Kerthelység

2010. jan 30.

Újraéledő farsangi hagyományok

Írta: admin Kategória: • Egészségünkre

A farsang hamvazószerdáig – a húsvét vasárnapját megelőző negyvennapos böjt kezdetéig – tartó időszaka napjainkban az ország számos helyén újra a téltemető-tavaszváró mulatságok ideje. A hagyományokat felelevenítő városokban nemcsak a külsőségekben, de az ételekben is felidézik a régmúlt időket.

A farsangi hagyományőrző települések között élen jár Keszthely, ahol több mint tíz esztendeje keltették életre a helyi polgárok a farsangi karnevált. A rendezvény ma már nemcsak hogy minden városban élőt – az óvodásoktól kezdve a nyugdíjas korosztályig – megmozgat, de turisztikai esemény is, amelynek a lovas huszáros városséta éppúgy része, mint a város főterén felállított színpad farsangot idéző előadásai. S persze a farsangi bállal záródó karneváli ünnepségen fogyaszthatók a régi, ilyentájt feltálalt helyi ételek is, mint például a disznóöléses káposztaleves, a füstölt bürkés bableves, a füstölt hússal készült, paradicsommal „nyakon öntött” kerékrépaleves, valamint a pirított szalonnával gazdagított hagymás-tökmagolajos savanyú káposzta, héjában sült krumplival, frissen sült tepertővel, melyhez kísérőként finom foszlós kalács, desszertként pedig fánk dukál.

Természetesen Törökbálint sem marad le a farsangi hagyományok felelevenítésében, ahol a „farsang farka”, vagyis a hamvazószerda előtti vasárnap, hétfő és húshagyó kedd az időpontjai a vidám eseményeknek. A karneváli programok egyik fő helyszínei az óvodák, ahol más-más módon ünnepelnek. Vannak, ahová a szülőket is meghívják, s ahová már jelmezben érkezik a család apraja-nagyja, míg más óvodákban együtt, közösen készítik el a jelmezeket, álarcokat. A kicsik mókás versenyjátékokat (pl. bekötött szemmel fánkevés stb.) játszanak, verseket, táncokat adnak elő, a végén pedig csörgőkkel kísért énekléssel járják körbe a máglyarakást, ahol elégetik a tél jelképét, a szalmabábot. A helyi művelődési házban szintén évente megrendezik a farsangi karnevált, s ezen a részt vevő családok zöme jelmezbe öltözve vesz részt. Nemcsak vidám karneváli hangulatot idéző műsorok láthatók, de az ilyenkor szokásos kézműves programok is igen színesek: megtanulhatók, hogyan kell farsangi álarcot, zajkeltő csörgőt, legyezőt készíteni, a táncház végén pedig a résztvevők csujogatva járják körbe a kiszebábot elégető tüzet, vagyis űzik el a telet.

Az Alföldön Szentesen, Gyulán és Békéscsabán szintén felelevenednek ilyentájt a télbúcsúztató ünnepség hagyományai. A szentesi két napig tartó farsangnak például állandó résztvevői a szlovákiai busók és jelmezesek, valamint garabonciás gólyalábasok, de a kézműves kirakodóvásár éppúgy része az évente ismétlődő programnak, mint a gasztronómiai udvar, ahol a látogatók megkóstolhatják a különböző fánkokat, amelyek közt a szalagos éppúgy megtalálható, mint a csöröge vagy a „tyúkláb”, vagyis a túrósfánk.
Gyulán már szintén nagy hagyománya van a farsangi programoknak, közte a reneszánsz kort idéző „maskarás” bálnak, ahol a szebbnél szebb jelmezek látványa mellett kulináris élményekben sincs hiány. Felszolgálnak itt például kenyércipóban tálalt, nagyvadak húsával készült tárkonyfüves levest, egészben sült kacsát jó borban párolva, valamint bográcsban párolt vörösboros ételeket, hogy csak néhányat emeljünk ki a nem éppen diétás farsangi menüből. De nem marad le a programok és az ételek választékában Békéscsaba sem, ahol jelmezes játszóházban, farsangi témájú pódiumszínházi előadásokon szórakozhatnak a résztvevők, utána pedig disznótoros étkekből és egyéb ínyencségekből – például a rizsből és a híres csabai kolbászhúsból készült cigánka, savanyú velőleves stb. – torkoskodhatnak a város éttermeiben.

Farsangi fánkreceptek

Hagyományos szalagos fánk
Hozzávalók: 60 dkg finomliszt, 3,5 dkg élesztő, 3,5 langyos tej, 4 csapott ek. cukor, 7 dkg vaj, 0,5 dl rum, 4 tojás sárgája, 1 csipet só, 1 citrom reszelt héja, olaj a sütéshez. Az élesztővel, 1 dl tejjel, 4 ek. liszttel, 1 mk. cukorral kovászt készítünk és kb. 15 percig  „érleljük”. Ezalatt a rumot meglangyosítjuk és a maradék cukrot felolvasztjuk benne. A lisztet egy tálba öntjük, majd hozzáadjuk a tojássárgájákat, a kovászt, a sót, a citromhéjat, a cukrot, a rumot, a maradék tejet, a vajat és összedolgozzuk. 10-15 percnyi dagasztás után hólyagos, lágy tésztát kapunk, amelyet konyharuhával letakarva meleg helyen kb. 40-60 percig kelesztünk. A duplájára nőtt tésztát lisztezett deszkán finom mozdulatokkal újra átgyúrjuk, majd másfél ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszúrjuk, majd újabb 25-30 percig kelesztjük, végül az egyik oldalukat ujjunkkal benyomva – ez kerül a sütőedényben alulra – közepesen forró bő olajban mindkét oldalukon szép pirosra sütjük. Először 1,5 percig fedő alatt az egyik oldalt, majd megfordítva fedő nélkül a másik oldalt. Ez fontos, hiszen a szalagosság nyitja abban rejlik, hogy a szakszerűen elkészített tészta egyik felét fedő alatt, majd megfordítás után fedő nélkül sütjük. Az is fontos, hogy ne legyen túl forró az olaj, mert akkor a tészta külseje hirtelen megpirul, a belseje viszont nyers marad. Papírszalvétán lecsöpögtetve az olajtól tálra rakjuk, porcukorral megszórjuk, és pikáns baracklekvárral tálaljuk.

