Christopher Laskával, a törökbálinti székhelyű Telenor Zrt. nemrégiben kinevezett új vezérigazgatójával magyarországi kötődéseiről, a hazai mobilpiac helyzetéről és a Telenor jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Vezérigazgató úr, ha jól tudom, önnek magyar felmenői is vannak. Jól beszél magyarul?
Igen, édesapám magyar. És örömmel mondhatom, hogy mivel feleségem is az, tovább erősítettem magyar kötődéseimet. Bár számos helyen jártam és éltem már, Magyarországra mindig szívesen jövök, úgy érzem, hazajöttem, még akkor is, ha nem beszélek olyan jól magyarul. De folyamatosan gyakorlok.
Szakmai szempontból sem ismeretlen ön előtt a hazai piac, hiszen 2003-ban már dolgozott a Telenor, illetve akkori nevén a Pannon GSM üzletfejlesztési és stratégiai igazgatójaként. Sokat változott azóta a cég?
A mobilpiac jelentős változásokon ment keresztül azóta, hogy először dolgoztam Magyarországon, illetve hogy a magyar leányvállalatért felelős vezetőként először foglalkoztam a piaccal. 2011. júniusi adatok szerint több mint 11,7 millió mobil-előfizetőn osztozik a három hazai szolgáltató, melyből a Telenor több mint 3,8 millió előfizetővel rendelkezik. Ez a szám a 2000-es évek elején még csak egymillió körül mozgott. Ebben az iparágban tehát rendkívül fontos, hogy gyorsan tudjunk reagálni a piac változásaira, és fejlődni tudjunk, hogy minél inkább képesek legyünk kielégíteni felhasználóink változó igényeit. Az infokommunikációs technológiák, így például az okos telefonok robbanásszerű terjedésével igyekszünk mi is lépést tartani, ezért a Telenor is nagy hangsúlyt helyezett és kiemelt figyelmet fordít a jövőben is ezen készülékek népszerűsítésére és a használatukhoz elengedhetetlen olyan szolgáltatások megteremtésére, mint a Hipernet-hálózat.

Christopher Laska (40) az angliai Bradford University Management Centerben szerzett BA fokozatot business management területen, majd posztgraduális diplomát a londoni Chartered Institute of Marketingen. 1998 óta dolgozik a Telenornál különböző pozíciókban: volt magyarországi és pakisztáni leányvállalatért felelős vezető, projektigazgató a Telenor International Mobile-nál, a Pannon GSM üzletfejlesztési és stratégiai igazgatója, a Telenor Szerbia vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Jelenlegi, magyarországi kinevezése előtt a Telenor Montenegró vezérigazgatójaként dolgozott. Nős, két fia van, az öt és fél  éves Oliver és a két és fél éves Maxim. Szabadidejében szívesen főz vagy sportol, illetve igyekszik minél több időt a családjával tölteni.

