Az első félév és a fél év

A felső címben említett félévet értelmezhetjük úgy is, mint 2008 első féléve, meg így is: a 2008. január 20-ai időközi helyhatósági választás óta eltelt fél év. Az elmúlt időszak eredményeiről és a jövőbeli tervekről kérdeztük Turai István polgármestert.

– Ön melyik értelmezést tartja hangsúlyosabbnak?
– Mindkét értelmezés szükséges és fontos. Az első félévet értékelve elmondhatom, hogy semmi okom panaszra. A képviselő-testület működése kiegyensúlyozott, döntéseink jóval több mint felét egyhangú szavazattal hozzuk meg. Készült egy statisztika az első féléves teljesítményről, amelyet e helyütt a város lakóival is megismertetünk. Az adatokból világosan kitűnik, hogy a testületi munka hatékony, és majdnem minden előterjesztésben pozitív döntés születik. Nagyszerű dolog ez, hiszen céljaink eléréséhez összefogásra, támogatottságra, toleranciára, türelemre, megértésre és békére van a legnagyobb szükség. A legtökéletesebb terv is hiábavaló, ha nincsen a megvalósításához elegendő bizalom, nincs a nehézségeken is átsegítő biztatás.
A működés egyensúlyát jelzi az is, hogy az alakuló ülésen megválasztották a szakbizottságokat, az alpolgármestereket és a tanácsnokokat. Munkájukat lelkiismeretesen végzik, számos előterjesztést maguk készítenek, illetve véleményeznek.
A város költségvetése gyakorlatilag elérte a hatmilliárd forintot. A felhasználás – kiadások – tekintetében az előző évekhez képest növekedett a fejlesztésekre szánt összeg és ennek a költségvetés végösszegéhez mért hányada. Intézményeink (iskoláink, óvodáink, a bölcsőde, a művelődési ház, a könyvtár stb.) takarékosan működnek.
– A városban tudni vélik, hogy önök a hivatalban jelentős szervezeti változtatásokra készülnek. Ez valóban így van?
– Igen, ez tény. Nagyon remélem, hogy a képviselő-testület rövidesen meg tudja választani városunk új jegyzőjét. Erre megérett az idő. Az új jegyzőnek minden bizonnyal lesznek majd javaslatai a hivatali működésmód korszerűsítésére, átalakítására. Miközben ezt semmi esetre sem szeretném korlátozni, előkészítettünk olyan lépéseket, amelyek e változások szolgálatába állíthatók. Ilyen például a képviselő-testület azon döntése, amely az államreform operatív program keretében lehetőséget ad európai uniós pályázat benyújtására a hivatal és ügyrendje korszerűsítésére. Ahogy az a ciklusprogramban is szerepel, szeretnénk megvalósítani – és amennyire a lehetőség engedi, teljessé tenni – az elektronikus ügyintézést. E téren eddig is komoly tapasztalatokra tettünk szert, a pályázat e tapasztalatok valóra váltását segítheti.

