Két hónap alatt – októberben és novemberben – két rendes- és két rendkívüli képviselő-testületi ülés mellett még egy közmeghallgatás és egy lakossági fórumot is tartott az Önkormányzat. Volt hát program bőven, van miről szót váltani. Talán nem tévedek, ha úgy vélem: nem volt feszültség nélküli ez a két hónap. A legtöbb szó talán az Önkormányzat és a helyi lakosság közötti kommunikáció kérdéseit illetően, a helyi civileknek a helyi ügyekben való részvétele körül forgott. Erről, s más fontos, szélesebb érdeklődésre számot tartó kérdésekről faggattuk a polgármestert.
Azt tapasztaljuk, hogy a Képviselő-testület a döntései nagy részét egyhangú szavazati aránnyal hozza meg, mégis vannak olyan esetek, amikor nem úgy dönt a Testület, ahogy azt a polgármester javasolta. A “Civil Koncepció” című napirendet például két alkalommal is tárgyalta a Testület, mert Polgármester úr nem volt elégedett a Testület döntésével és visszaküldte ismételt megtárgyalásra. Miért volt erre szükség?
“…nem voltam elégedett…”? Ez így meglehetősen sajátságos értelmezése a történteknek. Nem az a kérdés, hogy én elégedett vagyok-e egy döntéssel, hanem az, hogy a határozat, amit a Képviselő-testület többségi szavazattal hozott, szolgálja-e a Város, az Önkormányzat érdekét, vagy sem. Az önkormányzati törvény a rendszerváltás óta ad arra lehetőséget, felhatalmazást, hogy abban az esetben, ha a testületi döntést a polgármester a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a kérdés ismételt megtárgyalását. Nem sok alkalommal éltem ezzel a jogommal, 15 év polgármesteri munkám alatt egy kezemen meg tudom számolni hányszor, de most úgy ítéltem meg: ezt kell tennem. A Képviselő-testület – számomra teljesen érthetetlen módon – többségi szavazás eredményeként elzárkózott attól, hogy széleskörű társadalmi vitára küldjek egy olyan koncepció tervezetet, mely a helyi polgárok és a választott tisztségviselők – képviselők és polgármester – együttműködésének jövőjét vázolta fel.
Mi volt az oka annak, hogy többségében elzárkóztak a képviselők az elfogadástól?
Ezt lehet is tudni, meg nem is. Azért nem, mert a testületi ülésen, – ahol leszavazták az indítványt – lényegében nem volt hozzászólás. Lényegében nem kritizálta senki, nem kötöttek bele ebbe vagy abba a megállapításba, a tervezet bármely részébe. “Tartózkodások” és “nem”-ek jöttek a szavazáskor. Mindez persze nem jelenti azt, hogy képviselő-társaimnak nem lett volna véleménye a javaslatról, a benyújtott “Civil Koncepció” nevű dokumentumról. Kiderült ez már egy nappal a testületi ülés után, hiszen másnap került sor a közmeghallgatásra, ahol lakossági kérdés nyomán sorra elmondták kifogásaikat. Talán ki lehetett volna vesézni a kérdést egy nappal korábban is, ha vitára került volna sor, meggyőzhettük volna egymást.
Azt is mondta Polgármester úr, hogy akkor is elküldi társadalmi vitára a koncepciót, ha a Testület nem szavazza meg. Akkor meg minek kellett volna elfogadnia a képviselőknek? Sőt: nem gondolja, hogy kötelező lett volna Önre a testületi döntés?
A testületi döntés természetesen kötelezi a polgármestert. Ebben az esetben azonban nem született határozat, mert a kérdés az volt: hozzájárul-e a Képviselő-testület a társadalmi vitára küldéshez. Miután nem voltunk többségben, akik “igen”-nel szavaztunk, ilyen döntés – mármint, hogy a koncepciót ismertessem meg Törökbálint polgáraival – nem született. A Testület tehát nem azt mondta, hogy a polgármesternek tilos ezt a koncepciót kihirdetni, véleményeztetni. Maradt tehát amit jeleztem is, nevezetesen, hogy akkor én, polgármesterként indítom el a társadalmi vitát. Magyarul: a tét az volt, hogy vállalja-e a koncepciót a Képviselő-testület, és felzárkózik-e a polgármestere mellé, vagy magára hagyja, hirdesse ki, rendezze le a társadalmi vitát egyedül. Pontosan ez az, ami miatt visszaküldtem a kérdést újratárgyalásra! Azért, mert fontosnak tartottam, hogy ne csak a polgármesteri szándékot lássák Törökbálint polgárai, de a testületét is, még ha nem is egyhangú döntés alapján.
Polgármester úr korábban nem egy alkalommal – itt, újságunk egy korábbi lapszámában megjelent interjúban is – elmarasztalóan nyilatkozott a Stratégiakutató Intézet által szervezett előadások zavaros ideológiájáról. Ezt a Civil Koncepciót pedig éppen ez a Stratégiakutató Intézet dolgozta ki. Most meg azt látjuk, hogy Polgármester úr “harcosan” védi Őket. Mi változott meg?
Nem a Stratégiakutató Intézetet védem, hanem egy feladatot szeretnék elvégezni. Ez a feladat nem más, mint a meglévő képviseleti demokrácia kiteljesítése, a lakosság, helyi polgáraink minél szélesebb körének bevonása a döntéseink előkészítésébe. Ebben kaptunk segítséget a Stratégiakutató Intézettől, s jóllehet az előadások egy részének tartalmával, ideológiai “kiszólásaival” nem tudtam és most sem tudok azonosulni, ez még nem jelenti azt, hogy maga a “Civil Koncepció” használhatatlan lenne. Ne öntsük már ki a gyereket is a fürdővízzel! Válasszuk szét a Civil Egyetem egyik-másik előadásán elhangzottakat az alapfeladattól! Amit tenni kell, az a polgáraink helyi dolgainkban való részvételének erősítése. Amit az előadások némelyikében hallottunk, az még nem rombolhatja le, de még csak nem is hitelteleníti a szándékot: a helyi társadalom, a civilek szélesebb körű részvételére van szükség helyi ügyeink eldöntésében. Végtére is róluk, rólunk szólnak e döntések…
Végül egy rendkívüli ülésen, október végén mégiscsak elfogadta a Testület a koncepció társadalmi vitára küldését.
Igen, bár elég szoros szavazati aránnyal. Rövidesen megjelentetjük a koncepciót a Város hivatalos honlapján, ahol is vitafórumot nyitunk hozzá. Természetesen nem csak ez egy lehetőség lesz a véleményezésre, szándékomban áll fórumokat tartani, megismertetni az elgondolást például a “korosztályos” szervezetekkel: az Idősek Tanácsával és az Ifjúsági Önkormányzattal.
Közeledik a ciklus vége, felgyorsulnak az események, torlódnak a feladatok. Előkészületben vannak további, a Város és az itt lakók életét befolyásoló, hosszú távú hatású döntések. Hogyan látja Polgármester úr ezek helyzetét, s az előkészítés során a lakosság részvételét a véleményformálásban?
Még két fontos témát említenék meg, mindkettőt le kell zárni a ciklus vége előtt. Az első a Város rendezési terveinek kérdése. Idén tavasszal indítottuk – ismételten – útjára a tervek egyeztetési folyamatát. Erre jogszabály is kötelezi az Önkormányzatot az úgynevezett: partnerségi egyeztetés keretében. Számos észrevétel érkezett, ezek feldolgozásra kerültek, volt olyan lakossági észrevétel, melyről azonnal döntött a Testület. Jelenleg ott tartunk, hogy előkésztés alatt van az államigazgatási eljárás – szakhatóságokkal történő véleményeztetés – szakasza. A napokban döntött számos kérdésben a Képviselő-testület, várhatóan a januári ülésen véglegeződnek a dokumentumok és indíthatjuk az államigazgatási eljárást, vagy 30 különféle szakhatóság, szervezet, szomszédos település véleményének kikérésére. Bízom benne, hogy készen leszünk vele a nyárig, úgyhogy a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat új, hatályos változatával kezdheti munkáját a következő képviselőtestületi ciklus.
És mi a másik fontos téma?
A Város településmarketing terve. Tudatosabban kell felkészülnünk a jövőre, új eszközöket, módszereket kell alkalmaznunk a Város fenntartható fejlődése érdekében. A településmarketing olyan irányítási, vezetési és szervezési megoldás – és egyben gondolkodásmód – amely képes érvényesíteni és koordinálni a település egyes célcsoportjainak akaratát a működésben és a fejlesztésben, miközben ennek a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és szociális rendszernek az értékeit, adottságait egyre szélesebb körben ismerteti, tudatosítja. Ami rövidesen a Képviselő-testület és polgáraink elé kerül, az egy olyan dokumentum, amely nem kevesebb, mint 17 szempontból teszi vizsgálat tárgyává Törökbálintot, a Város életét, elemzi erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ugyanakkor tartalmaz egy cselekvési tervet is. Ez a cselekvési terv négy területre került kidolgozásra: a gazdaság kérdéseire, a helyben lakó és/vagy dolgozó ember igényeire, a rekreáció és kultúra kérdéskörére, valamint a tudatos marketingre.

