Egyetlen vagyok
Egyetlen vagyok,
S a megismételhetetlenség súlyával
Kódorgok Isten után.
Féltés
Gyomlálom kertedben,
Kedvenc virágaid,
Hogy meztelen arcod
Ne sértse idegenség.
Gödröt ástam
Gödröt ástam, szédítő nagyot.
Most kétségbeesetten rád fogom,
S míg a szélén rettegve egyensúlyozom,
Köpenyed szegélye után kapkodom.
Tags: Tóth József, vers