A képviselő-testület a közelmúltban intézkedési tervet fogadott el a szennyvízhálózatba illegálisan bevezetett csapadékvíz-bekötések felderítésére. Az intézkedés okairól kérdeztük Turai István polgármestert.
– Alighanem kevesen tudják, hogy komoly műszaki, de még fontosabb környezetvédelmi oka van az intézkedési tervnek. Beavatná olvasóinkat ezekbe az ismeretekbe?
– Már több éve tapasztaljuk, hogy nagy esőzések alkalmával, azt követően városunk szennyvíztisztító telepe nem képes ellátni funkcióját. Megfigyeltük, hogy a tisztító telepre érkező szennyvíz mennyiségéről készült grafikon nagyon pontosan követi a lehullott csapadék mennyiségének változásról készült statisztikát. Világosan látszik, hogy nagy esőknél növekszik meg a telepre érkező tisztítandó szennyvíz. A klímaváltozás kapcsán azt is érzékeljük, hogy évente egy-két alkalommal minden eddig megszokottnál nagyobb mennyiségű csapadék hullik, ami után az esővízzel felhígult szennyvízzel a tisztítómű napokig nem tud megbirkózni. Nem csak a mennyiséggel van baj, sokkal inkább azzal, hogy az esővíz bekerülésével felbillen a tisztító biológiai egyensúlya. Napokig tart, amíg helyreáll, addig szennyező anyagok kerülnek a Hosszúréti patakba, veszélyeztetve annak élővilágát.
– Azt is tapasztaltuk korábban – lakossági panaszok nyomán –, hogy ezeknél a nagy esőzéseknél egyes utcákban feltör a szennyvíz a csatornafedelek alól.
– Igen, az alacsonyabban fekvő területeken haladó csövek megtelnek vízzel és a közlekedő edények ismert fizikai elvén felemelik még a súlyos öntött vas aknafedő lapokat is. Ennél nagyobb gond, hogy a szennyvíz visszatorlódik a családi házak csatornabekötéseinél, elárasztva a pincét, lakást. Azt mondanom sem kell, hogy egy-egy ilyen eset már nem is a kellemetlenség, hanem a fertőzésveszély kategóriájába tartozik.
– Azt szokták mondani, hogy a szennyvízcsatornákba is beszivárog a talajvíz. Nem lehet, hogy ez okozza a bajt?
– Biztosan nem. Kétség kívül vannak ilyen beszivárgások (szakkifejezéssel: infiltrációk), ám ezek szinte állandóan jelen vannak, és nem indokolják a csapadékmennyiség növekedésével való arányos szennyvíz mennyiségének növekedését. A probléma oka világosan látszik: sajnos számos ingatlantulajdonos a szennyvízelvezető rendszerbe kötötte be a ház tetejéről, a teraszokról, a burkolt felületekről összefolyó csapadékvizet. Konkrét példa: az Érd és Térsége Víziközmű Kft. – amely a szennyvíztisztító telepet üzemelteti – megfigyelései és mérése alapján egy 2009 nyarán esett 38 mm-es zápor után 3000 m3 többletvíz telepre érkezését tapasztalta. Ez azt jelenti, hogy közel 80 ezer m2 felületre hulló csapadék került a rendszerbe. Innen egy lépés, hogy tisztában legyünk vele: a számok azt mutatják, valószínűleg több száz ingatlan csapadékvíz-elvezetése van a szennyvízrendszerre kötve.
– Vannak módszerek arra, hogy felderítsék az illegális bekötéseket?
– A már említett szolgáltató tájékoztatása alapján erre jelenleg két technológiai megoldás létezik. Az egyik módszer az, hogy kívülről füstködöt juttatva a rendszerbe, illegális rákötés esetén a füst megjelenik az ereszcsatornánál. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem igényel bejutást az ingatlan területére, hátránya azonban, hogy egy egyszerű műszaki megoldással megtéveszthető, így nem a tényleges állapotot tükrözi a kísérlet eredménye. A másik módszer színezett vizet juttat az ereszcsatornába, ami rákötés esetén megjelenik a rendszerben. E technika alkalmazásához azonban szükséges, hogy az ellenőrzést végző személyek bejussanak az ingatlanra. Értesíteni kell tehát a tulajdonosokat az ellenőrzés időpontjáról, és az egész művelet nagyobb szervezést igényel.
– Mi lesz tehát az eljárás?
– A polgármesteri hivatal és a szolgáltató egy közös levélben értesíti az ingatlantulajdonosokat az ellenőrzés időpontjáról, nap megjelölésével, és időpont-egyeztetési lehetőséget biztosít név, telefonszám megadásával. A megadott vagy megbeszélt időpontban az ellenőrző csoport a helyszínre megy és elvégzi az ellenőrzést, amely várhatóan 20-30 percig tart. A felderített csapadékbekötések megszüntetésére a polgármesteri hivatal levélben szólítja fel az ingatlantulajdonost, az illegális eljárás megszüntetésére kijelölt határidő (6 hét) megadásával.
– Kell-e büntetést fizetnie annak, aki bekötötte a csatornába a csapadékvizet?
– Ha az ellenőrzés kimutatja az illegális bekötést, akkor bizony ki kell fizetni a csatornadíjat az után az esővízmennyiség után is, ami a hálózatba került.
– Évekre visszamenőleg? Hogyan lehet egyáltalán megbecsülni ezt a mennyiséget?
– A szolgáltató ÉTV Kft. számlázásának mennyiségi alapja az Országos Meteorológiai Szolgálat által észlelt, milliméterben mért éves csapadékmennyiségnek, az ingatlan vízzáróan burkolt felületeinek és egy 80 százalékos úgynevezett lefolyási tényezőnek a szorzata. Az időszakot az ingatlan tulajdonosától kérik be, illetve vele igazoltatják, visszamenőlegesen legfeljebb öt év lehet.
– Ha valaki az ellenőrzés előtt megszünteti a bekötést, akkor mire számíthat?
– Mivel az ellenőrzés nem mutat ki csapadékvíz-bekötést, így nem kell tartania attól, hogy vaskos összegről szóló számlát kap a csatornába eresztett esővízről. Hozzáteszem: pár éve egyszer már hirdettünk moratóriumot az illegális csapadékvíz-bevezetésekre. Most ismét kérem azokat, akiknél még be van vezetve a csatornába az esővíz, hogy mielőbb szüntessék meg ezt az állapotot! Gondoljuk csak végig: az egy-egy ingatlanon keletkező csapadékvíz talán nem nagy mennyiség a város teljes napi szennyvízmennyiségéhez képest, ám ha több száz ilyen illegális bekötés van, akkor már előáll a környezetszennyezés. Úgy gondolom, hogy nem lehetünk érzéketlenek környezetünk állapotára, meg kellene szüntetni az illegális bekötéseket. A környezet védelmének egyik sokat emlegetett mottója: „Gondolkodj globálisan és cselekedj helyben!” Nem elég tehát azon sajnálkozni, hogy egyetlen Földünkön milyen mértékben csökkenek az esőerdők, nem elég az elsivatagosodáson, a klímaváltozás veszélyein töprengeni! Helyben kell cselekedni! Most éppen azzal, hogy akit érint, megszünteti a csapadékvíz bevezetését a szennyvízcsatornába.