Itt az ősz, kezdődik az óvoda- és iskolaszezon, ilyenkor újra megnő a pici gyerekekkel otthon maradók részéről az érdeklődés a különböző gyermekprogramok iránt. Egy évvel ezelőtt jelent meg a művelődési házban a Tá-Ti-Ka Babazene. Ebből az alkalomból beszélgettem a Tá-Ti-Ka alapítójával, Vassné Varga Ágnessel.

– Manapság egyre több zenés fejlesztési lehetőséggel találkozni kisgyermekek számára. Miben különbözik, mitől más a Tá-Ti-Ka, mint a többi hasonló foglalkozás?
– Meghatározó különbséget rejt magában maga a koncepció, amelynek mentén az egyes foglalkozások felépülnek. A Tá-Ti-Ka program egy 0-tól 7 éves korig kidolgozott tematikára épül, ahol a sok hangszer és az ének mellett fontos szerepük van a báboknak és a különböző kreatív eszközöknek is. Nálunk nincsenek műfaji korlátok: néphagyományunk, klasszikusaink és mai zenénk egyaránt helyet kapnak a foglalkozásokon. Egyetlen kritérium van: a minőség és az érték tisztelete. A különbségeket vizsgálva megjegyzem, hogy a hozzánk hasonló foglalkozások mindegyike egyedi: a foglalkozásvezető személyéhez, lényéhez kötődik, belőle táplálkozik. Sőt az én felfogásomban a mamák és babák szerepe ugyanilyen meghatározó: rajtuk is múlik, hogy mi történik a pillanatban! Nagy hangsúlyt helyezek a kreativitásra és az improvizációra, nem ragaszkodom a megálmodott óratervhez. Persze közben szem előtt kell tartani a picik igényét bizonyos keretekre.
– Milyen zenei anyagból táplálkoznak a Tá-Ti-Ka-foglalkozások?
– A Tátin kizárólag élőzene hallható: a mamákkal együtt zenélünk és énekelünk, nem hallgatunk zenét cd-ről. Fontosnak tartom azt is, hogy minél több hangszer jelenjen meg egy-egy ilyen alkalommal. Szót kap a gitár, a mandolin, dél-amerikai furulyák, metallofon, kazu, doromb, csörgők, dobok, zenélő pockok, zizegő tojások, fuvolázó madárkák, kelepelő gólyák, brekegő fabékák, kopogó kavicsok és sok minden más.
– Miért tartod fontosnak, hogy ilyen kicsi kortól elkezdődjön a gyermekek zenei nevelése?
– Kodály atyánk és más zenepedagógusok, pszichológusok, egyéb szakemberek tanait követve, valamint szülői tapasztalatokból merítve meggyőződésem, hogy a szülői énekhanggal kísért testközelségnél nagyobb ajándék a baba számára nincs. Divatos kifejezéssel élve: a legjobb „fejlesztőeszköz”, testileg-lelkileg egyaránt. Én ehhez az élményhez kívánom hozzásegíteni a családokat a rég elfeledett dalok és mondókák leporolásával, újak tanításával, tanácsokkal, gyakorlati tapasztalatokkal, élőzenei élményekkel. A zenei aktivitás, az eleven zenei érzés bizonyítottan összhangba hozza a gyermek értelmi és testi képességeit. Fejleszti a figyelmet, a koncentrációt, a reagáló képességet, a fantáziát és az alkotóképességet. Megnyitja az érzés világát. A picikre, kicsikre jellemző, hogy olyan tevékenységeken keresztül fejleszthetők leginkább, amelyekben örömüket lelik. A megfelelő módon tolmácsolt zene mindnyájunk számára élmény, sokrétű fejlesztő hatása pedig megkérdőjelezhetetlen. Észrevétlenül kapcsolja össze a jobb és a bal agyféltekét, közvetve tökéletesít számos képességet. Hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink jobban megállják a helyüket ebben a kesze-kusza világban.
– Hány éveseknek ajánlod a foglalkozást?
– A Tá-Ti-Ka tematika kisiskolás korig szolgálja a gyermekek zenei fejlődését. A zenei bölcsődében az egészen picikék még csak rácsodálkoznak a zenére. Hallgatják a különböző hangokat, egyre inkább kezdenek együtt élni a zenével. Aztán idővel el kezd járni a kis kezük és lábuk. Mikor pedig elérik azt a kort, már maguk is táncra perdülnek és önfeledten énekelnek. Aztán a zeneoviban kezdődhet a tudatos munka. Persze csak játékosan: a tapsolni vágyó kezek és ütemesen járó lábak mellett labdával, ujjbábokkal, hangszerekkel és egy jó adag kreativitással.
– Ahogy megfigyeltem egy foglalkozásodon, próbálsz mindig „aktuális” lenni.
– A zenei anyagot úgy állítom össze, hogy mindig az érintett korosztály sajátosságait tartom szem előtt. Emellett a kiválasztott dalok többnyire az évszakokhoz, jeles eseményekhez kötődnek, a mindennapi élet változó kereteihez igazodnak.
– Egy-egy foglalkozáson próbálsz mindig a kellő időpontban váltani, hogy a gyerekek egy percig se unatkozzanak. Hogyan épül fel egy foglalkozás?
– Többféle játékot játszunk. Például ütem-visszatapsolásos és hang-visszaénekléses játékokat tanulunk, illetve ritmushangszereket használunk. Vannak ölbéli játékaink, amelyek babakorban kedveltek és a picik rendszeresség igényét elégítik ki, de a nagyobbakat már nem feltétlenül kötik le. Ezért szoktunk „táncolni”, nagy mozgásokkal is kísérni az énekünket. Aztán ott a rengeteg eszköz: a mi kis „rétünk”, a buborékaink, kendőink, labdáink és még sorolhatnám. Végül együtt döntjük el, hogy mit énekelünk a folyton bővülő repertoárból. A foglalkozások részletes felépítéséről érdemes tájékozódni a honlapon (www.tatikazene.hu), itt dalokat, mondókákat is találhatnak az anyukák, és fel lehet iratkozni a hírlevelünkre is.
– Ha jól tudom, nemrég új kis jövevénnyel bővült a családotok. Továbbra is folytatni tudod nálunk a Tá-Ti-Kát?
– Valóban, Tímeánk, a „harmadik hangocska” júliusi születésével nagycsaládosok lettünk. Úgy tervezem, hogy mihamarabb hozom majd őt is a foglalkozásokra, hiszen neki is jó, ha minél többet van zene és anya közelben! Kezdetben kolléganőm, Vágó Petra fogja helyettem vezetni a bálinti foglalkozásokat, őt az első alkalommal, szeptember 6-án már be is mutattam az anyukáknak. Ő maga is kétgyermekes anyuka, emellett óvó néni és gyönyörű hangja van, ügyesen játszik több hangszeren. Nagyon kedves teremtés, biztosan szeretni fogják a gyerekek. Várunk tehát sok szeretettel minden régi és új Tátogót hétfőnként 10 órai kezdettel a művelődési házban!

N.G.