Mint azt már megszokhattuk, a Környezetvédelmi Oktatótábor Egyesület és a művelődési ház ismét nagyon érdekes ismeretterjesztő előadással várta az érdeklődőket március 24-én. A beszélgetés nyitányaként dr. Hajós Béla nyugalmazott vízügyi államtitkár adott átfogó képet a magyar gyógyvízkészletek felhasználásának múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. Ezután került sor a meghívott előadó, Horváth Tihamér, a Kehidakustányi Termálfürdő cégtulajdonosának előadására a magyarországi gyógy- és hévizek jövőjéről.
Horváth Tihamér az egyik legnagyobb magyarországi gyógyfürdő-komplexum cégtulajdonosa, amely kizárólag hazai tulajdonban áll.
Aki volt már Kehidakustányban, az egészen biztosan újra visszakívánkozik. A cégvezető, aki igazán szerényen egyszerű építőmesternek titulálta magát, őszintén és nagyon érdekesen mesélt az 1998 óta megtett útról. Horváth Tihamér addig mélyépítéssel foglalkozó családi vállalkozása ebben az évben vette ugyanis bérbe először a kis gyógyfürdőt üzemeltetésre.
Nagyon hosszú és igen viszontagságos utat tettek meg azóta. Sok irigységgel, értetlenséggel és nehézséggel kellett megküzdeniük. De a fürdő megépült, szinte kétévente mindig új részleggel bővült, és ami igazán nagy szó, évről évre pozitív mérleggel zárt és zár ma is.
A Széchenyi-terv kapcsán 790 millió forintot elnyert vállalkozás mára 960 millió forintot fizetett vissza az államkasszába különböző adók formájában, ami azt mutatja, hogy az államnak is nagyon jó üzlet támogatni a hazai vállalkozókat. De ez csak a forintban mérhető haszon. Horváth Tihamér ennél is büszkébb arra a fejlődésre, amely Kehidakustányban és a környező településeken végbement az elmúlt években. Csak maga a fürdő 160 embernek ad munkát, de többszörösére emelkedett a fizető vendéglátóhelyek száma is, ezzel is tovább javítva a megélhetés lehetőségét a környéken. Új beruházások indultak, vendéglátó-, szolgáltatóegységek nyíltak és működnek ma is. A helyi önkormányzat, amely a vállalkozás beindulásakor a csőd szélén állt, két évvel ezelőtt meg tudta nyitni új iskoláját. Pontosan akkor, amikor az országban másutt sorra zárták be a kistelepülések oktatási intézményeit.
Horváth Tihamér a Kehida Termál és a Horváth-ÉP Kft, ügyvezető igazgatója
Keszthelyen született 1951 novemberében. Általános iskolai tanulmányait Gyenesdiáson végezte, középiskolába a keszthelyi Vajda János Gimnáziumba járt. Ezt követően kitanulta a csőszerelő szakmát, majd diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szakmunkásként és oktatóként 1980-ig dolgozott, mellette – három mestervizsga letétele után – önálló kisvállalkozói tevékenységbe kezdett. 1985-ben társult testvérével, Sebestyénnel, akivel 1990-ben létrehozták a Horváth-ÉP, 1998-ban pedig megalapították a Kehida Termál Kft.-t. Előbbi elsősorban közműépítéssel, utóbbi pedig gyógy-termálturizmussal foglalkozik. A két vállalkozás összesen mintegy négyszáz főt foglalkoztat. A kehidakustányi fürdőkomplexum az elmúlt években országos ismertségre tett szert, a fejlesztések pedig nem álltak meg, folyamatosak, az azokkal kapcsolatos elképzelések nagyszabásúak. Azt mondja, két vállalkozásával igyekszik Zala megye gazdaságát fejleszteni, e célt tűzi maga elé, amikor társadalmi funkcióit (a Zala Megyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke, a Zala Megyei Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány elnöke, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke) ellátja. A Gyenesdiáson lakó Horváth Tihamér nős, három gyermek édesapja.
De a vállalkozó mégis arra a legbüszkébb, hogy úgy érzi, a kehidakustányi embereknek új, biztos jövőképet adott a vállalkozása. Reményt arra, hogy az itt élő családok boldogulhatnak. Az itt születő gyerekeknek van reményük egy sikeres jövőre. Horváth Tihamér beszélt a terveiről is. Folyamatosan új lehetőségeken töri a fejét. A kehidai fürdő minden szolgáltatását úgy találták ki, hogy elsősorban a hazai családok igényeit elégítse ki. A többgenerációs famíliák minden tagja megtalálhatja itt az igényeinek megfelelő pihenési, gyógyulási, szórakozási lehetőséget. A fürdőhöz tartozó önkiszolgáló étterem házias jellegű magyaros kínálatától kezdve a gyógymedencék pihentető melegén át az élménycsúszda izgalmas alagútjáig, minden a pihenni vágyó hazai vendégeket szolgálja. Persze az ország romló gazdasági helyzete meglátszik az utóbbi évek forgalmán.
Horváth Tihamér mégis bizakodó. Nem győzte hangsúlyozni, hogy a gyógyfürdő, a fürdőzés szinte egyedülállóan jó hatással van az idegrendszerre, és korunk egyik legsúlyosabb környezeti ártalmának, a stressznek a legkiválóbb ellenszere. Hiszen mindannyian a vízből jöttünk. Magzat korunkban az anyaméh magzatvizében melegben és biztonságban töltöttük az életünk első hónapjait. Ennek a kellemes állapotnak az emléke megmarad egész életünkben. Ezért a meleg vízben való fürdés kisimítja idegeinket, megnyugtat, ellazít és gyógyít. Testünk-lelkünk felüdül.
Hallhattunk a kehidai kénes gyógyvíz, illetve a vízpára belélegzésén keresztül a szervezetbe inhaláció útján bejutó kén döbbenetes hatásáról is, amely a csonttörések gyógyulását gyorsíthatja meg.
Mint megtudtuk, Magyarország gyógy- és hévízkészleteit tekintve világhatalomnak számít. Ha vagyonunkkal okosan sáfárkodunk, ha nem adjuk idegen kézre és gondosan gazdálkodunk vele, ügyelve a természet egyensúlyának megőrzésére, akkor hosszú távon biztos jövőt adhat sok ezer hazánkfiának. Ehhez persze nagy szükség van a magyar embereket, a magyar vállalkozókat segítő, felelős országvezetésre. Sajnos az elmúlt nyolc évben nekünk ennek éppen az ellenkezője jutott. Hiszen, mint azt Horváth Tihamér elmesélte, évekkel ezelőtt az a Bajnai Gordon, aki akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője volt, ma pedig (még néhány napig) országunk kormányát vezeti, egy debreceni találkozón, ahol a Széchenyi-terv segítségével megvalósult vállalkozások vezetői gyűltek tanácskozásra, világosan közölte a jelenlévőkkel, hogy a mindenkori szocialista kormánynak „esze ágában sincs tovább tömni a magyar vállalkozók zsebét”. Hát igen. Egy az igen ritka, beváltott kormányzati ígéretek közül. Valóban sokkal több gondot fordítottak a saját és a külföldi magántőke zsebeinek megtömésére. De ez már nem egy természetvédelemmel foglalkozó tudósítás témája. Vagy talán mégis?
