A kistérségi rendszert 1994-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az egymáshoz közel eső településekből alakuló csoportok a Központi Statisztikai Hivatal felmérési egységei legyenek. Törökbálintot ekkor sorolták a Budaörsi Kistérséghez. Hamarosan kiderült, hogy ezek a társulások a statisztikai feladatokon túl számos más kérdésben is hatékonyan együtt tudnak működni. Megalakultak a többcélú kistérségi társulások, amelyeket a települések polgármestereiből álló tanács irányít. Több ki- és belépés után ma Budaörs mellett másik kilenc település: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki és Törökbálint alkotja ezt a közigazgatási egységet. 2010 végén többéves budaörsi vezetés után a polgármesterek tanácsa Budakeszi polgármester asszonyát, dr. Csutoráné dr. Győri Ottíliát bízta meg a kistérség irányításával, akit terveiről, céljairól, feladatairól kérdeztünk.
– Egy nem a közigazgatásban dolgozó ember számára a „kistérség” kifejezés talán ismerősen cseng, de a legtöbben nem vagyunk tisztában a jelentésével. Mit is jelent pontosan ez a szervezeti rendszer?
– Valóban a legtöbben éppen csak hallottak erről. Talán a legtöbbekhez a Budaörsi Kistérségi Fesztivál híre jutott el, amelyet minden évben megrendeznek. Itt minden település kap egy napot, hogy megmutassa magát. De ez csak egy kis részlete az együttműködésnek. Talán abból kell kiindulnunk, hogy minden település önkormányzatának vannak kötelezően elvégzendő feladatai, például az oktatás, a szociális ellátások terén több olyan, amelyek elvégzése esetleg meghaladja a kisebb települések lehetőségeit. Társulásban azonban sokkal hatékonyabban és takarékosabban meg lehet oldani ezeket a feladatokat. Például minden oktatási intézményben van olyan kisgyermek, akinek segítségre van szüksége. Egy háromezres település nagyon nehezen tudna fenntartani egy teljes nevelési tanácsadó szolgálatot, hogy a velük kapcsolatos feladatokat elássa. Ezért a kistérség települései közösen tartanak fenn egy ilyen intézményt, amely minden a térségben segítségre szoruló gyermeket el tud látni. Működésének egy részét a tagtelepülések által befizetett alapból finanszírozzák, de a feladatok kistérségi rendszerben történő ellátására külön állami normatíva is igényelhető. Ennek az anyagi többletforrásnak a lehívása a mai pénzhiányos időkben nem elhanyagolható lehetőség.
– Az oktatáson kívül milyen közszolgálati feladatokban működnek együtt a kistérség települései?
– Több fő vonal mentén dolgozunk együtt. A szociális és egészségügyi ellátás, a család- és ifjúságvédelem, a közművelődés, természetvédelem, foglalkoztatás, esélyegyenlőségi programok, mind olyan terület, ahol az együttműködés komoly eredményeket hozott már eddig is, de bőven látok még további fejlődési lehetőséget. Éppen az elmúlt héten tartottunk itt, Budakeszin egy konferenciát, ahol minden kistérségi önkormányzat képviseltette magát. A téma a területfejlesztés volt. Törökbálint részéről Turai István polgármester úr ismertette a helyi területfejlesztési koncepciót. Nagyon érdekes és részletes előadása sok ötletet adott nekem és gondolom, a többi résztvevőnek is.
– A közös fellépés növeli a sikeres uniós pályázatok esélyeit is?
– Ez nagyon fontos kérdés, és a kistérségben végzett munkám egyik fő feladatának tekintem az EU-s források sokkal hatékonyabb kihasználását. A Budaörsi Kistérség gazdasági lehetőségeinél és központi elhelyezkedésénél fogva eddig is vezető szerepet töltött be az országban. Ennek megtartása, valamint az együttműködés további fejlesztése nagyon fontos feladat. Bár a térség egyes települései, főleg az autópályákhoz közel fekvő Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, azért vannak olyan nagyszabású feladatok, amelyeknek kivitelezéséhez mindenképpen szükség van pályázati forrásokra is. Ilyen például a biatorbágyi közlekedési csomópont, az úgynevezett intermodális központ projektje. Az ezzel kapcsolatos pályázat befogadásáról éppen a konferencia hetében kaptunk értesítést a miniszteri hivataltól. Ezzel jelentősen nőtt az esélye a projekt magvalósulásának. Ha ez a csomópont megépül, az minden a térségben élő ember számára megkönnyíti majd a közlekedést.
– Egy ilyen közösségben, mint egy kistérség, nincs rivalizálás az egyes települések között?
– Természetesen minden polgármesternek elsősorban a saját városa, községe lakosai a legfontosabbak, az ő érdekükben dolgozik elsősorban. De az említett feladatok elvégzése minden önkormányzatnak kötelező feladata, és mindenkinek az az érdeke, hogy ezeket a feladatokat minél hatékonyabban végezhesse és az állami normatívákat minél nagyobb arányban igénybe vegye. Nekem éppen az a feladatom, hogy tartsam a kapcsolatot a települések között, segítsek megtalálni azokat a konszenzusos megoldásokat, amelyekből mindenki profitál. Természetesen adódhatnak véleménykülönbségek, de azt hiszem, minden lényeges kérdésben meg tudjuk találni a közös álláspontot. A tavalyi tisztújítás során a tíz kistérségi polgármester közül heten tiszteltek meg azzal, hogy rám szavaztak, engem bíztak meg a szervezet vezetésével, de bízom benne, hogy a másik három település vezetésével is jól együttműködünk majd.
Remélem, hogy munkámmal tovább segíthetem ennek a páratlan természeti, gazdasági, kulturális és emberi értékekkel rendelkező területnek a fejlődését.

Perjés Erzsi