Napközi a Zimándyban

Napközi. Szükséges rossz? Nem biztos, hogy az. Gyakran előfordul, hogy a szokottnál előbb érkező szülő csodálkozva tapasztalja, a gyermeke arra kéri, jöjjön inkább egy kicsit később, hiszen most olyan jól játszanak a tanár nénivel és a barátaival. Egyszóval igenis lehet a napközi szükséges jó is. Hogy végül is melyik lesz, az leginkább a napközis nevelőn múlik. Rajta áll vagy bukik, hogyan töltik el gyermekeink az időt az iskolában a hivatalos tanítási idő befejeztével. Hogyan is lehet ezt jól csinálni? Erről beszélgettünk Szerzőné Fiedler Mónikával, a Zimándy Ignác Általános Iskola napközis munkaközösségének vezetőjével.

– Gyerekkoromban mi, „napejosok” mindig nagyon irigyeltük azokat, akik tanítás után hazamehettek. A gyerekeim, akik mind a hárman a Zimibe jártak, már szívesen maradtak az iskolában tanítás után is. Mi lehet ennek az oka?
– Nem könnyű egy gyereknek, különösen az első években, az egész napját az iskolában tölteni. A délelőtti kötelező órák után jól jön egy kis szabadság, egy kis pihenés, lazítás. De ha a szülők délután is dolgoznak, sokkal jobb, ha ezt az időt az iskolákban, közösségben, tanári felügyelet mellett töltik, mintha egyedül lennének otthon. Hiszen lehet ezt vidáman, élvezettel is csinálni. Örömmel mondhatom, hogy a mi iskolánkban egy nagyon lelkes napközis nevelői csapat dolgozik. Talán ennek is köszönhetjük, hogy valóban, sokszor a gyerekek, ha hazamehetnének, akkor is inkább a napközit választják.
– Igen, ezt én is nemegyszer tapasztaltam. Pedig a saját gyerekkori élményeim nem ilyen vidámak. Talán a napközis nevelő személye, habitusa miatt…
– Ez elképzelhető. Nagyon sok múlik a nevelő személyiségén, azon, hogy tud-e és akar-e hatni a gyerekekre. Hiszen a délutáni foglalkozások sokkal szabadabbak, és ez így is kell, hogy legyen. Nem könnyű fejben tartani, megszervezni a dolgokat úgy, hogy mindenre jusson idő, mindenki mindenhová, minden különórára odaérjen, és közben még közösen is tudjunk játszani a tanulás előtt.
– Beszéljünk akkor a tanulásról, hiszen a leckét a napközisek jó esetben már a suliban megírják.
– Mivel a napközis csoportok mindig két, de néha három osztály tanulóiból állnak össze, a lecke ellenőrzése nem egyszerű feladat. A nyelvi osztályok bontott csoportban tanulói is különböző feladatokat kapnak De kellő odafigyeléssel a házi feladatok nagy részét azért sikerül megoldani a fél háromtól fél négyig tartó tanulóóra alatt. A leckeírást igyekszünk differenciált fejlesztéssel is egybekötni. Aki hamarabb elkészül, annak mindig készen áll valamilyen érdekes pluszfeladat. Akinek pedig segítségre van szüksége, azzal megpróbálunk egy kicsit külön is készülni a következő napra.
– Leckeírás előtt és után lehetőségük van a gyerekeknek, hogy egy kicsit oldottabb hangulatban, szabadabban játszhassanak együtt. Milyen programok, foglalkozások vannak ilyenkor?
– Amikor a tanításnak korábban van vége, olyankor tudunk közös foglalkozást tartani. Ha jó az idő, igyekszünk minél többet kint lenni a friss levegőn. Szerencsére az udvaron bőven van hely a játékra. Közben, szinte mindennap folyamatosan mennek a gyerekek a különböző különórákra, szakkörökre. Év elején valóságos táblázatokkal közlekednek a kollégák, amibe fel van írva, hogy melyik gyereknek mikor hol kell lennie. Hiszen főleg elsőben és másodikban még nem fejlődik ki annyira az időérzékük, hogy önállóan fejben tudják tartani ezeket a dolgokat.
– Nem könnyű így közös programokat csinálni.
– De azért néha sikerül. Ilyen például a napközisek immár hagyományos palacsintapartija, ahol a kollégáimmal 500 palacsintát is megsütöttünk egy délután, a gyerekek meg mind megették. A negyedikesek segítettek töltögetni a szülők által küldött finom házi lekvárokkal. A másik ilyen közös program volt az idén a klubdélutánunk, ahol a gyerekek maguk állították össze a műsort. Mindenki megmutathatta, hogy mit tud. Voltunk közösen cirkuszban is, barlangtúrán és színházban. Ezek a programok nagyon jól sikerültek, és maradandó élmény volt a gyerekeknek és a tanároknak egyaránt. Sajnos azonban azt tapasztaltam, hogy a fizetős külön programokat egyre kevesebb család engedheti meg magának. Az évet pedig hagyományosan paprikáskrumpli-partival zárjuk, amire már most elkezdünk készülődni. Közös munka eredménye volt a húsvéti vásár megrendezése is, ahol a gyerekek által készített húsvéti díszek értékesítéséből majdnem százezer forint gyűlt össze, amit játékok megvásárlására fordíthatunk. A gyerekekkel együtt nagyon büszkék vagyunk erre.
– Hány napközis gyereketek van az idén?
– Több mint kétszázan járnak nyolc napközis csoportba.
– Hogyan tudnak együttműködni a napközis kollégák? Tudtok segíteni egymásnak?
– Azt hiszem, nemcsak kollégák, de barátok is vagyunk. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Szoktunk közös programokat csinálni. Elmegyünk pizzázni, karácsonykor mindig készítünk egymásnak egy kis meglepetést. Közben pedig beszélgetünk. Ilyenkor tudjuk megbeszélni a problémákat és az örömteli eseményeket is. Soha nem dolgoztam még ilyen jó csapatban. Ha pedig a kollégák között jó a hangulat, azt megérzik a gyerekek is.
– Azért nem lehet könnyű feladat harminc, hetvenfelé futó gyerkőcöt kordában tartani.
– Néha valóban nem könnyű. A napközis nevelőnek kevés olyan eszköz van a kezében, amellyel kicsit megzabolázhatná a rendetlenkedőket. De ez sajnos általános probléma a mai oktatásban. A napköziben osztályzás sincs, tehát ennek a fegyelmező erejével sem számolhatunk. Ezt a munkát csak elhívatottsággal lehet jól csinálni. Ha valaki igazán szereti a gyerekeit, akkor tud hatni rájuk. A személyiségével tud példát mutatni.