Rózsafánk
Hozzávalók: 20-20 dkg finom- és rétesliszt, 1 ek. vaj, 1 ek. cukor, csipet só, 1 dl rum, 1 dl tejföl, 1 tojássárgája, olaj a sütéshez. A kétféle lisztet egy tálba öntjük, és a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztává gyúrjuk. Hűtőszekrényben kb. egy órán át pihentetjük. Az idő leteltével késélnyi vastagságúra nyújtjuk, majd 3 különböző nagyságú kerek formával kiszúrjuk. A legnagyobb korongok szélét hatszor, a közepeseket ötször, a legkisebbeket pedig négyszer bevágjuk, hogy sütéskor szépen „kinyíljanak”. Tojásfehérjével megkenjük a legnagyobb korongok közepét, és mindegyikre egy közepes lapot „ragasztunk”, majd ezt is megkenve egy kisméretű tésztakorongot rakunk, ami a fehérjétől szintén odatapad. Az így elkészített tésztarózsákat forró olajban mindkét oldalukon aranysárgára sütjük. Vaníliás porcukorral meghintve, baracklekvárral tálaljuk. Hidegen is finom.

Eperlekvárral töltött fánk
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2,5 dl tej, 3 dkg élesztő, 5 dkg vaj, 1 ek. porcukor, 4 tojás sárgája, 1 tasak vaníliás cukor, 1 ek. citromlé, 3 ek. rum, csipet só, eperlekvár. Az élesztővel, 1 deci langyos tejjel, 1 teáskanálnyi cukorral és 2 ek. liszttel kovászt készítünk, amit felfuttatunk. A vajat a cukorral habosra keverjük, majd beledolgozzuk a tojások sárgáját és a vaníliás cukrot, végül a citromlevet és a rumot.  Hozzáadjuk a kovászt, a maradék lisztet és tejet, a sót, majd fakanállal addig keverjük, amíg hólyagos lesz. Utána kevés liszttel megszórjuk, letakarjuk, és meleg helyen 50-60 percig kelesztjük. A megkelt tésztát egy centi vastagságúra kinyújtjuk, félbevágjuk, és a tésztalap egyik felére egy pogácsaszaggatóval köröket nyomunk, amelyek közepére eperlekvárt halmozunk. A tésztalap másik felét ráborítjuk, a lekváros korongok szélén összenyomkodjuk, majd a töltött tésztafánkokat kiszaggatjuk. Még újabb 20 percig kelesztjük, majd a fánkok feléig érő felforrósított olajban mindkét oldalukon aranyszínűre sütjük. Porcukorral megszórva kínáljuk.

Túrós fánk
Hozzávalók: 25 dkg liszt, 25 dkg tehéntúró, fél csomag sütőpor, 3 tojás, 1 pohár tejföl, 1 ek. porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, csipet só, olaj a sütéshez. A hozzávalókat alaposan összedolgozzuk, és néhány órára hűtőbe tesszük. Vizes kanállal kiszaggatjuk, és bő forró olajban aranysárgára sütjük. Porcukorral megszórva, melegen tálaljuk.

Ciprusi fánk
Hozzávalók: 35 dkg liszt, 6 ek. olívaolaj, csipet só, 1 dl víz, olaj a sütéshez. A sziruphoz: 30 dkg porcukor, 2 dl víz, 1 egész citrom leve. A tetejére: 5-5 dkg őrölt fahéj, mandula és szegfűszeg. A lisztet az olajjal, a sóval és a vízzel összedolgozzuk, majd vékonyra kinyújtjuk, és tetszés szerinti vékony csíkokra vágjuk. A csíkok végét összenyomjuk, és karikákat formálunk belőlük. A porcukorból, a vízből és a citrom levéből szirupot főzünk. A fánkkarikákat bő, felforrósított olajban aranysárgára sütjük, majd az olajból kivéve még melegen a szirupba mártjuk, és tálcára rakjuk. Végül megszórjuk az őrölt fahéj-mandula-szegfűszeg keverékkel.

Olasz farsangi sütemény (chiacchiere)
Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1 tojás, 1 ek. cukor, 1 ek. vaj, csipet só, 1 citrom reszelt héja, 2 ek. grappa (bor is lehet), olaj a sütéshez. A lisztet a felolvasztott vajjal, a tojással, sóval, cukorral, a citromhéjjal és a grappával összedolgozzuk, majd vékonyra kinyújtjuk. Kisebb csíkokat vágunk belőle, és forró olajban kisütjük. Porcukorral megszórva tálaljuk.



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!