Az önkormányzat képviselő-testülete december 1-jén már tárgyalta a következő évi költségvetés alapelveit. A jövő évi kilátásokról kérdeztük Turai István polgármestert.
Polgármester úr, nem korai már most a jövő évi költségvetéssel foglalkozni? Mit lehet egyáltalán tudni a 2012-es év gazdálkodásáról?
Se korai, se késői. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy pontosan időben vagyunk. Azért nem korai, mert bármikor érdemes és kell a város gazdálkodási jövőjével foglalkozni, és azért nem késői, mert hiszen nagyon sok adat ma még nem tekinthető véglegesnek. De ahogy mondtam, az sem lenne igaz, ha úgy gondolnánk: ettől most pontosan időben vagyunk.
Van azért a költségvetés-tervezésének egy folyamata, s ebben vannak olyan pontok, amelyeket jogszabályok írnak elő. Az egyik ilyen az államháztartásról szóló törvény, amely szerint a polgármesternek minden év november 30-áig kell előterjesztenie a következő év költségvetését megalapozó döntéseket, javaslatokat. Ezt a költségvetési koncepciót idén is elkészítettük, és november 25-én megküldtem a képviselő-testületnek.
Melyek azok a bizonytalanságok, ismeretlen adatok, amelyeket említett?
Előbb az, ami most már sajnos biztosnak látszik: jövőre már nem lesz a korábbihoz hasonló nagyságú iparűzési adóbevétele a városnak a Telenortól. Nagy összeg esik ki, a várható költségvetés végösszegének több mint egy harmada. Ami bizonytalan, az részben abból adódik, hogy még nincs elfogadott költségvetési törvénye az országnak, részben pedig abból, hogy saját idei bevételeink és kiadásaink teljesülését sem ismerjük.
A költségvetési törvényben fogadja el az országgyűlés, hogy az önkormányzati alapfeladatokhoz mekkora állami támogatás jár. Az is ott derül ki, hogy mennyi személyi jövedelemadót származtatnak vissza a településre, meg az is, hogy a város „helyi adó-erőképessége” okán mennyi állami pénzt vonnak el tőlünk. Az a tapasztalatom – így 21 év távlatából –, hogy az állami támogatások reálértéke folyamatosan csökken, az elvonások pedig rendre emelkednek. A különbözet, ami majd itt marad, évről évre csökken, legfeljebb névleges szinten marad. Erre számítok jövőre is.
Saját bevételeink teljesülése szempontjából december 20-a után fogunk tisztábban látni. Ez az időpont azért fontos, mert a még meglévő helyi vállalkozásoknak erre az időpontra kell éves adójukat 90 százalékig megfizetniük. Köznyelven ezt mondják „adófeltöltésnek”. Évről évre úgy fizetik a vállalkozások az adót, hogy az előző év alapján előleget fizetnek év közben március 15-éig és szeptember 15-éig, aztán már valamennyire látva az éves forgalmukat, december 20-áig, ha még további adót kell fizetniük, azt a várható érték 90 százalékáig megfizetik. A végelszámolás a következő év május 31-éig történik meg. Na, most ebből az következik, hogy ha a vállalkozások idén december végéig újabb összegeket fizetnek be, akkor jövő májusban jön még 10 százaléknyi – ez jó hír lenne –, ám ha nem jön semmi, akkor az igen rossz hír, mert akkor valamekkora összeget jövőre akár még vissza is kell majd fizetni az adóelőlegből.
Lesz-e megtakarítása idén az önkormányzatnak, amit jövőre fel tudna használni?
Igen, lesz, várakozásom szerint legalább egymilliárd forint, ez a költségvetés mintegy 20 százaléka. Nagyrészt abból adódik, hogy az idei költségvetésünket már takarékosra terveztük, és az idén még befolyt iparűzési adóból tartalékoltunk a jövő esztendőre. Mint említettem, a végleges, pontos összegét az év végén fogjuk látni.
Az érthető, hogy a legnagyobb törökbálinti adózó kiesésével jelentős hiány keletkezik a költségvetésben, de a Telenor csak 2009 óta fizet a városnak adót. Előtte is „szaladt a szekér” Törökbálinton. Akkor ez most nem azt jelenti, hogy visszaáll egy 2009 előtti állapot?
Semmiképpen, hiszen adóbevételi adataink nem ezt mutatják. Arról nem szabad elfeledkeznünk, hogy pénzügyi, gazdasági válságot élünk át. Ahogyan máshol, Törökbálinton is beszüntette működését több neves cég. Legtöbbjük nem máshova költözött, hanem felszámolta magyarországi gazdasági tevékenységét. Másoknál a forgalom esett vissza jelentősen. Akárhogy is: nem tudtuk megtartani őket, nem tudjuk már a 2008-as iparűzési adóbevételeket sem hozni. Ami több-kevesebb biztonsággal tervezhető, az alig a 2002-es szint!
Ha nincsenek bevételek, akkor a kiadásokat kell csökkenteni. Milyen megszorításokra kell számítaniuk a város lakóinak és a közszférában dolgozóknak?
