Vendégünk volt Szilágyi Áron

2012. szeptember 25-én iskolánkba látogatott Szilágyi Áron olimpiai aranyérmes kardvívó. Hangos ováció és a TTC növendékeinek tisztelgése fogadta, amikor belépett a tornacsarnokba. Félénken, de büszkén lépett a színpadhoz.

„Gratulálok! Szép munka volt!” – hallja mostanság elég sűrűn. De ő nem bánja, mint mondta, nem lehet megunni a gratulációkat, ráadásul őt is mindjobban lelkesíti.
Azelőtt sok sportot kipróbált, például a futballt, kézilabdát, de végül a vívás mellett döntött. Hogy miért? Ahogy mondja, minden igényt kielégít, mint fizikailag, mint mentálisan próbára teszi és edzi az embert. Ezért is tartja fontosnak, hogy az ország jobban megismerje ezt a kissé háttérbe szorult sportágat.
Iskolánk diákjainak lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni London első magyar aranyérmesének.

Milyen volt a döntő az olasz ellen?
Egy olimpiai döntő mindig nehéz. S igazán nem is a döntő, hanem az addig vezető út a kihívás. 13 éve készültem erre. A döntőre visszatérve, jól indult, és jól jött a kezdeti nagyobb előny, az ellenfél ugyanis magára talált a mérkőzés második felében.
Mennyit edzel egy héten?
Heti 9-10 edzésem van, ebből 6-7 vívóedzés, a maradék 2-3 pedig fizikai edzés. A fizikai edzés ugyanolyan fontos, hiszen az erőnlétet fejleszti.
Milyen érzés volt az első magyar aranyat megszerezni?
Remek! Nagyon örültem, és ez talán egy kis pluszerőt, energiát adott másoknak.
Indulsz-e a következő olimpián?
Igen, mindenképp szeretném kvalifikálni magam.
Milyen motivációs program segít, ha csalódás ér?
A cél, az olimpiai részvétel, amit kitűztem magam elé, túllendít a csalódásokon.
Kemény volt a felkészülés?
Tizenhárom év munkája van ebben. Edzés iskola előtt és után. Sokszor nehéz, de nagyon élvezem, és megéri!
Mi volt az első gondolatod, miután megnyerted?
Hú, de jó, vége! Fellélegezhetek, megvan az olimpiai cím.
Hány éve versenyzel?
13 éve kezdtem el a vívást, 2000 tavaszán indultam először versenyen.

Az interjú közben előkerült zsebéből a legfényesebb medál is, amelyet büszkén mutatott meg nekünk, nem véletlenül – tizenhárom év munkája volt a kezében. A kérdezz-felelek után barátságosan és hősiesen állta a fényképezéseket és autogramosztásokat.

Áron, innen is, ismételten is szívből gratulálunk neked, s reméljük, a 2013-as hazai világbajnokságon is hasonlóan szép eredményeket érsz el!

M. K.

Gólyatábor 2012

Az előző évekkel ellentétben idén Balatonszárszó települését szállta meg a Bálint Márton iskola gólyatábora. A Hotel Annamari medencés lehetőséggel és rengeteg kedvességgel várt ránk.

Német Nóra tanárnő és mi, ifik már egy nappal hamarabb érkeztünk, hogy az utolsó feladatokat is elvégezzük.
Augusztus 29-én busszal érkezett meg a gólyák serege és a kísérő tanárok. Az első napon az ismerkedésé volt a főszerep. Miután minden gólya megkapta a pólóját, megkezdődött a csapatba rendeződés. Az idei tábor alaptémája a Kungfu panda című mese volt. Ennek alapján a négy csapat a tigris, a majom, a panda és a daru lett. A sáskát az ötödik, független ifi csapat képviselte, aki segített, ahol szükség volt rá.
Ebéd után az ifik vezetésével a négy csapat a szállás különböző pontjain ismerkedős játékok keretében kezdte meg az összekovácsolódást. Ez alatt a két óra alatt a jókedv, a nevetés és a játszva megismerés volt a főszereplő.
Ha egy tábor a Balaton partján zajlik, nem maradhat el a pancsolás. Szerencsére még a vízállás sem tántorította el a diákokat, s a sportvetélkedőn is lelkesen futkároztak a húszcentis vízben, valamint építettek emberi „várat” a derékig érő részeken.
Az esti program során nem maradhatott el a filmkvíz sem. Minden csapatnak ugyanazon tíz kérdésre kellett választ adnia. Hamar kiderült, hogy kik nézték meg a filmet. A kvíz és vetélkedő után következhetett a buli! Sokan táncoltak, de akadtak, akik pingpongbajnokságot kezdtek, vagy társaikkal beszélgettek. A buli éjfélig tartott, éjfélkor takarodó volt.
A második nap egy frissítő tornával kezdődött Kiss András tanár úr vezetésével. Reggeli után a kincskereső játék vette kezdetét a városban. Pecsét a vasútállomásról, nád a Balatonból, szalvéta a cukrászdából, csak hogy néhányat említsek. E feladattal időre kellett végezniük a csapatoknak, ugyanis a nap további részében a csapatzászló, -induló és a másnapi előadás megálmodása volt a feladat. A nap folyamán látogatást tett iskolánk igazgatója, Keszler Márton is. A délutáni program a strandolás és a felkészülés volt. Az este folyamán a csapatok bemutatták zászlójukat, valamint indulójukat. Mindenki kreatívan és ügyesen teljesítette a feladatot. A továbbiakban értékes pontokért zajló verseny vette kezdetét, ami hozzásegített ahhoz, hogy még vidámabb hangulat alakuljon ki. Ezek befejeztével pedig egy állati parti következett. A feladat: öltözz be egy állatnak. A gólyáknak 15 percük volt elkészülni. Nagyon kreatív megoldások születtek: jegesmedve, egér, boci.
A takarodó ezen a napon is éjfélkor volt. Azonban az ébresztő „véletlenül” hamarabb következett be. Az ötórai ébresztéskor minden gólyának két perce volt melegen felöltözni és leérkezni az udvarra. Torna és játék után fél hat körül mindenki visszamehetett a szobákba a hét órákor kezdődő tornáig. A korai ébresztés szokás szerint nem váltott ki nagy lelkesedést és rokonszenvet a gólyákból.
Az utolsó napon az előadásoké volt a főszerep. Reggeli után minden csapatnak lehetősége volt egy próbára, majd a bemutatók következtek. A film ugyanazon részletét adta elő minden csapat. Jó volt látni, hogy mindenki egészen másképp fogta meg a jelenetet. Az eredményhirdetésen kívül egy dolog maradt hátra. Az elmúlt három napban begyűjtött zálogok kiváltása, ami sok vidám percet okozott mindenkinek.
A várva várt eredményhirdetés során több egyéni teljesítményt is értékelt a zsűri és az ifik csapata. Minden csapat legkiemelkedőbb, legaktívabb tagját, valamint a legkreatívabb jelmezt viselőket jutalmaztuk. Az idei évben is szorosan alakult a két osztály közötti vetélkedés. A győztes végül az A osztály lett, a majom és tigris csapatok összpontszáma győzedelmeskedett.
A hazaút során sokan az alvást választották, de a legtöbb gólya még mindig energiával telve beszélgetett.
Tartalmas három napot töltöttünk Balatonszárszón, és remélem, mindenki jól érezte magát és nem bánta meg, hogy eljött. Mi, ifik biztosan nem!

MK