Az elmúlt hetekben fogadta el a képviselő-testület a város költségvetését. Törökbálint és intézményei gazdasági helyzetéről, kilátásairól kérdeztük Turai István polgármestert.
A költségvetés végösszege lényegesen alacsonyabb, mint az az elmúlt esztendőkben megszokott volt. Milyen okra, vagy okokra vezethető vissza, hogy idén a korábbi kevesebb, mint a feléből kell majd gazdálkodni?
Alapvetően három oka van. Az első, a már közismert ok, az, hogy legnagyobb helyi adófizetőnk iparűzési adóját egy törvénymódosítás szétosztani rendelte az ország összes önkormányzata között. Ez a bevétel – persze, ha megmaradt volna – a jelenlegi költségvetés végösszegét több, mint 50%-kal emelné meg. De nincsen. Sőt, már tavaly sem volt. A második ok az általános gazdasági helyzet: sorra zárnak be – nem csak itt, Törökbálinton – a vállalkozások. Azt látom, hogy a költségvetés legnagyobb bevételi forrását jelentő helyi iparűzési adó a 2002. év szintjén van. Tíz esztendőnyi visszaesést okozott a recesszió, ebben lehet leginkább lemérni a gazdasági válság helyi hatását. A harmadik ok a működési kiadások csökkenésében lelhető fel. Azzal, hogy az Állam idén január 1-től átvette az iskolák fenntartását, ennek költségei sem épülnek be a költségvetésbe.
Az iskolák átvétele azt jelenti, hogy az Önkormányzatnak nem kell költenie a két törökbálinti iskola működésére?
Nem, nem ezt jelenti. Az állami átvétel a fenntartásra vonatkozik. A működtetés itt maradt nálunk. Másképpen fogalmazva: a pedagógusok béreit és bérterheit, járulékait az Állam, az érdi tankerület fizeti, míg az épület működtetése továbbra is a helyi önkormányzat kötelessége marad. A korábbi évek költségvetési számaiból azt lehet látni, hogy az intézményi költségek jelentősen nagyobb része, mintegy háromnegyede bér és bérteher, járulék volt. Így ez a jelentősebb tétel kiesik a Város költségvetéséből. Persze bevételi oldal sincsen, így aztán a működtetést tisztán saját bevételeinkből kell álljuk.
Azt azért legyen szabad elmondanom: nem élem meg túl jól, hogy az a Törökbálint, amelynek volt 8,5 milliárd forintos költségvetése, az idén 4 milliárd forint alatti összeggel – egészen pontosan: 3 milliárd 818 millió forinttal – kell beérje.
Jut-e fejlesztésekre, felújításokra az idén, vagy lényegében csak működni fog a Város?
Álljunk meg egy szóra! Azt, hogy „csak működni fog” úgy vélem, pozitív értelemben kellene használni. Így: „működni fog”! Mert már ez is eredmény. Működni fog, jelentős részt a korábban megszokott színvonalon. Már ezzel kapcsolatban is lehetnek fenntartások, hiszen jogos és megalapozott az a kérdésfelvetés, miszerint, szabad-e a korábban megszokott színvonalat elvárni, tartani, ha egyébként a Város bevételi forrásai jelentősen beszűkültek. Ez a költségvetés számos takarékossági intézkedést tartalmaz. Őszintén meg kell mondani: vannak visszalépések és továbbiak is lesznek. Nem jut a korábbi mértékű forrás a civil szervezeteknek, csökken a támogatás a megmaradt intézmények működésében, lényegesen szerényebb költségvetéssel kell beérnie a Polgármesteri Hivatalnak is. Fejlesztésekre a korábbi év/évek kötelezettségvállalásából adódó kiadásaink lesznek. Itt említem a továbbépülő új iskolát, amelynek befejezésével kapcsolatban szűkös gazdasági körülményeink mellett is kötelezettségünk van. A nagyobbik részt tavaly már kifizettük, idén 125,8 millió forintot kell erre kiadnunk. Felújításokra (járdaépítés, útkarbantartás) a Városgondnokság költségvetésébe lényegében a korábbi mértékű költségeket terveztük. Folytatjuk a felszíni csapadékvíz-elvezetés korszerűsítésének programját újabb szakaszok elkészíttetésével.
Az iskolaépítés mellett majdan annak működtetésére is gondolni kell! Terveztek rá költségforrást?
