Rózsavölgyi József futó, triatlonista körül az utóbbi időben felpörgött az élet. Először megválasztották Törökbálint futónagykövetének, majd két kitüntetésben is részesült. Egyiket a parlamentben kapta, másikat Törökbálint önkormányzatától. A budaörsi uszodában beszélgettem vele, egy reggeli úszóedzést követően, ahol beszélgetésünkhöz eleinte több idősebb sportoló is csatlakozott.
Még reggel nyolc óra sincs, egyes emberek ilyenkor indulnak dolgozni, vagy éppen úton vannak, önök meg már túl vannak egy úszóedzésen. Miért?
Soós Jenő: Elsősorban az egészségünkért. Mi sokat mozgunk, szerintem ez a hosszú élet titka.
Rózsavölgyi József: És ez nem is a reggeli első edzésünk, mert én biciklivel jöttem ide, de többen pedig futva Törökbálintról (Budaörsön beszélgetünk – a szerk.).
Márczé Ferenc: Jó reggel futni, ilyenkor már kellemes az idő, nincs annyi autó.
Mióta sportolnak?
S. J.: Mindannyian aktívan sportoltunk fiatalkorunkban. Az ember egy idő után eltelik a sporttal, egy kicsit megpihen, de aztán elkezd neki hiányozni a rendszeres mozgás, és „visszaszáll”.
M. F.: Én középtávfutó voltam és én is kihagytam 20-25 évet, de hiányzott a futás.
R. J.: Van köztünk futó, úszó, kerékpározó, most jelenleg pedig azért edzünk együtt, mert közösen triatlonozunk, és arra készülünk.
És futnak is. Milyen távokon?
M. F.: Tíz kilométer alatt nem érdemes összeizzadni a pólót. Csak félmaratonon, maratonon vagy annál hosszabb távon indulunk el.

BSI Futónagykövet Törökbálint Rózsavölgyi József boerojo4@gmail.com futás minden pénteken 17.00 - Törökbálinti Tó

