Katasztrófavédelemről általában

A tűzvédelem területe

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény megalkotásának az volt a célja, hogy szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, tűzesetekkor, műszaki mentéseknél a segítségnyújtást és a tűz elleni védekezésben részt vevők jogait és kötelezettségeit, meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit.

A törvény előírja:
• a tűz megelőzésével kapcsolatos rendelkezéseket, így a hatósági tevékenységre, felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat;
• tűzoltással és műszaki mentéssel összefüggő rendelkezéseket, amelyek magukban foglalják a tűz jelzésére, a tűzoltás-vezető jogaira, valamint az állampolgárok és a különböző szervezetek
• tűzoltásban való részvételére vonatkozó előírásokat;
– a műszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait;
– a tűzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket;
– hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, irányítására vonatkozó szabályokat.
A tűzoltóság és a polgári védelem országos és területi szerveinek összevonásával 2000. január 1-jével megalakult a katasztrófavédelem mai rendszere, amelynek jogi szabályozása is megtörtént: egyrészt a két korábbi szervezet legfőbb törvényeinek (tűzvédelmi törvény, polgári védelmi törvény) szükséges módosításával, másrészt az új szervezetre vonatkozó törvény megalkotásával (katasztrófavédelmi törvény).

A polgári védelemről
A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény kiadásának célja a védekezésre való felkészülés elősegítése nemcsak kimondottan katasztrófahelyzetek, hanem egyéb konfliktushelyzetek (fegyveres összeütközés) esetére is.
A törvény meghatározza többek között:
– a polgári védelmi feladatokat;
– azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni;
– polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait;
– a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját;
– az adatszolgáltatás és az adatkezelés rendjét.
A polgári védelem fontosabb feladatai (a teljesség igénye nélkül):
– lakosság felkészítése az irányadó magatartási szabályokra;
– polgári védelmi szervezetek létrehozása, felkészítése, anyagi készleteinek biztosítása;
– az óvóhelyi védelem;
– lakosság kimenekítése, kitelepítése a veszélyeztetett területekről;
– a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (víz, élelmiszer, állatállomány, takarmány és gyógyszerkészletek) védelme;
– mentés, mentesítés, elsősegélynyújtás, fertőtlenítés és az ideiglenes helyreállítás;
– közreműködés a kulturális javak védelmében, az ár- és belvízvédekezésben, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, a kölcsönös segítségnyújtás feladataiban.

Katasztrófavédelem
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: Kat.) az országgyűlés a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítására alkotta meg.
„Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.”  (Kv. tv. 1. §)
A törvény előírja az „általános jelzési és közreműködési kötelezettséget” is. E szerint: az a személy, aki a katasztrófát vagy a katasztrófaveszélyt észleli vagy arról tudomást szerez, köteles bejelenteni haladéktalanul a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak, továbbá köteles elősegíteni a védekezést. Ahhoz, hogy e kötelezettségnek eleget lehessen tenni, meg kell ismerni a katasztrófavédelem irányítási rendszerét és fogalmát.
A törvény összhangban van az alkotmánnyal, erre utal az a megállapítás is többek között, hogy a Kat.-ban meghatározták a katasztrófák elleni védekezés irányítását és megnevezték ezen védelmek végrehajtását végző szerveket és azok feladatait.
A katasztrófavédelemben részt vevők köre: a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, gazdálkodó szervezetek, Magyar Honvédség, határőrség, rendvédelmi szervek (rendőrség, vám- és pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás), Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Mentőszolgálat, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, önkéntesen részt vevő társadalmi és karitatív szervezetek, civil és az erre a célra létrehozott köztestületek, állami szervek és az önkormányzatok.