Kiadásainkban jelentős tételek vannak, amelyek csak több év alatt „bonthatók” le. Tavaly ezt a folyamatot már elkezdtük, oktatási intézményeinkben, a polgármesteri hivatalban erőteljes költségcsökkentés volt. A következő évre újabb 5 százalékos csökkentést irányzott elő a képviselő-testület. Ugyanakkor a fejlesztéseinkben, beruházásainkban is meg fog látszani a nehéz esztendő. Benyújtottuk a testületnek a jövő évi költségvetés előzetes számait tartalmazó táblázatokat, és ebben nem terveztünk többet a jövő évi fejlesztésekre, felújításokra, mint amire idén már kötelezettséget vállaltunk, amit már elindítottunk. Ez alig lesz több mint 300 millió forint.
Számítaniuk kell a törökbálintiaknak arra, hogy kevesebb szolgáltatást fog tudni nyújtani a város jövőre, vagy amit ad, azt kevesebb forrásból kell megoldania. Csökkenni fog minden bizonnyal a civil szervezetek támogatása, a szociális kiadások is csak visszafogottabban lesznek tervezhetők. A közalkalmazottak és köztisztviselők körében tovább fog csökkenni a béren kívüli juttatás, az idei 12 ezer forintos étkezési utalvány helyett már csak 5 ezer forint értékben lehet adni ezt az adómentes támogatást.
Tervezi-e az önkormányzat a lakosság adóztatását?
Igen. Az a véleményem, hogy nem tartható fenn tovább az a korábbi törökbálinti helyzet, hogy a helyi lakosság lényegében semmilyen adót nem fizet. A helyi adórendeletet a város vezetése korábban olyan módon fogalmazta meg, hogy csak az igazán nagy lakóházak fizessenek adót, így csak a 200 négyzetméter feletti lakórész adózott. 2008 óta a telekadó-fizetési kötelezettség alól is mentesítette a város vezetése Törökbálint polgárait. Két nagyon határozott álláspontomnak kell ezúton is hangot adnom: egyrészt szükséges, hogy polgáraink legalább kismértékben, de vegyenek részt a város anyagi gondjainak, egyes városi feladatok megoldásában. Másrészt lássuk tisztán: a lakosság nem terhelhető meg adókkal oly mértékben, hogy az Törökbálint költségvetési egyensúlyát is biztosítsa, magyarán: más bevételi forrásokat is keresnünk kell.
Tavaly decemberben egyszer már megpróbálkozott a vezetés lakossági adók bevezetésével, aztán januárban mégis visszavonta. Most nem lesz ugyanez a sorsa a rendeletnek?
Nagyon szeretném, ha a képviselő-testület megfontolt döntést hozna a helyi adórendeletről, olyan megfontolt döntést, amelyet aztán nem kényszerül visszavonni. Tegyük hozzá: nagyon más helyzettel kell idén szembenéznünk, mint tavaly ilyenkor. A 2010 decemberében meghozott döntés visszavonásában jelentős szerepe volt annak, hogy idén még hozzájutottunk a Telenor-adóhoz. A megszorítások közvetlen következményei azonban jövőre már sokkal élesebben jelentkeznek, hiszen jövőre már nem lesz ez az adóbevétel. És van még egy szempont: 2013-ra még nehezebb helyzettel kell számolnunk, hiszen az az egymilliárdos tartalék sem lesz meg, amelyet idén félretettünk.
Milyen adók bevezetését tervezi az önkormányzat?
A már bevezetett építményadóban tervezzük a változást, oly módon, hogy ne terhelje túl az átlagos keresetű, átlagos méretű ingatlanban lakó családot. Az adó mértékének meghatározásakor alapul vettük a már feldolgozott építményadó-bevallásokat. E szerint a leggyakoribb méretű a 120 négyzetméter lakóterületű lakás, terveink szerint ennek adója nem haladja majd meg az évi 20 000 forintot. Az arányos közteherviselés alapján az ennél kisebb lakóépületek adója kevesebb, a nagyobb lakóépületek adója magasabb lenne. De nem adózik majd a garázs, a gépjárműtároló, a melléképület és melléképületrész. Telekadó nem lenne, csak a beépítetlen telek adózna.
Itt jegyzem meg: sok panasz volt a bevallások bonyolultságára. A helyzet az, hogy a helyi adóhatóság csak a központi előírás szerinti adóbevallás-nyomtatványt használhatja. Éppen ezért a helyi adó javaslatának megfogalmazásakor fontos szempont volt, hogy jelentős mértékben egyszerűsödjön az adóbevallás. Ez az oka annak, hogy a beépített telkekre elhagynánk a telekadót és csak építményadó lenne. Az egyszerűsítés érdekében nem kellene külön bevallási lapot kitölteni a melléképületekről, garázsokról. A magánszemélyek kommunális adójának bevezetését is ebből az okból vetettük el, hiszen akkor meg kellene ismételni az adóbevallást.
Körbenéztünk a szomszéd településeken, ott milyen adók terhelik a lakosságot. A fentiek szerinti javaslat jelentősen alacsonyabb mértéket céloz meg, mint Diósd, Budaörs vagy akár Érd.
Mi lesz azokkal, akik nem tudják kifizetni még ezt az adót sem?
Az adótörvények adnak módot a helyi adóhatóságnak – a jegyzőnek –, hogy méltányosságból mérsékelje vagy elengedje a kivetett adót. Mindössze egy pár soros kérelem benyújtásával el lehet indítani az adó mérséklését, törlését célzó hatósági eljárását. Erre vonatkozóan formanyomtatvány található honlapunkon, de a lakosok személyesen is hozzájuthatnak az adóügyi irodán vagy az ügyfélszolgálaton.

P.I.