Ne gondoljátok, hogy az igazi szeretetnek rendkívüli tetteket kell végrehajtania. Csak szeretni kell, és ebbe sohasem belefáradni – mondta a tizenegy esztendeje elhunyt Kalkuttai Boldog Teréz anya.

Az én hivatásom a szeretet!… Igen, megtaláltam a helyemet az egyházban, és ezt a helyet te adtad nekem, Istenem… az én édesanyámnak, az egyháznak szívében én leszek a szeretet … Így minden leszek – vallotta. Életszentségben, helytállásban, küzdeni tudásban, de a missziós lelkület felismerésében is mindketten példaképek a korunk embere számára. Teréz anya Indiában, Kalkutta nyomornegyedeiben szolgálta Krisztust a szenvedőkben. Felkarolta az elhagyott gyermekeket, haldoklókat, betegeket, a társadalom peremére szorultakat. Ennek a pici, törékeny nővérnek mennyi bátorságra és hitre volt szüksége ahhoz, hogy évtizedeken át tetteivel is hűségesen dicsérje Urát!
Mai világunkban az önző tettek a leghangosabbak. Van-e bennünk szent merészség, hogy a felismert jóért áldozatot hozzunk akkor is, ha a környezetünkben nem találunk megértésre? Vajon keresztény cselekedeteink és szavaink misszionálják-e családunkat, munkatársainkat, és ki tudunk-e lépni önmagunk zárt világából, hogy Isten eszközeként üzenetét minél többekhez elvigyük? Imával, az áldozatok, a szenvedések vállalásával és felajánlásával azonban, mint mondta, lelkeket ment. Szorosan eggyé válva az Úrral. Krisztusnak a kereszten elhangzott szava – Szomjazom! – visszhangzott bennük, amikor rászorulókkal találkoztak, és igyekeztek enyhíteni az emberekben szenvedő Isten kínjait.
Ma sem könnyű feladat a misszió, de nincs más választásunk. Azon a végső napon nem állhatunk üres kézzel a számonkérésnél, hanem sokak kezét fogva, egymást segítve, erősítve reménnyel és szeretettel. Mint ahogy a közelgő városmissziós héten, meg az utána következő hétköznapokban is. Elsőként magamat misszionálom mindennap, lerántva a megszokottság, a közömbösség, a jóra való restség kötelékeit, és megnyílok mások felé. Rajtunk is múlik, mennyire tudunk együttműködni a Szentlélekkel. Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. A nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger – nyilatkozta egyszer Teréz anya, akit öt évvel ezelőtt avatott boldoggá II. János Pál pápa.
Jézus azt akarja, hogy a lelkek üdvössége a mi áldozatainktól, a mi szeretetünktől függjön, lelkeket koldul tőlünk az Isten!
Értsük meg tekintetét!