– Apropó pályázat: Törökbálint gyakran pályázik?
– Az elmúlt fél évben összesen 15 pályázat benyújtásáról döntött a képviselő-testület. Ezek között ismét szerepelnek utcafelújítások, de vannak a szervezetépítésre vonatkozó tervek is (norvég támogatási alap). A legfontosabb és egyben a legnagyobb volumenű a településközpont újjáépítésére és új, a XXI. század elvárásainak megfelelő városháza létesítésére vonatkozó pályázat. Ez is uniós forrás elnyerésére irányul. A megpályázott összeg meghaladja az 1,3 milliárd forintot, amelyhez az önkormányzat 650 millió forint saját forrással kíván hozzájárulni. Így ez a projekt minden idők legnagyobb önkormányzati beruházása lehet. Úgy gondolom, akkor is meg tudja valósítani a város vezetése, ha esetleg nem nyernénk támogatást a pályázaton. Ezenkívül folyamatban lévő pályázatunk van az új, hatcsoportos óvoda létesítésére, amelyet az Árpád utcában szeretnénk megépíteni és jövő szeptemberig üzembe helyezni. A bölcsőde bővítéséhez és a meglévő épület teljes felújításához is benyújtottunk pályázatot. De az önkormányzat is ír ki pályázatokat.
Az időközi helyhatósági választásokat követően mindjárt négy közbeszerzési pályázat eredményének kiértékelésére is sort kellett keríteni. Jelentős összegű beruházásunk az Égett-völgyi terület közművesítése (víz- és szennyvízvezeték építése), az Anna-hegyi közműfejlesztés, útépítés az Árpád utcában és a korábban zöldhulladék elhelyezésre szolgáló területek megtisztítása az Égett-völgyben.
– Úgy tudjuk, jelentős intézményfejlesztési beruházások is napirenden vannak. Melyek ezek?
– Intézményfejlesztéseink tekintetében fontos előkészítő lépéssorozaton vagyunk túl: eldőlt egy új 16 osztálytermes, 8 szaktantermes iskola építésének beruházási programja. A projekt tartalmazni fog egy korszerű sportlétesítményt is, uszodával, sportcsarnokkal, szabadtéri műfüves focipályával, lelátóval és futópályákkal. stb. Ezt az önkormányzat ppp-konstrukcióban fogja megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy nem saját önkormányzati fejlesztési forrásainkat fogjuk felhasználni, hanem befektetői, azaz magántőke bevonását tervezzük. A megvalósítás következő lépése a vállalkozó partner kiválasztása lesz, amelyre közbeszerzési eljárás keretében kerül sor.
Ez az új létesítmény fontos lépés lehet a helyi életminőség javításában, hiszen a sportlétesítmények iskolaidőn kívüli használata a város lakói számára a szabadidő tartalmas eltöltését teszi majd lehetővé.
– Gondoltak-e a közlekedési lehetőségek bővítésére, illetve hol tartanak a BKV-val és a MÁV-val kezdeményezett tárgyalások?
– Számos olyan intézkedés előkészítését is elvégeztük, amelyek a város mindennapjainak kényelmesebbé tételét szolgálják. A legtöbb tennivalónk a helyi közlekedés területén van. Több olyan intézkedést kellett tennünk, amelyek a városon áthaladó tranzitforgalom csökkentését szolgálják.  A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójával és Érd Megyei Jogú Város polgármesterével arról tárgyaltunk, hogy milyen módon lehetne csökkenteni a Törökbálintra Érd irányából érkező forgalmat. A megbeszélésen kiderült, hogy rövidesen indul az érdi, Iparos utcai M7-es csomópont átépítése, bővítése, amely jelentősen megkönnyíti a szomszéd település autósainak feljutását az autópályára, ezzel pedig csökkenti a városunk utcáit terhelő átmenő forgalmat. De addig is szükség lesz utcabútorok kihelyezésére azokban az utcákban, ahol már kritikus szintet ért el az Érd irányából településünkön áthaladó forgalom.
Életminőségünk javítását szolgálják azok a tárgyalások is, amelyeket a BKV-val és a MÁV-val folytatunk. Bővíteni kívánjuk a 172-es gyorsjárat és a 140-es üzemidejét, új, haránt irányú járat bevezetését tervezzük Törökbálint és Nagytétény között, Diósd közbeiktatásával. Úgy tűnik, a MÁV vezetésével is meg tudtuk értetni, hogy rendet kell tenniük a vasútállomás környékén. A pálya és a járműkészlet ma már korszerű, csak kevés kellene ahhoz, hogy úgy is érezzük: a látvány és a kiszolgálás minősége is utolérte századunkat. Ez a „kevés” nem más, mint a peron és környékének rendbetétele, utastájékoztató táblák, jegykiadó automata, esőbeálló telepítése, esetleg az elhanyagolt volt állomásépület felújítása.