Hosszú távon megéri…
„A felfedező út nem
az új tájak keresésében rejlik, hanem az új nézőpontokban.”
(Marcel Proust)

– A Városépítő Csapatjátékon találkoztunk először. Miért jelentkeztél erre a vetélkedőre?
– A szüleim Törökbálinton élnek, ezért én is sokszor megfordulok itt. Mivel a városfejlesztés, ezen belül is a közlekedés fenntartható fejlődése a szakterületem, úgy gondoltam, ötleteimmel esetleg én is segíthetem a munkát.
– Hogy tetszett a játék?
– Tetszett, és szerintem nagyon hasznos is volt. Jó volt játszani, és úgy gondolom, sok valóban megvalósítható ötlet született. Vettem már részt hasonló játékon, Budapesten a Rákóczi út kapcsán, és ott is ezt tapasztaltam. Szerintem nagyon fontos, hogy a városvezetők megkérdezzék az embereket, mielőtt nagyobb beruházásokba kezdenek. Ezt a játékot pontosan erre találták ki. Remélem, hogy minél több jó ötletet megvalósítanak.
– Szerinted ma Magyarországon mennyire fontos egy nagyobb beruházásnál a „zöld” szempontok figyelembevétele?
– Vannak jó példák. Ezért is dolgozunk a Zöld Fiatalok Munkacsoportban, hogy még több ilyen legyen. Ez egy nemzetközi szervezet, amely több témakörben foglalkozik a természet, a környezet védelmével. Nekem a közlekedés a szűkebb szakterületem. Kiállításokat készítünk, ismeretterjesztő előadásokat tartunk.
– 2006-ban jelent meg egy kis tanulmányköteted Fenntartható közlekedés a városban címmel, amelyet Turai István polgármester úrnak is szeretettel ajánlottál. Összefoglalnád a lényegét?
– A közlekedés a városban az egyik legnagyobb, legjobban változó terület, amely hatással van a környezetünkre, a gépkocsik számának aránytalan növekedése pedig különösen nagy gondot okoz. Erről hallva mindenkinek a belvárosi utca sűrű, füstös levegője jut eszébe csúcsforgalom idején. De ez csak egy része ezeknek a hátrányoknak, bár kétségtelenül a legszembetűnőbb. De ha végiggondoljuk, hogy a gépkocsik gyártásával, használatával mennyi szennyezés kerül a környezetbe, valamint azt, hogy mennyi időt és pénzt áldozunk a fenntartására, a parkoltatására a szereltetésére, a mosatására, akkor rádöbbenünk, hogy ez sokkal többe kerül, mint maga a megvásárlás és a benzin, és a környezeti terhelés is jóval nagyobb, mint egyszerűen a légszennyezés.
– Ez igaz. De az autó mára része lett az életünknek. Nehezen mondanánk le a kényelemről, amit nyújt.
– Nem feltétlenül kellene lemondani. Elég lenne, ha a saját jól felfogott érdekünkben magunk korlátoznánk az autó használatát.
– Egy hétvégi nagybevásárlás azért sokkal kényelmesebb autóval, főleg, ha nagy a család.
– Ez igaz. De sokkal egyszerűbb lenne a bevásárlás, az ügyek intézése, ha mindent megtalálnánk a lakóhelyünkhöz közel. Ez pedig úgy valósulhat meg, ha a városok úgy fejlődnek, épülnek tovább, hogy a döntéshozók a beruházások megtervezésekor figyelembe veszik ezeket a szempontokat is.
– Nyakunkon a válság. A gazdálkodó szervezetek, például az önkormányzatok kénytelenek a beruházásokban az olcsóbb megoldásokat választani.
– Ami ma olcsóbb, nem biztos, hogy később is az lesz. Egy vezetőnek nem szabad rövid távon, mondjuk politikai ciklusokban gondolkodnia. Hiszen a döntéseinek hosszú távon is hatása lesz az emberek életére. Mondjuk, ha választani kell, hogy egy épületben hagyományos gázfűtést építsenek ki vagy az üzemeltetéshez szükséges energiát valamilyen megújuló energiaforrásból nyerjék, nem könnyű dilemma. Az utóbbihoz sokkal drágábbak a berendezések, tehát az elején több pénzt kell befektetni a megvalósításakor. De ez már néhány tíz év alatt megtérülhet, hiszen a fosszilis energiaforrások ára folyamatosan emelkedik, és ez csak fokozódni fog, méghozzá a közeljövőben. És akkor még nem számoltunk olyan tényezőkkel, hogy mondjuk így tisztább marad a levegő, kevesebben betegednek meg, kevesebbet kell gyógyszerre, gyógyításra költeni.
– Az interjúra kerékpárral érkeztél Budapestről, a belvárosból. Könnyen eljutottál ide?
– Igen, bár ebben valóban van még mit fejlődnünk. Törökbálinton a kevésbé forgalmas utcákon nagyon jól lehet közlekedni kerékpárral is. De a környező településekkel összekötő utakon ez még valóban nincs megoldva. Pedig lenne lehetőség például a vasúti pálya mellett egy kerékpárút megépítésére Biatorbágy felé, és Budapest felé is szükség lenne erre. Sajnos a forgalmas közutakon a kerékpáros közlekedés ma még elég veszélyes. De például Budapesten jelentős fejlődés mutatkozik ezen a téren, és úgy látom, a lakosság ki is használja ezt a lehetőséget. Egyre többen közlekednek kerékpárral a városban.
– Mi a véleményed a tömegközlekedés helyzetéről?

– Van mit fejlődnünk itt is. Bár Törökbálint ebből a szempontból elég jó helyzetben van. A vasúti közlekedés nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, csak talán még nem igazán népszerű a lakosság körében. A buszközlekedés is kielégítő, csak a tarifarendszerrel van baj. Nagyon komplikált és drága. Egyelőre így valóban kevesebben választják a tömegközlekedést, hiszen az autó bizonyos esetekben gyorsabb és kényelmesebb is. Persze a dugóban állva azért ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni.