Gyümölcsös-túrós kastély kocka

Meglehet, nem elég a sikerhez az, ha valaki jó helyre születik, jó időben. Az sem elég, ha szorgalmasan elvégzi egy adott foglalkozás minden szintű iskoláit, s nem elég, ha mindezen túl befolyásos támogatók egyengetik a kiválasztott életútját.

Legalább egyenértékű, de inkább nagyobb fontossággal bíró szegmens a tehetség, amely rossz körülmények között is, az iskolai alapokat és az istápoló hátteret is nélkülözve képes a felszínre törni. Ha viszont minden együtt van, tehát a szerencsés történelmi-gazdasági környezet, a megszerezhető tudás, a kellő kapcsolatrendszer és a talentum is, már csak az Úristen kifürkészhetetlen, mindent átfogó, magasabb rendű céljai emelhetnek gátat egy amúgy „sikerre ítélt” ember kiteljesedésének útjába. Úgy tűnik, hogy Walla József esetében a Teremtő zöld utat adott egy győzedelmes életpálya íveléséhez. Az egyszerű falusi fiúból ugyanis viszonylag rövid idő alatt Budapest pénzmágnása lett. Az iparosból nagypolgárrá emelkedett mozaiklap- és cementgyáros, a XIX. század második fele és a századforduló egyik legjelesebb vállalkozójaként vonulhatott be úgy Törökbálint, mint Magyarország történelmébe.

50 dkg átmosott, hántolt kölest 2 l tejben, csipetnyi sóval, közepes lángon, kevergetve megfőzünk. Rakunk bele 70 dkg Rama margarint, összedolgozzuk és hagyjuk kihűlni. Összekeverünk 25 dkg túrót 1 cs. vaníliás cukorral és 1 citrom reszelt héjával és a kihűlt masszába dolgozzuk. Kikeverünk 7 tojás sárgáját 6 ek cukorral, a tojásfehérjét 1 ek cukorral kemény habbá verjük. Mind a kettőt a masszába forgatjuk. Egy tepsit kikenünk margarinnal, a kölesmasszát 5 cm magasan beletöltjük. Úgy 40 dkg felszeletelt földiepret szétterítünk a kölesmálén, és egy kicsit belenyomkodjuk. Rácsorgatunk 25 dkg meggylekvárt és 1,5 dl tejfölt, és 180 °C-ra előmelegített sütőben 45 percig sütjük. Ha kész, kockákra vágva, csokoládésodó körítéssel, tetejét fahéjjal megszórva és magozott meggyel díszítve tálaljuk.

•

A Huszárkonyha nem a huszárok ételeiről szól, hanem inkább kölcsönzi a magyar huszárságra egykoron oly jellemző tulajdonságokat, úgymint: a leleményességet, a hazaszeretetet, a saját hagyományokhoz való ragaszkodást és a bátorságot. Új ételek létrehozásának próbája ez, a képzelt magyar – vagy más nemzetiséggel azonosítható – ízvilág keretein belül, amely minden esetben koronként változott. Mindez hagyományőrző vagy hagyományt teremtő külsőségek között.