Nem tüneti kezelésre van szükség

A város forgalomtechnikai, forgalombiztonsági helyzetét elemző tanulmányok szinte kivétel nélkül említik, hogy a város sajátos elhelyezkedésű a gyorsforgalmú hálózathoz képest, emiatt jelentős az átmenő forgalom. Törökbálint ebből a szempontból úgynevezett menekülő utas település, a sajátos településszerkezet szinte vonzza a „surranó” utakat keresőket. A város közlekedési helyzetéről és a jövőbeli fejlesztésekről Turai István polgármesterrel beszélgettünk.
– Melyik a legneuralgikusabb probléma a város közlekedési helyzetében?
– A legjelentősebb tehertétel ma már nem a nehézgépjárművek városunkon áthaladó forgalma. Pár évvel ezelőtt még arra kellett a legtöbb figyelmet fordítanunk, hogy miként akadályozzuk meg a 12 tonnánál nehezebb gépjárművek – elsősorban kamionok – közlekedését. Mára a jelentős tömegben Érd felől érkező személygépjárművek törökbálinti jelenléte okozza a legtöbb bajt. A Parkváros felől csúcsidőben óránként kétezer jármű is behajt Törökbálintra, ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb mint két másodpercenként követik egymást az autók. A járművek egy része a Szent István utcán, majd a Munkácsy Mihály utca, Kápolna utca irányában hajt át a városon. Másik része – a forgalomszámlálás szerint mintegy fele – a Meredek utcát és a Katona József utcát választja, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcán távozzon Törökbálintról az M1-es irányába. Érthető tehát a két mellékutca lakóinak panasza a megnövekedett forgalomra. Többen, több alkalommal is kérték az utcák lezárását, egyirányúsítását. A képviselő-testület külön előterjesztésekben foglalkozott a kérdéssel, és alapvetően két megállapításra jutott: egyrészt a Meredek utca, illetve a Katona József utca lezárása nem oldaná meg a helyzetet, ugyanis az Érdről jövő forgalom „találni” fog más utcákat, így azok forgalma növekszik meg. Másrészt nem tüneti kezelésre van szükség, hanem az okot kell megszüntetni! Az ok pedig nem más, mint az, hogy Érdről a főváros irányába tartók gépkocsik nem tudnak felhajtani a mára már korszerűtlenné vált Iparos utcai csomóponton.
– Kiket sikerült partnerként megnyerni az ügyben?
– Július 8-án megbeszélésre hívtam Érd Megyei Jogú Város polgármesterét, T. Mészáros Andrást, valamint az autópálya-építésekért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját, Reményik Kálmánt. A megbeszélésre hivatalos volt a két országgyűlési választókörzet képviselője, Keller László és Jánosi György is. A tárgyaláson világossá vált, hogy szükség van az érdi Iparos utcai autópálya-felhajtó átépítésére. Rendkívül sajnálatos, hogy a pár évvel ezelőtti korszerűsítéskor, amikor hónapokra lezárták az M7-es Érd és Törökbálint közötti szakaszát – és amikor mellesleg „ideszokott” az érdi fogalom –, nem történt meg a csomópont bővítése. Ma is olyan, mint amilyennek 25 évvel ezelőtt megépítették, nyilván az akkori forgalmi adatokra méretezve. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a főváros irányú felhajtáshoz egyetlen, balra kanyarodó sáv áll az autósok rendelkezésére. A feltorlódó forgalom Érd főútjain araszol, és akinek nincs türelme a várakozáshoz, az kiáll és Törökbálint felé veszi a kerülőt.
– Miben sikerült megállapodniuk?
– A tanácskozáson abban állapodtunk meg, hogy a NIF Zrt. jövő év végére elvégzi az Iparos utcai csomópont bővítését. Bár jeleztem, hogy vizsgálni kellene azt a lehetőséget is, hogy az M0–M7 csomópontba nem lehetne-e egy felhajtó ágat beilleszteni – akár törökbálinti közigazgatási területen is. A válasz egyértelműen nemleges volt, mert a nemzetközi szabványok nem teszik lehetővé egy ilyen ág kiépítését. Az érdi Iparos utcai csomópont bővítése minden bizonnyal segíteni fog a helyzeten, de én ezt nem tartom végleges megoldásnak, ugyanis változatlanul balra kanyarodással lehet felhajtani Budapest felé, igaz, két sávval. A két forgalmi sáv jelentősen növelheti az áteresztőképességet, de szerintem a valódi megoldás egy új, jobbról felhajtó sáv lenne. Ehhez azonban a terület felszabadítására jelentős kisajátításokat kellene Érden végezni.
– És addig marad az áldatlan helyzet?
