Vadcsapásra csurran
Sebzett nyárnak vére,
S holt levél, mint holt tutaj,
Feneklik pocsolya mélyére.

*

Siratom a lábam elé omló
Lassan elvérző nyarat.
Irgalmasságomért,
Majd vállamra hullajtja
Zizegő kitüntetéseit,
Az ősz.