Természetesen igen. Legyen szabad azonban megismételnem, hogy nagy eredménynek tartom az építkezés újraindítását, amelyet kormányzati beavatkozás tett lehetővé. Az Állam a már említett, helyi adókról szóló törvény számunkra kedvezőtlen módosításának ellentételezéseként vállalta át az iskola és sportközpont építésének befejezését. A szerződött összeg nem kevesebb, mint 6,7 milliárd forint! Ennyit fizet meg az Állam a kivitelezőnek. Ez az az összeg, amely legalább valamennyire ellensúlyozza a helyi iparűzési adó kiesésünket. A 6,7 milliárd forint nem kerül át Önkormányzatunk számlájára, az Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fizeti meg közvetlenül a kivitelezőt. Mindazonáltal az épület – iskola, sportcsarnok, uszoda – a helyi célokat fogja szolgálni. Ilyen mértékű, önkormányzati feladatokat ellátó, szolgáló beruházása még nem volt Törökbálintnak.
Nyilvánvaló, hogy elő kell készítenünk a működtetés átvételét. Már most ott vagyunk az építés során a hetenkénti kooperációs értekezleteken, hiszen ha most tudunk közbeavatkozni a működtetés szempontjait szem előtt tartva, akkor az a használatbavétel után nekünk jelent majd könnyebbséget. Szerencsés helyzet, hogy az uszoda, a sportcsarnok mellett wellness-részleg és konferencia-terem is kialakításra kerül, s ezeknek az iskolai igénybevételen kívüli időszakban komoly piaci értéke van. A működtetés kapcsán tehát nem csak kiadással, de bevétellel is számolunk.
Maradnak-e tartalékok a költségvetésben előre nem látható esetekre, feladatokra?
Akkora összegben, mint az előző két évben: nem. A 2011-es és 2012-es költségvetésben – éppen az ezeket követő évekre való felkészülés érdekében – pénzmaradványt terveztünk a költségvetésbe. Az összeg meghaladta az 1 milliárd forintot. Év közben persze csökkent a tervezett pénzmaradvány, ugyanis elég alacsony volt az általános tartalék, így számos döntésünk végrehajtásához a Testület a pénzmaradványból rendelt forrást.
Idén jelentősen magasabb összeget terveztünk be a költségvetés tartalékába: összesen mintegy 228 millió forintot. Három tételből áll: az általános tartalék – a korábbi évek dupláját terveztük – 50 millió forint. Működési célú tartalék 128 millió forint (ez tartalmazza a várhatóan szeptembertől belépő új iskola működtetési kiadását). És 50 millió forintot meghaladó összeg a fejlesztési célú céltartalék.
Fejlesztésekre, felújításokra – együtt úgy mondjuk: felhalmozás célú kiadásokra – összesen 348 millió forint jut, bár ebben nincsenek benne azok a kiadások, amelyek a Városgondnokság költségvetésébe kerültek, így például a 70 millió forintos keret a közutak, járdák felújítására.
Mekkora az Önkormányzat hitelállománya és milyen törlesztésre kell idén számítani?
Az Önkormányzatnak összesen tíz hitele van. Egy kivételével mind euro hitel. Jellemzően kamattámogatott hitelek. Napi árfolyamon átszámítva: 1 milliárd 645 millió forint. Kivétel nélkül fejlesztési hitelek, a Városnak nincsen és soha nem is volt működésre felvett hitele. Az idei adósságszolgálat (tehát: törlesztés + kamat) 275,5 millió forint, ezt szerepeltettük a költségvetésben. Várhatóan azonban nem kell ezt teljes egészében kiadni, ugyanis a Kormányzat által meghirdetett önkormányzati adósságrendezési program keretében döntés született hiteleink egy részének átvételéről.
A Kormány által kiadott tájékoztatás szerint Törökbálint Város hitelállományának 40%-át veszi át az Állam.
Nem, nem 40%, hanem 60%-át. Az történt ugyanis, hogy sikerre vezettek a Belügyminisztériumban az alpolgármesterekkel együtt lefolytatott tárgyalásaink, ahol is kértük, hogy Törökbálintot két fokozattal feljebb: a 60%-os sávba sorolják. Ennek két indoka volt, az egyik a már ismert helyi iparűzési adó elvonás, a másik pedig az, hogy a hitelállomány nagyobbik, jelentősebb részét 2007-ben vette fel az akkori városvezetés. A Kormány elfogadta indokainkat, és teljesítette a kérést, ezzel a számmal került aláírásra a hitel-átvállalási szerződés. Az adósságszolgálatunkra ez a második félévtől lesz hatással, tehát idén a már említett 275,5 millió forint felének 60%-a – azaz 82,7 millió forint –kerül kiváltásra.

P.I.