Előfordulás
A szénanátha a szervezetünk által a pollenekre, penészre, illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció. A szénanátha előfordulhat csak bizonyos hónapokban, vagy szenvedhetünk tőle egész évben.

A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor a növények (fák, füvek) virágoznak, pollenjüket szórják. Tavasszal a korán virágzó fák, nyáron a füvek, gabonafélék, gyomok okoznak szénanáthát. Ezeken kívül a gombák levegőben szálló spórái is lehetnek okai a kialakulásának, főleg kora márciustól késő novemberig. Az egész évben jelentkező szénanátha oka olyan anyag, amelynek jelenléte nem köthető évszakokhoz, ilyen például a házi por, penész, állati szőr. Ezek az allergének megtalálhatók párnákban, alsó ruházatban, drapériákban, függönyben, szőnyegben, bútorok kárpitjában, és velük szemben jóval nehezebb a védekezés, megelőzés, hiszen mindennapi környezetünk részei.

Tünetek
Szénanátha esetén az emberi szervezet idegenként azonosítja az allergént, és a védekezés során aktiválja az immunrendszert, ami többek között a hisztamin nevű szöveti hormon felszabadulásával jár. A hisztamin aztán duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, a szemben és a felső légutakban. A duzzanat funkciója megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását szolgálja. Szénanáthás embernél hirtelen tüsszögés, orrfolyás, szemirritáció lép fel. A tünetek minden életkorban jelentkezhetnek, azonban a leggyakoribb, hogy a 30. életév betöltése előtt kezdődnek. A szénanátha a lakosság 10-15 százalékát érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés hazánkban. Ez a hajlam örökölhető, illetve a más allergiás megbetegedésben (asztma, ekcéma, ételallergia) szenvedőknél gyakoribb az előfordulása. Az időjárás nagyban befolyásolja a pollenek felszabadulását, és levegőben kialakuló koncentrációját. A pollenkoncentráció általában magasabb száraz, meleg időben, míg alacsonyabb a hűvös reggeleken vagy eső után. A környezetünkben található allergének koncentrációja nagyban befolyásolja a szénanátha tüneteinek súlyosságát.

Diagnózis
Fontos, hogy megfigyeljük a tünetek jelentkezésének idejét, mivel ez segít a szóba jöhető allergének körét szűkíteni. A pontos meghatározáshoz bőrtesztet vagy vérvizsgálatot kell végezni. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Duzzanat, bőrpír megjelenése, viszketés jelentkezése allergiára utal. Ha a bőrteszt valamiért nem kivitelezhető, vagy nem javasolt, vérvizsgálatot lehet végezni. Ekkor a vérben keringő, az immunrendszer által termelt ellenanyagok szintjét határozzák meg, ha ezek száma emelkedett, az allergia igazolható.

Terápia
A pollenek eltávolítása kézenfekvő, jóllehet nehéz vállalkozás: beltérben a légkondicionáló berendezés a pollenek 99 százalékát képes kiszűrni, kültérben ajánlott lehet maszk viselése. Legelterjedtebb természetesen a gyógyszeres kezelés, tabletta, orrspray, szemcsepp formájában. A gyógyszeres terápia hatóanyagai elsősorban az antihisztaminok, szteroidok, nyálkahártya-lohasztók, ezenkívül alternatív kezelések, immunterápia jöhetnek még szóba. Az immunterápia nem gyógyítja az allergiát, de jelentősen képes csökkenteni a tüneteit. Általában azon betegeknél ajánlott, akik egy évben több mint három hónapon keresztül folyamatosan szenvednek az allergia tüneteitől.
A szénanátha napjainkban egyre gyakoribbá váló betegség, amelynek tünetei megfelelő terápiával enyhíthetők, a beteg életminősége jelentősen javítható. Allergiájával, szénanáthás tüneteivel mindenképpen forduljon orvosához!

Dr. Karvázy Dominika
Törökbálint 6. számú körzet háziorvosa