Az egyre nehezebb  gazdasági helyzet hatása alól a helyi önkormányzatok sem vonhatják ki magukat. Amikor ez az interjú  készült Turai István polgármesterrel, még nem volt véglegesen elfogadott költségvetése a városnak, azt a januári testületi ülés első olvasatban tárgyalta, és február 25-ére várható a rendelet elfogadása. A költségvetés tervezésének körülményeiről kérdeztük a polgármestert.
– A Magyarország költségvetéséről szóló, a szocialista-szabad demokrata parlamenti többség által elfogadott törvény teremti meg az alapját önkormányzatunk gazdálkodásának is. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy városunk gazdálkodásában csakis és kizárólag a központi források játszanának szerepet. Sőt ma már ott tartunk, hogy leginkább saját, helyben képződő bevételeink határozzák meg városunk költségvetésének kereteit. Akkor, amikor a képviselő-testület elé terjesztem az idei költségvetésről szóló rendeletet, azt csak számos egyéb jogszabály figyelembevételével tehetem. Ezek között több olyan is van, amelyet az elmúlt évben a már említett parlamenti többség gyökeresen megváltoztatott. A teljesség igénye nélkül: módosult a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény stb. A jogszabályok előírásait természetesen mind figyelembe kell vennünk, s ezek – összefüggésben a sokat emlegetett Bajnai-csomaggal – gyakorlatilag kivétel nélkül megszorításokat tartalmaznak.
– Kizárólag csökkentéseket és megszorításokat olvas ki ezekből a törvényekből?
– Több alkalommal már szó volt róla, hogy az önkormányzatok alapfeladatainak ellátásához adott állami támogatások (úgy mondjuk: állami normatívák) erre az évre ismét jelentősen lecsökkentek. Már tavaly ősszel is jeleztük ezt, képviselő-testületünk határozatban kérte országgyűlési képviselőnket, hogy ne támogassa az önkormányzatok működését megnyomorító intézkedéseket. Sajnos eredménytelen volt az igyekezetünk. Az önkormányzatokat megillető normatívákból származó bevétel a 2009. évi mintegy 625 millió forintról 569 millió forintra csökkent. Ugyan valamelyest növekedett a személyi jövedelemadó helyben maradó része, 296 millió forintról 311 millióra, de ez nem a központi intézkedéseknek, hanem a településen élők számának és jövedelmünk növekedésének volt az eredménye.
Növekedett a Törökbálintot érintő elvonások mértéke is. Vannak olyan állami normatívák, amelyeknél az elvonás mértéke eléri a 90 százalékot. Idén nem kevesebb, mint 417 millió forintot von el a kormányzat önkormányzatunktól. Nem győzöm ismételgetni: alkotmányos joga az önkormányzatoknak, hogy az olyan, kötelezően ellátandó alapfeladatokhoz, mint például az általános iskolai képzés vagy az egészségügyi alapellátás, megkapja a szükséges mértékű állami támogatást. Ebből nemhogy 90 százalékot, de egy forintot sem lehetne az alkotmány sérelme nélkül elvonni! Mégis ez történik!
– Ellensúlyozza valamelyest ezeket az elvonásokat a központi költségvetés azzal, hogy a fejlesztési feladatokhoz visszatérít valamennyit az előző év elvonásaiból.
– Eddig legalábbis így volt, de amellett, hogy egyre növekszik az elvonások mértéke, idénre megszűnt az a visszatérítés, amit eddig fejlesztéseinkre tekintettel a központi költségvetés visszajuttatott számunkra. Tavaly ez az összeg 100 millió forint volt. Az egyes helyi feladatokat, mint például az üdülőhelyi feladatok az eddigi helyett már csak a tavalyi felével támogatja a központi költségvetés. Miközben a kormányzat látszatintézkedésként külön krízisalapot hoz létre a központi költségvetésben a szociálisan végletesen rászorulók részére, az önkormányzati feladatoktól elvonja ezt a pénzt. Eddig ugyanis a helyben adott szociális támogatások nagy részének 90 százaléka volt visszaigényelhető a központi költségvetésből, a visszaigényelhetőség 2010-re 75 százalékra mérséklődött.
– Közismert, hogy a város és intézményrendszere működtetésének költségei jelentik a legnagyobb kiadási tételt költségvetésünkben. A működtetés költségeinek közel háromnegyedét teszik ki a személyi juttatások, bérek. Lesz idén béremelés a törökbálinti közszférában?