– Dehogy marad! A testület elhatározta a Meredek utca átmenő forgalmának utcabútorozással való korlátozását. Ez két lépcsőben történne meg: egyrészt rövidesen kihelyezünk növényládákat, lassításra, kerülgetésre kényszerítve az autósokat. Másrészt jövőre tervezzük az utca átépítését, felújítását, amelynek során először a közművek felett megsüllyedt burkolati részeket javítjuk ki, majd az utca vonalát forgalomkorlátozó módon szegélykövesen, benyúló szigeteket kialakításával építjük meg. Ez utóbbihoz el kell készíttetnünk a terveket, amelyeket a közlekedési hatósággal engedélyeztetnünk kell. A Meredek utca forgalmának ily módon való korlátozása a Katona József utca áldatlan helyzetén is javítani fog. A következő lépés lehet ennek az utcának az átalakítása.

Tájékoztatás
Az elmúlt hetekben településünk számos helyén ismeretlen tettesek eltulajdonítottak öntöttvasból készült csatornafedeleket. Ezek legtöbbje a csapadékvíz-elvezető hálózat tisztítóaknáit fedte, de több, a szennyvízhálózathoz tartozó csatornafedél is eltűnt. A fedelek hiánya rendkívül veszélyes, ugyanis a fedeleket kivétel nélkül az éjszakai órákban lopták el, így a sötétben észrevehetetlen lyukak komoly balesetek előidézői lehetnek.
A Polgármesteri Hivatal és az ÉTV Kft. mindent megtesz az eltulajdonított fedőlapok pótlása érdekében, de ezek beszerzése nem egy esetben komoly gondot jelent. Az ellopottakkal azonos méretű öntöttvas fedők egy része ma már nincs kereskedelmi forgalomban, így nem csak egy új lap megvásárlása a feladat, hanem a legtöbb esetben ki kell bontani a keretet és új, másmilyen méretűt kell beépíteni. Ennek költsége (anyag+munkadíj) darabonként több mint 150 ezer forint.
Érthetetlen, hogy kik azok, akik pár száz, esetleg ezer forintos „hulladékfém”-értékért ekkora balesetveszélyt képesek okozni, mindemellett a közösséget jelentős kiadásokba kergetni.
Tisztelettel kérem a lakosságot, hogy amennyiben a csatornafedőlapok eltulajdonításának kísérletét tapasztalja bárhol és bármikor, azonnal értesítse a törökbálinti rendőrőrsöt (tel.: 06-23-335-037) vagy a budaörsi rendőrkapitányságot (tel.: 06-23-420-055). Azt is kérem, hogy ha bárkinek információja van a tolvajokról, tájékoztassa – akár név nélkül is – a Polgármesteri Hivatalt.

Turai István polgármester

– Mikor lehet végre megnyitni a Pannon utat?
– Több kérdés és vélemény is eljutott az utóbbi hetekben hozzám a nemrég megépült Égett-völgyi elkerülő úttal kapcsolatban. Ezek egy része még az építés idejéről származott: sokan kifogásolták, hogy a szabad közlekedést akadályozzák a körforgalmak. A mostani felvetések inkább arra irányulnak, hogy miért nem nyitják meg a forgalom előtt a két csomópont közötti szakaszt. Aztán még az is „kiverte a biztosítékot”, hogy a Tükörhegy IV. ütem felé induló körforgalmi ágat acélkorlát zárja el.
– Ennek a sok korlátozásnak mi az oka?
– Nézzük sorjában! Az építkezés során elkerülhetetlen volt a forgalomkorlátozás. A körforgalmak a korábbi útszakaszokra épültek rá. Sem a beruházás pénzügyi keretei, sem pedig a terület tulajdonosi és domborzati adottságai nem tették lehetővé, hogy a körforgalmak építésének idejére a forgalmat egy ideiglenesen megépített, elkerülő ágra tereljék. A legtöbb ilyen építkezés együtt jár némi kényelmetlenséggel, mindenkitől, aki ebben az ügyben megkeresett, türelmet kellett kérnem. E helyütt megköszönöm, hogy a panasszal élők végül is megértéssel fogadták a magyarázatot. Azt is világosan kell látnunk, hogy a beruházás nem Törökbálinté, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. végzi. Igaz, nem kevés pénze van benne a városnak, de jogilag akkor sem mi vagyunk a beruházók, tehát nincs teljes körű beleszólásunk a munkálatokba.
– És mi tudható a forgalomba helyezésről?
