A néphit szerint február 2-án a medve kijön a barlangjából. Amennyiben megpillantja az árnyékát, télre kell számítani, ha nem, akkor beköszönt a tavasz – ha hihetünk a „medvemeteorológiának”. Ezt tudhatták meg a Nyitnikék Óvoda kis lakói is ezen a napon.
És hogyan készültek erre a napra a gyermekek és az óvoda dolgozói?

A gyermekek már az előző héten hordták a kisebb-nagyobb macikat felcímkézve, hogy február elsején délelőtt a szorgos „nagymancsok”, az óvó nénik a tornaterembe berendezhessék a mackókiállítást, amelyet aztán már délután megnézhettek a szülők és gyermekek közösen.
Szorgos kismancsok készítettek a csoportokban a fejdíszeket, bábokat, medvés dalokat énekeltek, verseket, meséket mondtak. Beszélgettek arról, hányféle medve él a földön, hol és hogyan élnek, mit esznek. S persze arról is, hogy mi történik február 2-án: kibújik-e vagy sem, meglátja az árnyékét vagy sem?
Február 2-án a gyerekek az óvó nénikkel közösen nézték meg a kiállítást, ahol a „hiteles adatok” szerint 312 darab kisebb-nagyobb maci, illetve macis tárgy (pléd, párna stb.) között keresgették meg a sajátjukat.
Volt régi, nagymamáink mackója, volt pirinyó és óriás, barnamedve, jegesmedve, panda, koala és az elmaradhatatlan Micimackó. Talán a játékboltban sincs ilyen választék.
Az egyik sarokban a jeges macik úszkáltak a jégtáblákon, a másik helyen a sportos macik tornáztak. Olyanok is voltak, akik a kandalló előtt hallgatták a medvemama meséjét, mások teadélutánra gyülekeztek vagy a tornaszoba közepén a bábszínházi előadást nézték meg. S természetesen az erdő alján a „százholdas pagonyban” gyülekeztek a Micimackók, voltak vagy 25-en.  Az „erdei ösvényen” medvemancsok segítették a tájékozódást, s mutatták az útirányt.
Aztán dél körül Edit óvó néni a legnagyobb macival a kezében megjelent az udvaron, hogy a gyerekekkel közösen megnézzék, hogy az ovi medvéje vajon meglátja az árnyékát vagy sem.
Miután gyönyörűen sütött a nap, megállapították, hogy a tél még bizony tovább fog tartani, a gyerekek legnagyobb örömére – persze ha hihetünk a macimeteorológiának.
És hogy erőt gyűjtsenek az elkövetkező téli napokra, mézes puszedlit és málnaszörpöt kaptak ebédhez a gyerekek.
A kiállítást ugyan csak két napra tervezték, de a szülők és főleg a gyermekek érdeklődésére való tekintettel meghosszabbították, így péntek délelőtt zárta be kapuit a mackókiállítás.
A szülőknek nagyon tetszett az ötlet, s maguk is élvezettel nézegették a sokféle mackót, amelyek között a Micimackók mellett régi nagymama korabeli mackókat is felfedezhettünk. Volt olyan anyuka, aki elmesélte, hogy otthon a gyerekszoba is mackókiállító-teremmé változott, s még medvemancsok is kerültek a szőnyegre.
Emlékül pedig minden látogató macis színezőt vihetett haza.

„Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
– Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás! …. „
(Weöres Sándor)