Héliosz isten óriási méretű szobrát Rodosz városában a világ hét csodája közül hatodikként tartották számon.

Kr. e. 305-ben Démétriosz, Phürégia és Lükia királya hadba vonul Egyiptom ura, I. Ptolemaiosz ellen. A makedón birodalom nem nézte jó szemmel ezt a szövetséget és kérte Rodosz polgárait, hogy álljanak az ő oldalukra. A rodoszi elutasítást követően a makedónok Démétriosz irányítása alatt ostrom alá vették a várost, amely főleg erős falainak köszönhetően ellenállt az ostromnak. Démétriosz – látva, hogy a hagyományos módon nem járhat sikerrel – egy hatalmas gépezetet épített. A szerkezet a városok romba döntője, vagyis a Helepolisz elnevezést kapta. Ez a romboló monstrum 44 méter magas volt és kilenc fakeréken gördült. A feljegyzések szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a város alá, amelynek belsejében olyan katapultok voltak elhelyezve, amelyek óriási sziklatömböket tudtak eljuttatni a falakon túlra. Az óriási szerkezet első bevetésén teljes sikert aratott. A rodoszi polgárok városuk istenéhez, Hélioszhoz imádkoztak segítségért és a várfal elé egy mély gödröt ástak, amelyet faágakkal és földdel álcáztak. Másnap reggel a katonák közelebb tolták a falhoz Helepoliszt, amelynek első kerekei megbillentek, és a szerkezet mozdíthatatlanná vált. Ezenfelül elzárta azt a nyílást, amelyet az előző nap sikerült a város falába ütni. Ezt követően Démétriosz feladta az ostromot. Városuk megmenekülését imáik meghallgatásának vélték és az ostromgép maradványaiból felépítették a kolosszust. A kolosszus bronzból épült és kövekkel volt kitömve. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. A szobor építésénél – a feljegyzésekből tudjuk – 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33-35 méter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt. Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban lévő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.