A Logopédia Európai Napja

Tud a gyermeke olvasni? Biztos benne? Az olvasástanításban sok módszer létezik. Közülük talán az egyik legeredményesebben alkalmazott a Meixner-módszer, amely utat keres azokhoz a gyerekekhez is, akik talán nehezebben birkóznak meg életük első igazi intellektuális kihívásával. Ványi Ágnes, a Budaörsi Logopédia Intézet vezetője is e módszer híve. Saját logopédiai csapatával újdonságokra éhes tanítónők segítségével továbbgondolták, gazdagították az alapkoncepciót. Így született meg a Mese-Zene módszer, amely a Meixner-módszert ötvözi a zene, illetve, ahogyan ők nevezik, a  „zenezörej” elemeivel. A „csapat” oszlopos tagja Ági fia, Szűcs Antal Mór, aki a rendszer kidolgozásában aktív zenészként és frissen végzett logopédusként a zeneszekciót képviseli. Március 6-án, a Logopédia Európai Napján velük beszélgettünk a módszerükről, amely a logopédia területéről érkezik, de valójában az elsős gyerekek olvasástanulását célozza meg.
Ma nem kevés gyerek megy első osztályba úgy, hogy már tud olvasni. Mégis arról beszélünk, hogy sokan nem képesek elsajátítani a szövegértő olvasást. Mi ennek az oka?
Az olvasás nem csak a betűk felismerését és helyes összekapcsolását jelenti. Olyan komplex, agyi folyamatot is takar, ami az írott szöveget belső, mentális képekké alakítja. Alapja minden tanulási folyamatnak, fontos tehát, hogy gyermekeink még az általános iskola alsó osztályaiban készségszinten elsajátítsák. A mai gyerekek igazi „betűtengerben” nőnek fel. A számítógép klaviatúrája, a telefonok képernyője… a gyors felfogású gyerekek akár maguktól is megtanulnak olvasni. Azonban jelentős hányaduknak mégis szükségük van segítségre. Ezeknek a gyerekeknek korántsem mindegy, milyen módszerrel tanítja őket a tanító néni. Ezért ajánljuk mindenkinek a Meixner-módszert, és ezért ágyaztuk pont ebbe a metódusba a Mese-Zene motivációs módszert is.
Hogyan segít ezeknek a gyerekeknek a Mese-Zene módszer?
Az ember történetéhsége ősidőktől kezdve jelen van. Ezekből vagyunk képesek felépíteni az énünket. Nemcsak az öndefiniálásban van fontos szerepe, de az olvasási készség előfutára is, hiszen mind mesehallgatáskor, mind olvasás közben belső képeket kell alkotnunk. Szemben a mesenézéssel, ahol külső képeket fogadunk be, tehát nem kell dolgoztatni a fantáziánkat. A Mese-Zene módszer ezen a mentális kiszolgáltatottságon igyekszik változtatni.
Hogyan kapcsolódik az olvasásóra anyagába a zene, illetve a zenezörej?
Az órák gerincét az a mesefolyam képezi, amelyet mi írtunk, és amelyben a szereplők mind-mind egy hangot, egy betűt képviselnek. A V hangot például Vau Vali, a B hangot pedig Bubo Réka hozza el a gyerekeknek. A meséket a tanítónő meglepő zenezörejekkel egészíti ki. Ezek felkeltik a gyerekek figyelmét, és még inkább arra késztetik őket, hogy elindítsák magukban azt a bizonyos belső képalkotást. Így végig a fülükre és a fantáziájukra vannak utalva. Azt szeretnénk elérni, hogy a kis elsősök a betűket személyiséggel rendelkező, szerethető mesehősöknek éljék meg, ezáltal érzelmileg legyenek érintettek a betűtanulásban.
Hogyan dolgozzátok fel a meséket?
A Mese-Zene módszert alkalmazó tanító nénik kalandra hívják a gyerekeket Medve Edével, Sihu Hubával, Kakas lovaggal és még sok más betűmese-hőssel, akik bőrébe belebújva zörejkórusokat hoznak létre. A mese egy mozzanatát kiragadják és elzenélik. Rendkívül egyszerű, ámde frappáns „kórusművek” születnek. A másik lehetőség pedig a mozgásos továbbélés. Mindkét feladat előnye, hogy a gyerekek együttesen dolgoznak, és teret kapnak arra, hogy hangokat kelthessenek, felállhassanak, és az óra keretén belül egy kicsit felfrissülhessenek. Így még szorosabb érzelmi kapocs jön létre a gyerekek és a betűket szimbolizáló meseszereplők között.
Szükséges a mesében megjelenő zenezörejekhez vagy a mesét feldolgozó zörejkórushoz valamilyen zenei végzettség?
Egyáltalán nem szükséges. A zenezörejeket egyszerű eszközökkel előállíthatjuk és integrálhatjuk a mesébe. Komolyabb előtanulmányok nélkül, természetesen a módszer alkalmazására való felkészülést követően megadhatjuk a gyerekeknek az együtt „zenélés” élményét.
Mikor próbáltátok ki először a módszert a gyakorlatban, és milyen tapasztalataitok vannak?
Az első évet zártuk 2011-ben. Zászlóshajónk a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola, ahol tavaly óriási segítséget nyújtva nekünk, három tanító néni vett részt a kipróbálásban, idén pedig szívet-lelket gyönyörködtetően már hatan tanítanak ezzel a módszerrel. Köszönet illeti ezért az iskola vezetőségét és a fantasztikus tanító néniket, név szerint: Andrékó Tünde, Bartos Zoltánné Anna néni, Gödör Ágnes, Kuizsné Virágh Edina, Semler -Lévai Zsófia, Nagy Adél, Nagy Judit, Szerzőné Fiedler Mónika és Villásiné Istók Beatrix pedagógusokat. Eddig egyébként szerte az országban még 18 osztályban alkalmazták a módszert, a visszajelzések kedvezőek. Mentorunk a pszichológia oldaláról Vekerdy Tamás, aki nagy örömünkre paradigmaváltó törekvésnek érzi a Mese-Zene módszert. Egy főiskolai hallgató pedig a Mese-Zene módszerből írta a szakdolgozatát, és meginterjúvolta a gyerekeket. A vizsgálat legérdekesebb része az volt, amikor valódi „sztárokkal”, a médiából ismert karakterekkel versenyeztette meg a Mese-Zene szereplőit. Legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre a kis elsősök szívesebben utaznának Sihu Hubával, mint Thomasszal, a gőzmozdonnyal, és jobban szeretik Kakas lovagot, mint Luke Skywalkert. Ám ami ennél is fontosabb: 80 százalékuk inkább választaná a tanító által elmondott betűmeséket, mint a tévézést.
Megjelenik a módszer könyv alakjában is?
A Mese-Zene könyv tipográfiai munkái már folynak. Reméljük, hogy sok kisgyerek első, önállóan elolvasott „regénye” lesz majd a Hangfestő Mesék című könyv, és ezzel sok örömet szerzünk nekik, a tanító néniknek és a szülőknek egyaránt.

Ny.E.