Beszélgetés Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyzővel
Az év elején új szolgáltatással bővült Törökbálint közigazgatási palettája. A Tóparkban, a volt Astra-Zeneka irodaházban megnyílt Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyzői irodája.  Miért is ajánlott mindenféle üzleti, jogi ügyeinknél igénybe venni a közjegyző segítségét?  Egyáltalán mit csinál egy közjegyző? Miért van szükség a munkájára? Erről kérdeztük a közjegyző urat.
• Mit jelent pontosan a közjegyzői státusz?
Ez a jogi státusz a középkorban alakult ki. Európában először Itáliában majd Franciaországban. Magyarországon először a nápolyi születésű, tehát itáliai jogi kultúrán nevelkedett Károly Róbert vezette be ezt az intézményt. Az ő királlyá választásáról készült ténytanúsító okirat az első hazai dokumentum a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatban. Károly Róbert nem bízott a helyi jogrendben, ragaszkodott hozzá, hogy az Itáliában bevett szokás szerint, megválasztásának tényét külön dokumentumba foglalják. Ez a példa jól mutatja a közjegyzői tevékenység lényegét. Ennek alapja, hogy az állam úgynevezett közhitelességgel ruház fel bizonyos személyeket. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző legjobb tudása szerint feltárja az egyes ügyek tényállását, és erről egy okiratot készít. Az ebben foglaltakat aztán a továbbiakban mindenki köteles tényként elfogadni. Tulajdonképpen hasonlít egy kicsit a bírói szerepre, csak amíg a bíróság már egy kialakult jogvitában mond ítéletet, addig a közjegyző megelőző igazságszolgáltatást végez, vagyis éppen azért működik, hogy ne legyenek jogviták.
•    Milyen feladatokra, milyen típusú ügyekre kérik fel a közjegyzőket a leggyakrabban?
A feladatok köre nagyon szerteágazó. A hagyatéki ügyektől, ingatlan adás-vételtől kezdve minden féle ügytípus előfordul. Például egy bérleti jogviszony keretében a bérlő megrongálta a lakást, vagy távozáskor leszerelt, eltulajdonított berendezési tárgyakat. Ha ilyenkor a lakás tulajdonosa felkéri a közjegyzőt, akkor az megtekinti a lakást, és a látható állapotról egy tanúsító dokumentumot ad ki.  Az ebben foglaltakat a továbbiakban a bíróság már tényként kezeli, ha perre kerül a sor, nem kell külön bizonyítási eljárást indítani, tehát egy ilyen okirat megléte jelentősen meggyorsítja az ügymenetet. Ehhez hasonló jogrendszer működik az egész kontinentális Európában, illetve Latin-Amerika egyes országaiban, a Közel-Keleten, Afrikában és Japánban is.
•    Milyen konkrét feladatai vannak a közjegyzőnek az egyes ügyekben?
Az első lépés az adott feladat jogi hátterének, az adatoknak, illetve a tényleges állapotnak a teljes feltárása. Ehhez a közjegyző szakértők segítségét is igénybe veheti. Például ha egy építkezésnél az építtető úgy látja, hogy a kivitelező nem a terveknek megfelelően készítette el az épületet, akkor közjegyzőhöz fordulhat. Ilyenkor a közjegyző felkér egy igazságügyi műszaki szakértőt, aki megvizsgálja az épületet, szakvéleményt készít, amelyet a közjegyző rendelkezésére bocsát. Egy ilyen dokumentum birtokában aztán a felek nagyobb eséllyel tudnak peren kívül megegyezni, hiszen a bíróság ugyanolyan szakvéleménynek fogadja el ezt az okiratot, mintha maga rendelte volna ki a szakértőt. Természetesen ez után is lehet pereskedni, de nem nagyon érdemes, hiszen a pereskedés nagyon időigényes és költséges dolog. Ilyen esetben a pernyertesség sem valószínű.
•    Mi van akkor, ha az egyik ügyfél magánszemély, a másik pedig egy cég?
Erre jó példa a bankokkal kötött hitelszerződések köre. Itt a banknak és az ügyfeleknek is az az érdeke, hogy az ügyfél is pontosan tisztában legyen azzal, hogy mit ír alá. Ezért a közjegyző a felek előtt felolvassa a szerződést, és meggyőződik róla, hogy megértették annak tartalmát. Miután ez megtörtént, a szerződés aláírása után pereskedésnek nincs értelme egyik fél részéről sem. Mindannyian tudjuk, milyen nagy gondot okoz ma Magyarországon sok családnál a svájci frank alapú hitelek törlesztése. Biztosan állíthatom, hogy nagyon kevesen vannak, akik annak idején maguk végigolvasták a hitelszerződésüket, és megértették, hogy az esetleges árfolyamváltozások hogyan befolyásolhatják a későbbiekben a hitel visszafizetésének feltételeit. A szerződésben foglaltak pontos ismerete nagyon fontos, és ebben a közjegyző sokat segíthet, hiszen nemcsak felolvasni köteles az okiratot, de el is kell magyaráznia azt a feleknek. Ez nemcsak a banki szerződéseknél van így. Bármilyen két vagy több fél között létrejött szerződés közjegyzői okiratba foglalása sok bosszúságtól és költségtől kímélheti meg a feleket. Hasonló a helyzet a közjegyzői nem peres eljárásoknál, például egy hagyatéki eljárásnál is.
•    Mennyit kell fizetnie az ügyfeleknek a közjegyző közreműködéséért?
A díjszabást az Állam határozza meg. Összege mindig az ügyérték bizonyos százaléka, illetve kisebb mértékben egyéb tényezőktől, például az ügyiratok ügyfelek általi előkészítettségétől , a helyszíni kiszállás szükségességétől függ. A díjszabás degresszív, 4%-tól 0.25 %- ig terjed. Egy 8-10 milliós ingatlannál például kb. 1 %-ra jön ki a díj mértéke.
•    Mondhatjuk azt, hogy a közjegyzői okirat nem kötelező, viszont nagyon ajánlott bármilyen szerződés megkötésekor?
Magyarországon kizárólag a jelzáloghitelek tekintetében teszi kötelezővé a törvény a közjegyzői okiratba foglalást. Minden más esetben az ügyfelek döntésére van bízva, hogy igénybe veszik-e ezt a szolgáltatást. A közjegyzői okirat birtokában azonban, az ingatlan adás-vételi példánál maradva, az eladó szükség esetén peres eljárás nélkül hajtathatja be az esetlegesen elmaradt vételárat, a vevő pedig szintén a végrehajtó útján kényszerítheti ki az ingatlan birtokba adását anélkül, hogy ehhez pert kellene indítania. A közjegyzői státusz történelmileg is azért alakult ki, hogy tehermentesítse a bíróságokat, megelőzze a vitás kérdések elrendezésének jogi útra terelését, elősegítse a felek között a peren kívüli megállapodást. Bízom benne, hogy a jövőben egyre többen ismerik fel a közjegyzői szolgáltatások előnyeit. Forduljanak hozzánk bizalommal!

Elérhetőségek:
2045 Törökbálint, Tó Park utca 3., a Shell benzinkút mögött (volt Astra-Zeneca) jelenleg FORWARDERS’ PLAZA KFT. épülete. Postacím: 2041 Budaörs, Pf .175.
Telefon: +36 23 799-140 • Fax: +36 23 799-149
Ügyfélfogadás: • hétfő és szerda 9:00–12:00, 12:30–16:00,
• kedd, csütörtök és péntek: előzetes időpontkérés, illetve idézés szerint.