Tisztázatlan tulajdonviszonyok

A képviselő-testület által elhatározott játszótér- és közparkprogram kissé akadozva, lelassulva halad. Ennek részleteiről és okairól Géczy Krisztián beruházási tanácsnok önkormányzati képviselőt kérdeztük.
– Hol tart a dióskerti játszótér ügye?
– A képviselő-testület döntött a kivitelezőről, aki a vele kötött szerződés szerint elkészítette az engedélyezési terveket. Eljáró hatóságként – az első fokú építésügyi hatóság kérésére – a Közép- magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Budaörs városát jelölte ki. Az engedélyezési folyamat azonban nem halad, mert a dióskerti játszótér helyszínének még nem vagyunk a tulajdonosai, jelenleg a Magyar Állam tulajdonában van. Februárban igényeltük a tulajdonba adást, azonban erre eddig többszöri sürgetés ellenére sem került sor. A tulajdonunkat igazoló lap nélkül nem tud építési engedélyt kiadni az eljáró hatóság.
– Hogy halad a Széchenyi téri játszótér korszerűsítése, a játékok szabványosítása?
– A meglévő játékok helyett egy korszerű, funkcionális, esztétikus, nem utolsósorban EU-szabványos játszótér létesítéséről határozott a testület. A tulajdoni lap beszerzésekor azzal szembesültünk, hogy a terület tulajdonosa ismeretlen. Szakértőt bíztunk meg a földhivatali ügyek intézésével. Optimális esetben ez őszre rendeződhet, és elkezdődhetnek a munkálatok.
– Mi a sorsa a Dózsa György utcai játszótérnek?
– Kicsit hasonló a helyzet, hiszen itt is rajtunk kívül álló okok, vagyis a terület államigazgatási kérdéseinek tisztázása miatt csúszik a kivitelezés megkezdése.
– A Rudák-telepi grunddal kapcsolatban vannak-e fejlemények?
– A terület az önkormányzat tulajdonában van, de két helyrajzi számmal van jelölve, az  összevonást megrendeltük a földhivataltól. Ennek során derült ki, hogy az egyik területre – ismeretlen adminisztrációs hiba miatt – szolgáltatóház van feltüntetve a tulajdoni lapon. Ezen a területen ilyen sohasem létezett, azonban a törlése a földhivatalban hosszadalmas procedúrával jár.

Eljáró hatóság
Az építés jellemzően engedély alapján végezhető. Ez az önkormányzat számára is kötelezettség. Kérelemre az engedélyt számos feltétel megléte esetén az építési hatóság adja ki. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait a 2004. évi CXL. tv. (ket) tartalmazza. E törvény 43. § (7) bekezdése kimondja, hogy a hatóság a saját ügyének elintézésében hatóságként nem vehet részt. Ezért van arra szükség, hogy önkormányzati tulajdon esetén a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivataltól minden esetben az eljáró hatóság kijelölését kéri az önkormányzat. Ez a folyamatok lassúak, körülményesek és a kivitelezés idejét tervezhetetlenül meghosszabbítják.

– Mikor vehetik birtokukba a fiatalok a Templom utca végén a szaletlit?
– Annak érdekében, hogy a kivárhatatlanul hosszú idejű eljáró hatósági kijelölést, az engedélyező és szakhatósági eljárási időt lerövidítsük, kértük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészetvezetőjét, hogy ő kérelmezze nálunk az építési engedélyt. Ez meg is történt. A hivatal engedélyezés előtt a szakhatóságokhoz továbbította az építési kérelmet. Többek között a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatására is, amely ragaszkodik ahhoz, hogy az előző tulajdonos – a Magyar Állam – nevében nyilatkozzon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is, hogy hozzájárul ehhez az önkormányzati fejlesztéshez.
Álmomban sem gondoltam a döntések meghozatalakor, hogy ha szabályosan, jogkövetően akarjuk megvalósítani céljainkat, ilyen hosszú időbe telik. Elnézést kérek mindenkitől, akik velem együtt egy rövidebb határidejű megvalósításban reménykedtek.