P. I.

Tisztelt Törökbálinti Polgárok!
A Képviselő-testület október 28.-án, rendkívüli ülésén arról döntött, hogy széleskörű társadalmi vitát indít helyi társadalmunk, együttműködésünk továbbfejlesztése érdekében. Ehhez két dokumentumot készíttetett a Stratégiakutató Intézettel, amelyet az Önök figyelmébe ajánl, s melyről véleményüket kéri.
A felhívás, amely egy társadalmi szerződés megkötését célozza, nagyon egyszerűen fogalmazza meg a teendőket. Tisztázzuk, hogy településként és közösségként milyenek vagyunk! Tisztázzuk, hogy mit akarunk együtt sokfélét és sokféleképpen! Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda, ahova haladni akarunk!
Ha tisztáztuk a fő kérdéseket, akkor kössünk nyilvános megállapodást, helyi társadalmi szerződést! Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsük el, hogy saját magunk mit teszünk mindennek érdekében!
Az önszerveződéseink összefogói, polgármesterünk, képviselőink, – ide értve a sokféle civil szervezetet, sőt a gazdasági társaságok képviseletét is – működtessenek valamilyen városi civil testületet vagy inkább egy közösségi magisztrátust? Ha helyi városi társadalmunkat összefogjuk, gyűjtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvános formában! Ha szükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségi vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket becsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig is tették – fogjunk össze az elképzelés valóra váltásáért!
Kérem, kísérjék figyelemmel Törökbálint Város hivatalos honlapját, vagy vegyenek részt azokon a találkozásokon, fórumokon, melyeket céljaink és útjaink meghatározására, megvitatására szervezni fogunk!
Törökbálint Város Képviselő-testülete nevében:

Turai István
polgármester