Egészségünk őre

A nyár végi hazai paradicsomnak nincs párja, egyik külföldi import sem veszi fel a versenyt a lédús, zamatos gyümölccsel. Bizony, gyümölccsel, merthogy a paradicsom botanikai szempontból gyümölcs, „jogilag” azonban zöldség. Hogy ez mit jelent, és miért is annyira egészséges a piros kedvenc, az kiderül az összeállításunkból.

A szakemberek szerint botanikai szempontból mindenképpen gyümölcs, viszont az amerikai legfelsőbb bíróság egy 1893-as határozata szerint a paradicsomot azért kategorizálják zöldségként, mert akként használják fel. A piros kedvencet azonban nemcsak zamatos íze miatt szeretjük, hanem egészségmegőrző hatása miatt is.
Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aromaanyagokat, amelyeket más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül igen sok C-vitamin (20-30 mg) és még 11-12-féle vitamin található benne, köztük A, B1, B2 és 1,6 mg karotin.
A karotinfélék, főként a béta-karotin semlegesítik a szervezetben lévő veszélyes szabadgyököket. Azt már többször leírtuk, hogy ezek felelősek a sejtek és sejtmembránok sérüléséért, ami aztán gyulladást okozhat, és innen egyenes út vezet a különféle betegségekhez.

A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Vannak olyan helyek, ahol még ma is gyomnövénynek tartják. Népies neve: paradicska, tomata, tomató. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, illetve angol kereskedők vitték el a XVII–XVIII. században. Mára az egész világon termesztik. A magyar paradicsom szó a Paradicsom almája, paradicsomalma kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó, ez a xitomatl. Természetesen a hajózások, felfedezések során ismerték meg Európában. A legtöbb nyelvben a spanyol hódítók által használt tomate nevet vették át. Hazánkban már 1651-ben említést tettek róla, persze ekkor még dísznövényként ismerték, így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe.
Hazai források először 1651-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, illetve balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők.

Mai életmódunk negatív hatásának leküzdéséhez nélkülözhetetlen, hogy elegendő növényi rostot fogyasszunk. Nos, ez is ott rejtőzik a zöldségként fogyasztott gyümölcsben. A rostok szabályozzák a vér koleszterin- és cukorszintjét, fontosak a vastagbélrák megelőzésében, de a benne lévő króm is segíti a vér megfelelő cukorszintjét fenntartani.

Tanács
Ajánlatos a paradicsomot „jó” zsírokban gazdag mogyorófélékkel, olívaolajjal, avokádóval fogyasztani, ugyanis a karotinfélék zsírban oldódnak.

Ebben a szép piros, leveses táplálékban még K-vitamin is bőségesen rendelkezésünkre áll, hogy a csontok egészségét megőrizhessük.
Jó hír a migrénnel küszködőknek, hogy a riboflavin, ami szintén jelen van a paradicsomban, csökkenti ennek a kínzó jelenségnek a gyakoriságát.
Mivel a paradicsom B6-vitaminban és folátokban is gazdag, bátran állíthatjuk, hogy egyik legegészségesebb táplálékunk, ráadásul nem is a legdrágább. A B6 és a folát a szervezet számára veszélyes anyagokat közömbösítenek. Ez a fekete bárány a homocisztein, ami károsítja az erek falát, és ez sztrókhoz, szívinfarktushoz vezethet.
A sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó emberek körében alacsonyabb a rákos megbetegedések előfordulása. Hogy mi a kapocs? Többek között egy zsíroldékony növényi festékanyagcsalád, a karotinoidok. Ezek közé tartozik a paradicsomnak piros színt kölcsönző likopin is. Több egyetem kutatói kimutatták, hogy a likopin el tudja pusztítani a szájüregi laphámráksejteket mesterséges sejttenyészetben. A magas likopintartalmú élelmiszerek fogyasztása és a nyomában kialakuló nagy likopin-vérszint hatására jelentősen csökken a prosztata-, a tüdő- és gyomorrák kockázata, és hasonló, de gyengébb összefüggés körvonalazódik a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a végbél-, a nyelőcső-, a szájüregi, az emlő- és a méhnyakrák esetében is.
A likopin hőhatásra és oxidációra érzékeny. Paradicsomsűrítményekből sokkal jobban felszívódik, mint magából a paradicsomból. Ennek részben az az oka, hogy a sűrítményekben lévő likopin már nem a növényi sejtek zárt belsejében van megkötve, hanem szabadon található, másrészt a feldolgozás során jobban felszívódó kémiai módosulatokká alakul. A likopinnek előnyös szerepet tulajdonítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is.
A már említett likopin másik remek tulajdonsága, hogy megóvja a szívet az oxidációs károsodástól, így csökkenti a szívroham kialakulásának kockázatát. Az American Heart Journal egyik tanulmánya szerint az antioxidánsban gazdag paradicsomkivonattal történő kezelés csökkenti az 1-es fokozatú magas vérnyomás értékét.
A paradicsom és a brokkoli, a paradicsom és a zöldtea együtt fogyasztva különösen hatékony a prosztatarák ellen. Egy 50-55 éves férfinak naponta egy és félcsészényi (egy csésze 2,5 dl-es) nyers brokkolit és két és félcsészényi friss paradicsomot, egy csésze paradicsomlevet kellene elfogyasztania, hogy a rákmegelőző hatást elérhesse.
Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.
A paradicsom egyik alkotóeleme, a lutein kitűnő a szemre. A szem retinájában is van lutein, és ez szükséges az éles látáshoz. A paradicsom segít megelőzni a sárgafolt elsorvadását, amely a felnőtteknél kialakuló vakság első számú oka, és segít a látás javításában.

Gazpacho, a vitaminbomba
Mi kell hozzá?
Paradicsom, uborka, paprika, hagyma, fokhagyma, borecet, só, olívaolaj. Már az összetevők biztosítják a C-vitaminban való gazdagságot, így kiválóan alkalmas a stressz oldására.
Spanyol gazpacho
A leveshez valók: 1 kg érett paradicsom, 2 szelet száraz kenyérbél, 1 kimagozott zöldpaprika, 2 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál cukor, 2 evőkanál borecet, 2 evőkanál extra szűz olívaolaj
A kész leves tálalásához a következőket kockázzuk fel: fél kígyóuborka, kimagozva, fél piros húsú paprika, fél zöld húsú paprika, fél vöröshagyma, fél érett paradicsom.
Elkészítése: a paradicsomokat kereszt alakban egyik felén bevágjuk. Forró vízbe mártjuk, majd hideg vízbe, így könnyen lehúzatjuk a héját. A magot kikanalazzuk, a húst felkockázzuk. A száraz kenyeret beáztatjuk, majd kinyomkodjuk. A paradicsomot és a kenyeret, paprikát, fokhagymát, cukrot, ecetet, olívaolajat összeturmixoljuk. Sóval, borssal, bazsalikommal ízesítjük, majd jól lehűtjük. Tálaláskor tesszük bele a felkockázott zöldségeket.
Buschetta
A buschetta ősi római fokhagymás kenyér, tetejére sok mindent tehetünk, az egyik legkedveltebb elkészítési módja, amikor paradicsommal díszítjük. Házi „papucskenyérből”, ciabattából vagy bagettből, félbarna kenyérből készül. Mindkét oldalát megpirítják, egyiket bedörzsölik fokhagymával, meglocsolják extra szűz olívaolajjal. Hámozott, kimagozott, apróra kockázott paradicsomot tesznek a tetejére. Fűszerként sót, borsot, bazsalikomot, oregánót használnak.