– Az út forgalomba helyezésével kapcsolatban az a furcsa – az előzőekben elmondottakkal persze összefüggő – helyzet állt elő, hogy az út két végpontján lévő körforgalmak gyakorlatilag forgalomba kerültek, míg a kevésbé balesetveszélyes, egyszerűbb közbülső szakasz nem. Ennek az az oka, hogy jelenleg is folyamatban van a közlekedési hatóságnál a forgalomba helyezési eljárás. A műszaki átadás már hetekkel ezelőtt megtörtént, de a hatóságok papírmunkája még nem zárult le. Mi a magunk részünkről a folyamat felgyorsításához minden segítséget megadtunk, és a továbbiakban is megadunk, de a szakhatóságok az új közigazgatási eljárási törvény előírásai szerint dolgoznak, ez pedig körülményesebb, a korábbinál. Régebben ha egy szakhatóság nem jelent meg a bejáráson, és 8 napon belül nem nyilatkozott az esetleges kifogásairól, akkor a véleményét beleegyezőnek kellett tekinteni. Az új törvényi előírások alapján 30 napig kell várni a véleményére, és még akkor sem lehet automatikusan belegyezőnek tekinteni azt, ha nem érkezik meg a határidőn belül. Ilyen esetben levélben kell felszólítani a nem nyilatkozó hatóság felettes főhatóságát, hogy szíveskedjen nyilatkoztatni az alhatóságát az ügyben… Az idő meg közben múlik, de legalább gondolkodhatunk azon, hogy mitől is lett ügyfélközpontú az új közigazgatási eljárási rendszer…
Most, a beszélgetésünk során az az utolsó információnk a közlekedési hatóság részéről, hogy augusztus első felében kiadja az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt.
– Épül-e körforgalom a város belterületi szakaszán?
– Mindjárt kettő is. Az egyik, amelynek már pár alkalommal nekifutottunk, a Szent István szobor előtti kereszteződés. Rendkívül balesetveszélyes, nincs olyan, aki ne értene egyet az átépítésével. A legújabb vizsgálatokat és terveket a Közlekedéstudományi Intézettel készíttettük, és alapjaiban nem különbözik a korábbi változatokétól. Annak az volt a legnagyobb baja, hogy néhány, ma a szobor mögött lévő telek csak a körből lenne megközelíthető. Ehhez felmentést kell kérni a szabványok és egyéb előírások alól. Mit tetszenek gondolni, kitől? Bizony: a Közlekedési Hatóságtól! A tervező azzal biztatja önkormányzatunkat, hogy meg tudja szerezni ezt a hozzájárulást. A tanulmány megállapításait, a tervvázlatot a képviselő-testület a július 31-ei rendkívüli ülésén elfogadta, most a tervezőn a sor: talál-e fogást a hatóságon.
– És hol épül meg a másik?
– A másik körforgalom a vasúti híd előtt lesz, a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Bajor Gizi utca torkolatában. Ez ma már olyan zsúfolt hely, hogy a reggeli csúcsidőben szinte lehetetlen a Bajor Gizi utca felől az autópálya irányába kihajtani. A terv három változatban is a szakbizottságok, majd a képviselő-testület elé került.  A tervező több megoldással is próbálkozott, a terv egy korábbi változatával szemben a Vasút utcában lakók is megfogalmazták ellenvetéseiket. A hely elég szűkös, bonyolítja a megoldást a patak és a vasúti töltés közelsége is. A gyalogosforgalom biztonságát is szem előtt kellett tartania a tervezőnek, hiszen már most sokan használják az elővárosi vasutat, gyalogosan érve el a peronokat. Az biztos, hogy szükség lesz terület-kisajátításra, hiszen másként nem oldható majd meg a körforgalom elhelyezése.
– Az általános tennivalókon túl ez milyen feladatot jelent önnek?
– Mindkét csomópont kialakításával kapcsolatban polgármesterként nekem is lesz dolgom. Fel kell keresnem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy a vezetőket tájékoztassam az elképzeléseinkről. Az érintett főutak fejlesztéseinek összehangolása ugyanis ennél a szervezetnél történik. Nyilván ott is lesz szavuk a tervekhez, ha pedig még valami kis állami forrást is sikerül hozzá szerezni, akkor az Törökbálint Városnak kész nyereség lesz.
Úgy gondolom, hogy talán még az idén lezajlanak a tárgyalások és előkészületek, így esélye lehet annak, hogy jövőre megépítsük ezeket a kereszteződéseket.
– Az idén milyen központi forrásra pályáztak a közutak felújításához?
– Önkormányzatunk idén is pályázott az úgynevezett 1+1 forintos útfelújítási támogatásra. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat által útfelújításra költött minden egyes forint mellé az állam is ad egy forintot a központi költségvetésből, azaz fél áron tudunk ezzel a lehetőséggel utcaburkolatokat felújítani.
Összesen 13 utcára nyújtottunk be pályázatot, és mintegy 67 millió forintot igényeltünk. A bírálók két utcát választottak ki, amire összesen 10 millió forintot biztosítanak. A pályázat alapján felújításra kerül a Nyár utca és az Arany János utca. A korábbi években is adtunk be ilyen pályázatokat, talán akkor kicsit eredményesebbek voltunk. Azonban ezt a támogatást is meg kell becsülnünk.