Kerthelység

2011. márc 31.

A család – mint legfontosabb alapérték

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

A nyugdíjrendszer alapvető pillére a következő generáció

Dr. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának előadása
Február 20-án a Kereszténydemokrata Néppárt törökbálinti szervezete látta vendégül városunk polgárait a Munkácsy Mihály Művelődési Házban, egy családi délután keretében. Az érdeklődők a kereszténydemokrácia egyik legfontosabb alapértékéről, a család jelentőségéről, a családi adózásról és a nyugdíjrendszer változásairól hallhattak előadást. Ezt követően röviden bemutatkozott a kereszténység alapkérdéseivel foglalkozó Alpha Kurzus is. Az előadások ideje alatt a családok legifjabb tagjait keresztény játszóház várta.

A KDNP szervezésében megtartott családi délután egyik nagy érdeklődésre számot tartó programja volt dr. Mészáros Józsefnek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának előadása. A résztvevők átfogó képet kaphattak a napjainkban bevezetésre kerülő új nyugdíjrendszerről. Az előadó részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a változtatásokat, valamint a változások várható hatásait is felvázolta. Kiemelte, hogy minden ország gazdaságának és így a nyugdíjrendszer biztonságos működésének egyik alapvető pillére a következő generáció. A magyar társadalom egyik legnagyobb problémája, hogy kevés gyermek születik, az elöregedő társadalomban pedig egyre kevesebb embernek kell megtermelnie a növekvő számú nyugdíjas ellátásához szükséges eszközöket. Ezért egy jó nyugdíjrendszerhez szervesen kapcsolódnia kell egy átfogó családtámogatási rendszernek, amely gyermekvállalásra ösztönöz és segíti azokat a családokat, amelyek több gyermek felnevelését vállalják. A jelenlegi kormány kiemelt fontosságúnak tartja ennek a rendszernek a bevezetését és kiterjesztését. Ezt szolgálja többek között a most bevezetett családi adózás is. Az előadás során a résztvevők bepillantást nyerhettek az európai országok jelenleg működő rendszereibe is. A német és a francia példa összehasonlítása során is az előbbi álláspontot alátámasztó eredmények születtek, hiszen az erős családtámogatási rendszerrel bíró francia államban jelentősen több gyermek születik, mint a családokat kevésbé támogató Németországban, ahol a demográfiai mutatók romlása hazánkhoz hasonlóan szintén a következő nyugdíjas generációk ellátását veszélyezteti.
Az előadás végén a hallgatók feltehették kérdéseiket, amelyekre a főigazgató részletesen válaszolt.

Az alkalmazott matematika a gyakorlatban

Dr. Mészáros József – szociológus, matematikus, egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa, a KDNP szakpolitikusa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, három gyermek édesapja.

– Járt már valaha Törökbálinton?
– Igen. Kelenvölgyben nőttem fel, életem első húsz évét ott töltöttem. Akkoriban sokat bicikliztem errefelé.
– Most már nem lenne olyan könnyű idetekerni Kelenvölgyből. Mit szól hozzá, mennyire megváltozott azóta Törökbálint?
– Mi nem változott? Azt hiszem, már nem is igen vállalkoznék egy ilyen túrára.
– Most a városban lakik?
– Albertfalván lakom a családommal. Fiatal házasként a belvárosban éltünk, ott neveltük a három gyermekünket. Először szerettünk volna kiköltözni valamelyik városkörnyéki településre, de aztán a barátaink lebeszéltek róla. A gyerekek már a városban jártak iskolába, húzni-vonni kellett volna őket. Később, amikor nagyobbak lettek a fiúk, nem tudták volna haza kísérni a lányokat. Így aztán Albertfalva mellett döntöttünk. A környéket jól ismertem gyerekkoromból. Csendes, kispolgári vidék, de a hetes busszal negyedóra alatt a belvárosban van az ember. Azóta a gyerekeim már felnőttek. A legkisebb is huszonhárom éves, és már csak ő él a családi házban.
– Mindig matematikusnak készült?
– Nem, sőt nem is vagyok igazából az. Vagyis soha nem dolgoztam kifejezetten matematikusként. Mindig is a társadalomtudományok érdekeltek, csak a hetvenes évek végén, amikor az egyetemre jelentkeztem, politikai okok miatt nem lehetett Magyarországon társadalomtudományokat tanulni. Így aztán mivel matematika tagozatos középiskolába jártam, automatikusan adódott, hogy matematikusnak megyek. Gondoltam, az legalább nem árt, aztán majd kialakul. A munkahelyeimen végül min­denütt csak alkalmazott matematikával, például statisztikával foglalkoztam, de a középpontban mindig is a társadalom­tudományok álltak. Persze ha az ember valamit megtanul, arra a srófra jár az agya. Az alkalmazott matematikában sok kiváló módszer létezik a társadalmi, gazdasági folyamatok elemzésére, modellezésére. Ezeket sokat használjuk a gyakorlatban is.
– Ön energikus, mozgékony, nyitott egyéniség. Nem kimondottan tudós alkat.
– Lehet, hogy így van, de minden szakmában dolgoznak nagyon különböző alkatú emberek. Például Bólyai János, a legjelentősebb magyar matematikusok egyike a maga korában a Habsburg Monarchia legjobb vívója és egyben kitűnő táncos volt. Én nem tudok táncolni, és párbajozni sem szoktam, viszont tarokkozni nagyon szeretek. Télvíz idején minden péntek este játszunk.
– Mostanában is?
– Hát igen, mostanában nem nagyon van időm. Pedig néha kell, hogy az ember a kedvteléseinek is hódoljon egy kicsit.

Perjés Erzsi



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!