2012. március 13-án Turai István polgármester meghívására Törökbálinton ült össze a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás (FAÖT), hogy megtartsa idei első ülését. Városunk számos környező település polgármesterét, alpolgármesterét, jegyzőjét látta vendégül, és megtisztelte az ülést jelenlétével Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke is.
A rendezvény megnyitójaként Turai István polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Pápai Mihály, Gyál polgármestere a FAÖT elnökeként értékelte a társulás eddigi munkáját és méltatta a közös célok érdekében történő összefogást. Ezt követően a meghívott vendégek két rövid előadást hallhattak a törökbálinti önkormányzat közelmúltban megvalósult technikai fejlesztéséről. A képviselő-testület döntés-előkészítő rendszere, illetve a – jelentős pályázati támogatás felhasználásával – kifejlesztett térinformatikai rendszer egyaránt követendő példa lehet a települési önkormányzatok számára.
A hivatalos program első előadójaként dr. Gordos Tamás, a ProRégió Ügynökség Program Irodájának irodavezetője kapott szót, aki a rendelkezésre álló európai uniós pályázati lehetőségekről tartott prezentációt. Kifejtette, hogy az Új Széchenyi Terv tavasszal induló pályázati csomagjában összesen 93 pályázati kiírást tesznek közzé, 1100 milliárd forint értékben. A konstrukciók a nemzetgazdasági stratégiában meghatározott kitörési pontok szerint juttatják forráshoz az érdeklődő pályázókat. Ezek közül részletesen bemutatta azokat, amelyek az önkormányzatok számára is elérhetők.
Ezt követően Sárosi István, a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást a Víziközmű-szolgáltatás helyzete az agglomerációban, tekintettel a 2011. évi CCIX. törvényre címmel. Elmondta, hogy a rendszerváltást követően egyedül Pest megyében közel negyven szolgáltató alakult a korábban monopolhelyzetben lévő Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyett, ennek következtében a vízszolgáltatási rendszer gyakorlatilag átláthatatlanná vált. Ez tette indokolttá a 2011. évi CCIX. törvény megalkotását, amely kimondja, hogy a jövőben csak olyan szolgáltatók működhetnek, amelyek minimum 150 ezer bekötéssel rendelkeznek. A törvény az önkormányzatokat is lépéskényszerbe hozza, hiszen minél gyorsabban csatlakozniuk kell valamely, a piacon működő szolgáltatóhoz. Előadásában Sárosi István kitért a víziközmű-szolgáltatások terén bevezetett jogszabályváltozások várható hatásaira is.
Az előadásokat követően a Társulási Tanács elfogadta a FAÖT 2012. évi költségvetését, majd az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét. A következő napirendi pontban a meghívottak a főváros és az agglomerációs települések helyi-helyközi közlekedési kérdéseiről és a BKV finanszírozása körül kialakult áldatlan állapotról váltottak szót. A jelen lévő polgármesterek aggodalmukat fejezték ki a BKV helyzete, a szolgáltatások esetleg várható akadozása miatt. Turai István hangsúlyozta, hogy az érintett települések évről évre jelentős összeggel járulnak hozzá az üzemeltetéshez, Törökbálint vonatkozásában ez több mint 170 millió forinttal terheli a város idei költségvetését. Pápai Mihály, a FAÖT elnökeként ígéretet tett arra, hogy tájékoztatni fogja a társulás tagjait, amennyiben bármilyen előrelépés történik a BKV ügyében.
Az ülés zárásaként bemutatták a társulás készülő honlapját, amely a www.faot.hu címen előreláthatólag áprilistól lesz elérhető. A FAÖT következő ülésére a tervek szerint júniusban kerül sor Kistarcsán, ahol a társulás tagjai Solymosi Sándor polgármester meghívására látogatást tesznek az egykori Kistarcsai Központi Internálótáborban is.
Halász Örs

A BKV helyzete a legégetőbb kérdés
Vitatott az agglomerációs települések fővárosi szolgáltatásokhoz való hozzájárulása az érintettek körében. Tarlós István főpolgármester az elmúlt hónapokban többször nyilvánosan sérelmezte, hogy bár az agglomeráció rendszeresen használja Budapest közösségi közlekedését, oktatási és egészségügyi szolgáltatásait, a kiegészítő normatívákból „egy fillért sem adnak” a fővárosnak. Legutóbb egy rádióinterjúban tett hasonló tartalmú kijelentést, amelyre – a FAÖT elnökeként – egy, az MTI-hez eljuttatott közleményben reagáltam, és álláspontja felülvizsgálatára kértem a főpolgármestert. Tudvalevő, hogy a társulást alkotó 17 település közül 12 érintett a témában. Gyál 2004 óta fizet a BKV szolgáltatásaiért, jelenleg éves szinten közel 70 millió forintot. A FAÖT tagjai közül többen szintén milliós nagyságrendben járulnak hozzá a BKV költségvetéséhez; Törökbálint évi 172, Nagykovácsi 17, Diósd több mint 15 millió forintot fizet a települések és a főváros között közlekedő járatokért. Ennél többet, ennél nagyobb terhet ezek a települések nem tudnak vállalni. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a BKV súlyos, többévnyi öröksége a főváros jelenlegi költségveté­sét terheli, ezért a FAÖT nevében arra kértem a főpolgármester urat, hogy a kormánnyal közösen találják meg a lehetőséget a BKV folyamatos és zavartalan működtetésére. Az agglomerációs településeken hozzávetőleg ötszázezer ember él, akiknek a többsége a fővárosban dolgozik, ott vesz igénybe különböző szolgáltatásokat, így az ottani adóképességet növeli. Mindannyiunk közös érdeke tehát, hogy az agglomerációs térség lakosai is zökkenőmentesen el tudjanak jutni munkahelyeikre, az oktatási intézményekbe, valamint meg tudják közelíteni a kulturális, sport- és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó intézményeket.
Örömmel számolok be róla, hogy szavaink meghallgatásra találtak: februárban Tarlós úr megbeszélésre hívta a fővárosi agglomerációban lévő települések polgármestereit a BKV finanszírozása ügyében. Reményeink szerint az egyeztetés folyamatos lesz, és közelebb hozza a megoldást is.

Pápai Mihály
Gyál polgármestere, a FAÖT elnöke