Intő jel a tavalyi nadrág kihízása

Napjainkban egyre többször hallani a metabolikus szindróma nevű tünetcsoportról, amit egyre gyakrabban diagnosztizálnak az orvosok. Dr. Lamboy Beáta belgyógyász, nephrológus szakorvost – törökbálinti háziorvost – arra kértük, mondja el olvasóinknak, hogy tulajdonképpen mit jelent ez a furcsa elnevezés.

– Milyen tünetek jelentkezésekor beszélhetünk metabolikus szindrómáról?
– Orvosi közleményekben metabolikus szindrómának nevezik azt az anyagcsere-tünetegyüttest, amely összefoglalja a hasi vagy „alma” típusú elhízást, az emelkedett vérzsírszintet, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget. A „négyes fogatot” az amerikai Kaplan professzor, a világ egyik legismertebb hipertónia szakértője 1989-ben halálos négyesnek nevezte el, mivel a gyakran társuló szív- és érrendszeri megbetegedések nagyban rontják a betegek életkilátásait. A halálos négyes elnevezés ugyan találó, de mindjárt az elején szeretném hozzátenni, hogy csak a kezeletlen esetekre érvényes. Ez az állapot szerencsére – éppen az elhízáson keresztül – nagyon jól befolyásolható. Fogyókúrával és megfelelő gyógyszeres kezeléssel az infarktus kockázatát lényegesen csökkenteni lehet.
– A felsorolt betegségek közül bármelyik megléte kiváltja a többit?
– Olyan komplex anyagcsere-betegségről van szó, amelynek kialakulásával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben számos következtetés látott napvilágot. Az utóbbi években a kutatási eredmények arra utalnak, hogy az elhízásnak (besitasnak), a kórosan átalakult zsírszövetnek kulcsszerepe van a metabolikus szindróma kialakulásában. Régóta ismert tény, hogy a testsúlytöbblethez gyakran társul magas vérnyomás, koszorúér-megbetegedés, szívritmuszavar, ezért az elhízást már 1983-ban önálló szív-érrendszeri rizikófaktornak írták le. Bizonyos ellentmondások fennmaradtak, mert sok egyenletesen elhízott egyén esetében semmiféle kóros jelenséget nem tudtak kimutatni. Ekkor került előtérbe az elhízás tipizálása és a hasi típusú elhízás (visceralis forma) hangsúlyozása.
– Melyek a leginkább veszélyeztetett csoportok?
– Az iparilag fejlett országokban (így hazánkban is) már a gyermekek és serdülők egy része is veszélyeztetett. Egy legújabb felmérés szerint az Egyesült Államokban minden tizedik serdülő szenved a betegség kezdeti formájában. A kialakulásért felelős tényezőket áttekintve, akinek a családjában előfordul a tünetcsoport, nagyobb valószínűséggel fog az élete folyamán szenvedni benne. Ez persze nemcsak a genetikai, hanem az életmódbeli tényezők szerepéről is árulkodik. A mai rohanó tempó, a gyorséttermek világa vagy a napi egyszeri étkezés, rendszerint a tévé előtt fogyasztott kiadós vacsora – napközbeni nassolásokkal tarkítva – általában a család egészére jellemző. A különböző felmérések szerint Európában a lakosság közel egyharmada viseli ennek betegségnek a következményeit, így méltán nevezhetjük népegészségügyi problémának.
– Mint háziorvos a körzetében élők között sok beteggel találkozik, akiknél megállapítható a metabolikus szindróma?
– Rengeteggel. Sajnos többnyire már csak akkor, amikor az életmód, étrend megváltoztatására kisebb az esély, illetve olyan kialakult tünetek vagy eltérések állnak fenn, amelyek miatt gyógyszeres kezelésre is szükség van. Még rosszabb esetben pedig csak a már bekövetkezett szívinfarktus, stroke után kerül előtérbe a betegség. Ennek a betegségnek a felismerését nem a diagnosztikus korlátok nehezítik, hanem kezdetben a betegek nem szenvednek semmilyen panasztól. Látják ugyan, hogy a tavalyi nadrágot megint kihízták, de nem fordulnak orvoshoz, mivel nincs „panaszuk”. Szerencsére azonban időnként hosszabbítani kell a jogosítványt, és legalább ilyenkor megvan a lehetőség a felvilágosításra, tanácsadásra és a gyógyszeres kezelés megkezdésére.
– Mennyire számít ebben az esetben, hogy időben felismerjék a betegséget?
– A betegség felismerése fontos, de mint a legtöbb kóros állapot esetében, itt is a megelőzésen kell lennie a hangsúlynak. Vagyis a betegség közeli állapotban lévők részletes felvilágosítása, az életmódváltozás fontosságáról való meggyőzés. Ez persze nem egy-két perces feladat, és a váróban ülők gyakran nem értik, hogy mi tart olyan hosszú ideig, hiszen az a helyes, gömbölyded és pirospozsgás úr, aki éppen 20 perce bement, makkegészségesnek látszott. Természetesen szerencsésebb, ha a felvilágosítás – és ezzel a betegség kialakulásának megelőzése – már a családban, óvodákban, iskolákban megkezdődik, például a helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás szerepének hangsúlyozásával és felelős, példamutató szülői és nevelői magatartással.
– Érzékelhető volt a vizitdíj bevezetésekor, hogy a betegek nem jelentkeztek kellő időben a panaszaikkal?
– Igaz, hogy a vizitdíj bevezetésével maximálisan nem értettem egyet, pont ennél a betegcsoportnál sokkal inkább az időhiány és a betegségtudat hiánya akadályozta meg az orvoshoz fordulást. Bár a „kiszűrt” betegek további vizsgálata 3-4 szakorvosi megjelenést és háziorvosi kontrollt is magában foglal, így ez hamar több ezer forintra rúghatott.

Dr Lamboy Beáta és dr Hernádi Edit ugyanabban a körzetben dolgoznak, ezért a betegeknek nem kell átjelentkezni az új orvoshoz. Rendelési idejük csütörtökön és pénteken változott, 7-11 helyett 8-12 óra között rendelnek. A többi orvos rendelési ideje változatlan maradt. Dr Fekete István és dr Schay Éva szintén azonos körzetet látnak el, így esetükben sem kell a betegeknek átjelentkezni.

– Mit tanácsol, mikor éljünk a gyanúval, hogy valami nincs rendben, ezért orvoshoz kell fordulni?
– Mindenképpen érdemes – és hosszú távon gazdaságos – még a panaszok és tünetek megjelenése előtt orvoshoz fordulni. Észre kell venni a túlsúlyt saját magunkon, és fogyni vagy a dohányzásról leszokni mindenképpen könnyebb, ha valaki rendszeresen ellenőriz és esetleg tanácsokkal is segít. Nem ártana arra is gondolni, hogy ha már valaki egy-két órát várakozik a háziorvosi rendelőben, mivel „csak gyógyszerért jött”, talán érdemes levenni a kabátot és megejteni az ilyenkor „kijáró” vérnyomásmérést, testsúlymérést, esetleg egyéb vizsgálatot.
– Milyen tanácsot ad azoknak, akik komolyan gondolják, hogy megelőznék a bajok kialakulását?
– A túlsúly és az elhízás elleni küzdelem, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás és a dohányzásról leszokás nemcsak a test, hanem az agy feladata elsősorban. A testünk többnyire azt teszi, amit az agyunkkal elhatározunk, legalábbis egy darabig. Sajnos súlyos szerencsétlenséggel mindenki találkozik a környezetében, nem kell ahhoz saját magának is átesni egy infarktuson, hogy megpróbáljon másképp gondolkodni és élni.