlt beletesszük a lehártyázott húst, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap a húst letörölgetjük, forró olajban mindkét oldalukon hirtelen megpirítjuk, majd mellétesszük a zöldségeket, hozzáadjuk a fűszereket, és felöntjük a leszűrt páclé egy részével és puhára pároljuk. Amikor megpuhul a hús, a zöldséget kiszedjük és áttörjük, majd visszatesszük a lébe, és a liszttel-tejföllel behabarjuk. Összeforraljuk, mustárral, citromlével ízesítjük, és kifőtt spagettivel tálaljuk.

Almatorta sütés nélkül
Hozzávalók: 1 kg alma, 1 csomag babapiskóta, 2 csomag vaníliás pudingpor, 3,5 dl tej, porcukor, diónyi vaj, fél ek. beáztatott mazsola, őrölt fahéj, citromlé, 2 dl tejszín.
Egy kapcsos tortaformát kirakunk jó szorosan babapiskótával. Az almákat lereszeljük, és egy serpenyőben a vajon megpároljuk. A pudingporokat elkeverjük a tejjel, és az almára öntjük, majd sűrűsödésig együtt főzzük. Ízlés szerinti cukrozzuk, fahéjazzuk, beletesszük a mazsolát, és egy kevés citromlevet adunk hozzá. Jól elkeverjük és melegen a lerakott babapiskótára öntjük a felét. Újabb babapiskóta-sor következik (picit bele is nyomkodhatjuk az almás-pudingos masszába), majd az alma másik fele. Elsimítjuk és betesszük a hűtőbe megszilárdulni. Ha kihűlt, tetejére simítjuk a keményre felvert tejszínhabot: Díszítésként megszórhatjuk még pirított szeletelt mandulával, vagy csoki reszelékkel. Pár órás pihentetés után kivehető a tortaformából és szeletelhető.

Húsvéti kinderszelet
Hozzávalók (a tésztához): 40 dkg finomliszt, 20 dkg porcukor, 10 dkg vaj, 2 tojás, 2 ek. jó minőségű cukrozatlan kakaópor, 2 ek. méz, 1 kk. szódabikarbóna. A krémhez: 2 csomag csokoládés pudingpor, 20-25 dkg porcukor, 15 dkg vaj, 3 dl tejszín, 6 dl tej, a tetejére 10 dkg étcsokoládé, 1 ek. étolaj.
A tészta hozzávalóit összedolgozzuk, majd a tésztát két részre osztjuk, és egy-egy lapot sütünk belőlük. A krémhez a pudingport a cukor egy részével (ízlés szerint!) és a tejjel sűrű krémmé főzzük, majd ha kihűlt, a kikevert vajat összevegyítjük. A tejszínt a maradék cukorral (ezt is ízlés szerint édesítsük) kemény habbá felverjük. Az egyik lapra rákenjük a pudingos krémet, majd arra a tejszínhabot, végül a másik tésztalappal befedjük. Végül a gőz fölött felolvasztott, étolajjal kikevert csokoládémázzal bevonjuk.

Foszlós kakaós-mazsolás húsvéti kalács
Hozzávalók: 40 dkg finomliszt, 10 dkg rétesliszt, 3 dl tej, 1 egész tojás, 5 ek. cukor, csipet só, 3 csapott kk. szárított élesztő, 5 dkg vaj, kevés reszelt citromhéj, 1 csomag vaníliás cukor, 10 dkg rumba beáztatott mazsola, 1 ek. kakaó. Kb. 1 dl langyos tejbe  beleteszünk egy kevés cukrot, az élesztőt, s meleg helyen megkelesztjük. A lisztbe beleöntjük a kovászt, a vaníliás cukrot, a citromhéjat és galuska lágyságú tésztát készítünk. Konyharuhával letakarjuk, s kétszeresére kelesztjük. A maradék langyos tejbe beletesszük a sót, a maradék cukrot és a tojássárgáját, apránként a kelt tésztához adjuk, majd két-három adagban hozzáadjuk az 5 dkg felolvasztott vajat is, s jól kidolgozzuk. Akkor jó, ha a tészta hólyagos. A tetejét megszórjuk liszttel, és megint hagyjuk kelni. Ha ismét a kétszerese, kiborítjuk egy lisztezett deszkára, és beledolgozzuk a mazsolát és a kakaót. Három cipót formálunk, majd  hengerré formáljuk, és befonjuk. Vajjal kikent sütőformába tesszük, és letakarva langyos helyen addig kelesztjük, míg el nem éri a forma tetejét. Megkenjük tojássárgájával, és előmelegített sütőben 200 fokon sütjük (kb. 40- 50 percig). A sütőformában hagyjuk kihűlni.