A kérdésre korántsem egyszerű a válasz, hiszen hiába kaphatók már szinte minden hipermarketben, bevásárlóközpontban és nagyobb piacon biozöldségek, biogyümölcsök, biohúsok és biotejtermékek, még nagyon kevés vásárló kosarába kerül belőlük.

Pedig nemcsak az a fontos, hogy vitaminokban, ásványi és rostanyagokban gazdag étrendet állítsunk össze családunk számára, hanem az is, hogy az asztalra került élelmiszerek ne tartalmazzanak semmilyen szintetikus tartósítószert, adalékanyagot vagy valamilyen vegyszermaradványt.
A bioalapanyagok lassú hazai térhódításának okát a szakemberek egyébként egyrészt a bioélelemiszerekkel kapcsolatos tájékozatlansággal, másrészt a – hagyományos előállításúakénál – jóval magasabb árral magyarázzák. S bizony igaz, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben egyre szélesedik az a réteg, amelynek családi költségvetésébe végképp nem férnek a hagyományosnál – a magas termelési költségekből eredő – 30-50 százalékkal drágább bioélelmiszerek. Emellett persze nálunk még a magasabb jövedelműek között is elenyésző arányt képvisel azok száma, akik tudatosan alakítják egészségesebbé étrendjüket. Pedig a szakemberek szerint minőségi táplálkozással valamelyest javíthatnánk egészségtelen életmódunkon.

Miben mások a bioélelmiszerek, mint a hagyományosan előállítottak?

Az öko- vagy biozöldségek, -gyümölcsök ízletesebbek, mert ásványianyag-, vitamin- és tápanyagtartalmuk nagyobb, mint a nagy tömegben előállított – gyakran agyonműtrágyázott földben termő, intenzíven permetezett – hagyományosoké – állítják a biotermékekre voksolók. Ez utóbbi zöldségek, gyümölcsök ugyan többnyire szépek, mutatósak, de a kutatások azt igazolják: a bennük lévő hasznos tápanyag mindössze 65-70 százaléka a biofajtákénak. Emellett – mivel a biogazdálkodásban a kártevők elleni védekezés a káros védőszerek helyett a megelőzésre irányul – a biofajták nem tartalmaznak vegyszer- és nehézfémmaradványokat, így fogyasztásuk jóval egészségesebb. A bioállattartásban például szigorú előírás, hogy az állatok biológiai sajátosságát  figyelembe kell venni a takarmányozás során (pl. a kérődzőkkel tilos állati eredetű takarmányt etetni). Ezen túl tilos a növekedést serkentő hormonok, antibiotikumok, nyugtatók és hozamnövelők alkalmazása, betegség esetén pedig elsősorban gyógynövényeket, homeopátiás szereket, akupunktúrás eljárásokat és egyéb természetes kezeléseket alkalmaznak. A biohúskészítmények – biokolbászok, bioszalámik, -felvágottak – előállítására pedig jellemző, hogy a gyártófolyamat egyetlen szakaszában sem szabad genetikailag módosított szervezeteket és azok származékait felhasználni.

Amit a biojelölésről tudni kell

Ökológiai és biológiai (rövidítve öko, bio) megjelöléssel csak azok a termékek kerülhetnek nálunk forgalomba, melyek termelése, feldolgozása, forgalmazása az uniós jogszabály, illetve az ehhez kapcsoló két hazai rendelet előírásai szerint történik. Ennek ellenőrzését a Magyar Biokultúra Szövetség által létrehozott Biokontroll Hungária Kht. végzi. Ha a szervezet a rendszeres helyszíni ellenőrzés során e jogszabályi előírások betartását rendben találja, kiadja az ún. minősítő tanúsítványt, amely felhatalmazza a termelőt, forgalmazót arra, hogy a nevére kiállított dokumentumban felsorolt termékeket bio- vagy ökojelöléssel árusíthassa (Magyarországon a bio megjelölés a legelterjedtebb).  Biominősítést azonban csak akkor kaphat egy-egy élelmiszer, ha az adott termőföldet, ahol az alapanyagokat termesztették, legalább három éve nem kezelték vegyszerrel.

Biotermékskála

Napjainkban egyre bővül a hazai biotermékek skálája és a hozzáférhetőségük is. A fővárosban és az ország számos nagy- és kisvárosában megtalálhatók ma már az ökopiacok és a bioboltok, de a nagy áruházláncok polcain is kialakultak az ún. biosarkok. Ezeken a helyeken a szezonális gyümölcsök, zöldségek nagy része megtalálható. De nincs hiány a biokínálatban tejből, tejtermékekből sem: számos biotermelő, -tenyésztő kínál ökológiai környezetben tartott szarvasmarha-, juh- és kecsketej-termékeket, például biotejet, -sajtot, -kefírt, -joghurtot, -gomolyát. Mint ahogy az előírás szerint termesztett növényekről gyűjtött biomézből, valamint a szigorú feltételek mellett termesztett napraforgóból hideg sajtolással készült, koleszterinmentes, természetes E-vitaminban gazdag korszerű bioétolajból is bő a kínálat, s persze fehérjékben gazdag húst is választhatunk biót, hiszen a hazai piacon a különböző szárnyasfélék, a juh-, a marha-, kecske- és sertéshús egya­ránt megtalálható. Ezek tiszta, hormon- és antibiotikum-mentes tenyészetből kerülnek ki, ami garancia arra, hogy nem jutnak káros anyagok fogyasztóik szervezetébe.

Néhány biotermék júniusi piaci ára
Alma/kg: 300-900 Ft
Banán/kg: 600-700 Ft
Burgonya/kg: 250-1000 Ft
Citrom/kg: 850-900 Ft
Cseresznye/kg: 800-1200 Ft
Görögdinnye/kg: 700-800 Ft
Kenyér/kg: 320-800 Ft
Őszibarack/kg: 500-1600 Ft
Paradicsom/kg: 1100-1500 Ft
Sárgadinnye/kg: 1000 Ft
Sárgarépa/kg: 100-600 Ft
Tojás/db: 45-55 Ft
Tehéntej/liter: 240-250 Ft
Forrás: Magyar Biokultúra Szövetség