Az elmúlt bő egy évtizedben különböző pozíciókban tevékenykedett a Telenor nemzetközi cégcsoportnál, jelen megbízása előtt Montenegróban töltött be vezérigazgatói posztot. Összehasonlításként, hogyan értékeli a magyar leányvállalatot?
Bár a montenegrói vállalat kisebb, mint a magyar, a Telenornál minden leányvállalat a figyelem középpontjában van, a felső vezetés nem tesz különbséget méret alapján. Ugyanazt az üzleti modellt alkalmazzák a cégcsoport valamennyi tagjánál, azzal a különbséggel, hogy egy kisebb szervezet esetében gyorsabban el lehet sajátítani az üzleti ismereteket, míg egy nagyobb cégnél kiemelt hangsúlyt kell helyezni a külső folyamatokra. Így pusztán a kulturális különbségek és az eltérő piaci adottságok alapján tudnám összehasonlítani a két leányvállalatot.
Idén januárjában nevezték ki a Telenor Magyarország élére. Mik voltak az első félévre kitűzött céljai?
Mi a Telenornál hosszú távra tervezünk: amellett, hogy Magyarország kedvenc mobilszolgáltatójává kívánunk válni, természetesen fő célkitűzésünk, hogy minél több emberhez eljuttassuk a mobilinternet nyújtotta lehetőségeket. Ennek érdekében zajlik jelenleg is hálózatmodernizációs projektünk, amely épp az elmúlt hetekben érkezett mérföldkőhöz: Budapesten és környékén (elsőként Törökbálinton) 637 bázisállomás átállításával elérhetővé vált a 42 Mbps névleges maximális letöltési sebességű internetkapcsolat. A fejlesztéseket természetesen folytatjuk, először a Dunántúlon, de jelenlegi terveink szerint 2012. nyár közepére már az ország teljes lakossága élvezheti a jobb minőségű és stabilabb mobilinternet-szolgáltatást. Ezzel párhuzamosan átalakítjuk teljes üzlethálózatunkat is.
A hazai és a nemzetközi gazdaság is nehéz időket él át, és ez nyilván a Telenort is kedvezőtlenül érinti. Ilyen körülmények között önöknél mi a sikeres fejlődés receptje?
A többi piaci szereplőhöz hasonlóan a Telenor is megérezte a gazdasági recesszió hatásait, amelyre azt gondolom, a lehető legjobban reagáltunk azzal, hogy egy olyan jövőbe mutató projektet indítottunk el, mint a hálózatfejlesztés. Bizakodva tekintünk tehát előre, és hisszük, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is tovább erősíthetjük piaci pozíciónkat.
Augusztus elején a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatala nemzetközi tendert írt ki egy újabb hazai frekvenciablokk megszerzésére az országos lefedettséget biztosító 900 megahertzes (MHz) sávban. Ezáltal akár egy negyedik szolgáltató is megjelenhet a hazai piacon, élénkítve a versenyt. Milyen kihívás elé állítja ez az önök cégét?
A Telenornál kiemelten kezeljük a szélessávú mobilinternet hazai terjedésének elősegítését, ezért örömmel veszünk minden olyan intézkedést, amely hozzájárul a mobilinternet minél több emberhez való eljuttatásához. A frekvencia-árverés, a technológiasemleges frekvenciahasználatra vonatkozó jogszabály hatálybalépése és akár még a piaci verseny erősödése is hozzájárulhat a mobilinternet-megoldások minél előbbi és egyre szélesebb körű elterjedéséhez.
Sosem féltünk a piaci versenytől vagy annak élénkülésétől, üzleti törekvéseinket minden esetben kompetitív környezetben kívánjuk teljesíteni.
Volt már lehetősége körülnézni, megismernie Törökbálintot?
Nap mint nap járok Törökbálinton, hiszen a Telenor Ház, Magyarország egyik legmodernebb és leginkább környezetbarát vállalati központja, a maga kilenc épületszárnyával a Törökbálint mellett elhelyezkedő nyolchektáros völgyben épült.
A városon áthaladva gyakran elfog az az érzés, hogy egy ilyen folyamatosan fejlődő világban, ahol a technológiai újdonságok és a hipersebességű információáramlás már mindennapjaink részévé vált, érdemes megállni egy pillanatra és büszkeséggel tekinteni az olyan hagyományőrző településekre, mint Törökbálint, amely máig megőrizte kisvárosias jellegét.
A tavasz folyamán már találkozott a település polgármesterével, Turai Istvánnal. Hogyan ítéli meg a Telenor és a város kapcsolatát, és vannak-e további tervei, elképzelései ezen a téren?
A Telenor és Törökbálint kapcsolata a kezdetektől fogva gyümölcsöző mindkét fél számára. Cégünk tartotta magát a megállapodáshoz, mely szerint az összesen nyolchektáros völgy maximum 30 százalékát építi be. Ehhez az ígéretünkhöz hűek maradtunk, olyannyira, hogy végül mindösszesen a rendelkezésre álló terület 7,55 százalékán építkeztünk. Kiépítettük a szükséges közműhálózatot, és ideköltözésünk munkahelyeket is teremtett, ami a város számára is fontos érték.
Úgy érezzük, a Telenort befogadta a környék. Mi is jól érezzük magunkat Törökbálinton, munkatársaink szeretnek itt dolgozni, hiszen közel vagyunk Budapesthez, de mégis egy nyugodt környezetben dolgozhatunk nap mint nap.
Terveinkről, ahogy eddig is, a jövőben is egyeztetni fogunk az önkormányzattal és a polgármesterrel is, így reményeink szerint a jövőben is zökkenőmentes lesz az együttműködésünk.
Vezérigazgató úr, köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt, és sok sikert kívánok önöknek.
Én köszönöm a lehetőséget.

Halász Örs