– A bérek tervezésekor a polgármesteri hivatalnál, valamint iskoláiknál, óvodáinknál, minden közintézményünknél a képviselő-testület által korábban, a decemberi ülésen meghatározott elvek szerint jártunk el. Miután az állami költségvetési törvényben nem változott meg a köztisztviselők illetményét meghatározó illetményalap, és a közalkalmazottak illetményének meghatározásához kiadott illetménytábla sem, így nem lesz idén béremelés a közszférában. Ez alól mindössze a törvény szerint a munkavállalót megillető soros előrelépések képeznek kivételt. Nem változtak a korábbi években megállapított pótlékok sem, de továbbra is beterveztük a közalkalmazottak teljes körére egész évre a minőségi bérpótlékot, amely 5250 forint bérkeretet jelent dolgozónként és havonta. Ez az a keret, amelyet az intézményvezető differenciáltan oszthat ki, jutalmazva a szorgalmasabb dolgozókat.
Itt említem meg, hogy a központi megszorító intézkedések nyomán jelentősen megváltozott a cafetéria rendszere. A köztisztviselői törvény ugyanis megszüntette a köztisztviselőket eddig megillető üdülési hozzájárulást, valamint a ruházati költségtérítést is. Ugyanez a kötelezettség a közalkalmazottak vonatkozásában nem áll fenn. Törvényben határozták meg, hogy mely elemeket kell szerepeltetni a cafetériában, így részévé váltak például a melegétel-utalványok is. Az eddig külön megtervezett iskolakezdési támogatást is be kellett vonnunk, akárcsak a helyi bérlettérítéseket. Beletartozik 2010-től az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége is. Beszámít az az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés is, melyet a képviselő-testület évekkel ezelőtt rendeletben biztosított a törökbálinti közszolgálatban dolgozók részére. Mindezek után az így „összecsomagolt” cafetériát 25 százalékos személyi jövedelemadóval terhelték meg. Szóval „ugrottak” a korábbi kedvezmények, s ha a képviselő-testület nem döntött volna úgy, hogy helyi költségvetésünk állja a jövedelemadó miatti elvonást, akkor csökkent volna a tavalyi juttatások nominális értéke. Így legfeljebb szinten tudtunk maradni, és én úgy gondolom, ma, ilyen gazdasági körülmények között ez is eredmény.
– Követik-e a központi megszorító intézkedéseket a helyi szociálpolitikai juttatások csökkentésével?
– Nem, sőt a város szociálpolitikai kiadásait az előző évi előirányzathoz képest összességében 5,9 millió forinttal növeltük. Továbbra is biztosítjuk a nappali szociális ellátást az idős emberek részére, lesznek rendszeres és rendkívüli szociális pénzbeli ellátások, támogatások, jut az időskorúak járadékára, ápolási díjra, lakásfenntartási támogatásra, adósságkezelési támogatásra, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi pénzbeli ellátásra, rászoruló családok gyermekei részére étkezési hozzájárulásra, közgyógyellátásra, természetbeni ellátásokra (karácsonyi élelmiszercsomagokra, tüzelőfára). Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyre nehezülő gazdasági helyzet részünkről, az önkormányzat részéről is fokozott figyelmet igényel, így külön 20 millió forintos biztonsági céltartalékot építettünk be a költségvetésbe a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, Rothauszky Györgyné képviselő asszony javaslata alapján.
– Ha a város működtetése az elhangzottak szerint ilyen nagy mértékben leköti az önkormányzat bevételeit, jut-e pénz a beruházásokra?
– Természetesen igen: a költségvetés mintegy harmada. Vannak kiemelt, sok alkalommal bemutatott feladataink, mint például az idén megkezdődő városháza-építés, a Munkácsy Mihály utca felújítása, számos egyéb közterület rendezése. A fejlesztési és felújítási feladatok meghatározásánál fontos tényező volt a megkezdett beruházások erre az évre áthúzódó kiadásainak betervezése. Idén első alkalommal a fejlesztési és a felújítási feladatokat részletező mellékletek kiegészítésére készítettünk egy tájékoztató jellegű táblázatot, amelyben kifejezetten a tervezési feladatok szerepelnek. Ezt Csuka Attila alpolgármester javaslata alapján abból a megfontolásból tettük, hogy az előző évek beruházási tapasztalataiból kiindulva pontosabb, részletesebb tervek készüljenek, olyanok, amelyek a tényleges fejlesztési, felújítási feladatot a korábbiaknál is pontosabban határozzák meg, és így, amennyiben az előrehaladás és a körülmények lehetővé teszik valamely fejlesztés megvalósítását, ennek fedezetére rendelkezésre áll egy viszonylag magasabb értékben megtervezett összeg a fejlesztési céltartalékból.