Fontosak a versenyek? Fontos, hogy az ember lemérje, merre tart?
R. J.: Aki egyszer belekóstol a futásba, vagy mondjuk a triatlonba, mindig egyre magasabb célokat fog maga elé tűzni. Van köztünk olyan is, aki az Ironmant is teljesítette. Ez 3,8 km úszás, 180 km kerékpározás és egy maraton a végére.
S. J.: Tizenegyszer teljesítettem az Ironmant, egyszer pedig a négyszeres Ironmant, ami 16 km úszás, 720 km kerékpározás és a végén négy maraton, ennek a szintideje 90 óra. Amikor ezt teljesítettem, már elmúltam ötvenéves, és volt olyan 30 km-es kerékpárköröm, amelyet egy órán belül teljesítettem.
Hetente hány napot sportolnak?
M. F.: Három úszás van, három futás, plusz a hétvégi versenyek.
Most készülnek valamilyen versenyre?
Arra folyamatosan. Én most Szek­­szárdra megyek, de van, aki Tiszaúj­vá­rosba. Jelenleg pedig Luxemburgba készülök egy maratonra, életem első külföldi versenyére.
Törökbálint sporteseményei közül kiemelkedik a hendikep futás. Mióta létezik ez a fajta szabadidős tevékenység a városban, és pontosan mit takar a hendikep név?
R. J.: A hendikep futást tizenöt évvel ezelőtt indította a Törökbálinti Életmód- és Tömegsport Egyesület. Már előtte is volt hagyománya a futásnak Törökbálinton, hiszen ezelőtt évekig ment a Fut a Falu! elnevezésű rendezvény, amelyhez szintén közöm volt. Nem akarom magamat előtérbe helyezni, ezért mindenképpen szeretnék megemlíteni egy-két segítőt, akik nélkül nem tartanánk itt. Nagyon sokat köszönhetek többek között Fernengel Andrásnak, Fekete Máriának, Panyiczky Gyulának, Márczé Ferencnek, Lukács Lórántnak és testvérének, Lindának. Tizenöt év alatt egyetlen verseny sem maradt el, futottunk hóban, fagyban esőben és sárban is. A verseny lényege, hogy az első lefutott verseny időeredménye lesz az alapidő a következő futáson. A versenyző az időeredménye alapján kerül besorolásra, így a részvevők nem egyszerre indulnak, hanem a leggyorsabb indul legutoljára, míg a leglassúbb legelőször. Ezért folyamatos a verseny, és a célnál szinte folyamatos a versenyzők beérkezése.
Mi van akkor, ha valaki később szeretne bekapcsolódni a versenybe?
Erre is van lehetősége, ők a korábbi versenyeken mért átlagos futóidőnek megfelelően – a hölgyek 9:15 perc, az urak 9:20 perc rajtidővel – indulnak. A törökbálinti versenyek minden hónap utolsó szombatján vannak 9 órai kezdéssel. Tavaly először megrendeztük a szilveszteri félmaratont is, amely a hendikepfutással egyszerre zajlott.
Kiemelted a törökbálinti hendikep futást. Rendeztek máshol is ilyen versenyt?
Nem mi, de a törökbálinti mintájára és sikerén felbuzdulva már Tárnokon, Biatorbágyon és Érden is rendeznek hendikep futást, szintén szombatonként, de ezek mindegyike a hónap különböző szombatjain vannak.
A törökbálinti futáson hányan szoktak részt venni?
A tizenöt év alatt 692 ember fordult meg, nagyjából 30 településről. Valaki csak egyszer volt, van, aki többször is. Mivel itt mindenki saját magával is versenyzik, mindenkinek egyedi rajtszáma van, hogy akkor is tudjon indulni, ha akár éveket kihagy. Érdekes viszont, hogy egyszerre száz ember vagy több sosem futott a hendikepen, a legmagasabb szám 99 volt.
Az utóbbi időben felpörgött körülötted az élet. Kezdjük azzal, hogy a Budapesti Sportiroda Törökbálint futónagykövetévé választott. Ez mit takar?
Korábban már volt hasonló szerveződés, de akkor az volt a neve, hogy futószerviz. Én már akkor is tag voltam, de még Pesten laktam. Lényege, hogy elsősorban egyes településeken meg legyen szervezve a közös futási lehetőség. Mi minden pénteken öt órától futunk a tó körül. Szeretném, ha minél többen jönnének erre a közös alkalomra, hiszen a közös futás mindig sokkal élvezetesebb, mint az egyéni. Egymást tudjuk ösztönözni, inspirálni. A településen nagyon sokan futnak, hála Istennek, de egyelőre mindenki a maga útját járja.
Hogy válhat valaki nagykövetté?
Elsősorban pályázni kell. Törökbálintról csak én pályáztam, de kell hozzá sportmúlt, hogy valakit megválasszanak.
Utóbbi időben két oklevelet is kaptál. Az elsőt a parlamentben.
22 futót köszöntöttek a parlamentben, akik a magyar amatőr hosszútávfutás példaképei. A legfiatalabb közöttünk 67, a legidősebb 84 éves, és mindannyian jelenleg is aktívan sportolunk. Valamennyien részt vettünk a Budapest Maratonon, még hatvanöt éves korunk felett is. Elismerésül a hazai szabadidősportban végzett tiszteletre méltó és követendő tevékenységünkért, oklevelet vehettünk át Varga Mihálytól, aki maga is egyszeres maratonfutó, és a Budapest Maraton versenyigazgatójától, Kocsis Árpádtól.
Idén pedig te kaptad a Törökbálint Sportdíjat, amelyet minden évben egy személy vagy szervezet kap a sport terén elért nemzetközi teljesítményért, Törökbálint sportmozgalmában kifejtett tevékenység, sportolók felkészítése, a testnevelés terén kimagasló szakmai, hivatásbeli tevékenység elismeréseként.
Számomra ez nagy megtiszteltetés, mert mindent a településért tettem, azért, hogy a törökbálinti fiatalok és idősek közelebb kerüljenek a sporthoz, legyen az egyéni vagy csapatsport. Nagyon sok időt áldoztam az életemből erre, az esetek nagy részében társadalmi munkában. Persze az ember nem is a pénzért csinálja, hanem a mozgás szeretetéért.  De nem csak a sport terén végeztem társadalmi munkát. Sokáig tagja voltam a Faluszépítők Egyesületnek is, ahol többek között a Falumúzeum felújításában is segédkeztem.

N.G.