Az eredményes felvilágosításra a patikák a legalkalmasabbak

Napozni vagy nem napozni? – ez itt a kérdés. Ám nem mindegy, hogy erre ki ad választ. Lapunk rendhagyó módon dr. Zacher Gábort, a Péterfy Sándor utcai kórház klinikai toxikológiai osztályvezető főorvosát kérdezte.  Miért éppen egy toxikológust – tehetik fel jogosan a kérdést, pedig a válasz egyszerű. Nem is gondolnánk, hogy a gyógyszerek és a különböző vegyszerek mennyire befolyásolják szervezetünk reakcióját a napsugárzásra.

A főorvost naponta keresik fel olyan páciensek, akiknél valamilyen viszkető vagy nem viszkető kiütések okoznak panaszokat. Ezekért gyakran gyógyszer által előidézett fokozott fényérzékenység (fotoszenzitivitás) tehető felelőssé.
– Melyek az elsődleges kiváltói a fényérzékenységnek?
– A fototoxikus reakciók okozói a hosszú hullámú UVA-sugárzás, valamint a külső (exogén) és belső (endogén) eredetű kémiai anyagok együttesen.

A fényérzékenységet kiváltó leggyakoribb gyógyszerek
Antibiotikumok: tetraciklinek, fluoroquinolonok, szulfonamidok.
Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID): ibuprofen, naproxen, ketoprofen.
Vízhajtók (diuretikumok): furosemid, hydrochlorthiazid.
A-vitamin származékok (retinoidok): isotretionin, acitretin.
Antidiabetikumok: sulfonylureák.
Neuroleptikumok: fenothiazinok, tioxantének.
Egyéb szerek: amiodaron, diltiazem, quinidin, chloroquin, enalapril, Dapsone, arany vegyületek, metothrexát, methyldopa, antihisztaminok, orális fogamzásgátlók, alprazolam.

– Milyen tünetei vannak ennek a fokozott reakciónak?
– Az enyhébb tünetek olyanok, mint egy bőrgyulladásnál. Az esetek jelentős részében viszkető érzés, súlyos esetekben hólyagos bőrreakciók jelentkeznek. A gyógyulást követően hosszabb ideig fennálló bőrelszíneződés (pigmetáció) „emlékeztet” a lezajlott betegségre. Súlyosabb esetekben a köröm elszíneződése vagy a körömágytól való leválása is jelentkezhet (onycholysis).
– Mi a helyzet a különböző kozmetikumokkal és illatszerekkel?
– Bizonyos kémiai anyagok a bőrre jutva allergiás vagy toxikus reakciót okozhatnak a fénynek kitett testfelületeken. Az ilyen elváltozást okozó szerek leggyakrabban a kátrányt tartalmazó készítmények, illatanyagok, napvédő szerek.
– Úgy hallottam, a növények is okozhatnak fényérzékenységet.
– A fitofotodermatitisz akkor alakul ki, amikor bizonyos növények napozás után a bőrrel érintkeznek. Ilyenek a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék.
– Milyen gyakoriak az ilyen jellegű reakciók?
– Erről nincsenek pontos hazai adatok, de az elmúlt években egyre emelkedett az ilyen tünetek miatt orvoshoz fordulók száma.
– Mi az oka a halmozódásnak?
– Az egyik fontos ok, hogy az ózonköpeny károsodása miatt erősödött az UV-fény expozíció, így megnőtt a földre jutó napfény mennyisége. A másik az, hogy az iparban egyre több fotokémiailag aktív vegyületet használnak (növekvő gyógyszerfogyasztás). Mindezek mellett hajlamosító tényezők is lehetnek: autoimmun megbetegedések (lupus erythematosus), porfíria.
– Milyen terápiás lehetőségek vannak?
– A gondos kórelőzmény-felvétel nagyban hozzásegíthet az érzékenyítő anyag kiderítéséhez. Antihisztaminok adása (amelyek maguk is fényérzékenyítők lehetnek), rövid ideig szisztémás szteroid, lokális gyulladáscsökkentők jönnek szóba terápiaként. Rövid kezelésre nem gyógyuló elváltozások esetén mindenképpen bőrgyógyászati szakvizsgálat szükséges. A kezelés alatt kerülni kell a napsugarakat.
– Hogyan védekezhetünk a fényérzékenység kialakulása ellen?
– A legfontosabb a megelőzés, ezért a lehetőségekhez mérten a napozást és a napon tartózkodást mérsékelni kell. A divat kegyetlen diktátor, napjainkban az számít szépnek, akinek napbarnított a bőre. ­Ősszel, télen és tavasszal szoláriumba járnak a divatkövetők, nyáron pedig reggeltől estig napoznak.  Nem törődnek a veszélyekkel, pedig 11 és 15 óra között még felhős időben is annyi UV-sugárzás éri a szervezetet, hogy az a fotoszenzitív egyéneknél kiütéseket okoz. A beton és a homok jól visszaveri az UV-sugárzást, így akár megsokszorozódhat a bőrt érő sugárzás. Ne feledjük, az UVA-sugárzást még az ablaküveg sem töri meg. Fontos a ruházat színe és milyensége. A sötét színű, sűrű szövésű anyagok nyújtják a legjobb védelmet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a melegben az izzadás miatt jelentősen megnő a folyadékvesztés. Akár napi 3-4 liter folyadék pótlására is szükség lehet.

Az UVA-tól a C-ig
A napfény maga az élet. Szinte minden élő fejlődéséhez szükség van rá. A növények belőle merítik a fotoszintézishez szükséges energiát. Az állatokra és az emberekre is sötét jövő várna, ha valamiért nem sütne többé a nap. Bár a napfényből nyeri a szervezetünk a számára fontos vitaminokat, ám a tüzes bolygó sugarai mára számos veszélyforrást jelentenek.
A nem látható sugarak közül számunkra a legfontosabbak az ibolyán túli (UV) sugarak, amelyeknek számos káros és jótékony biológiai hatása ismert. Nélkülük nem képződne D-vitamin, ami nélkülözhetetlen a bőrünknek és a csontozatunknak, de felelősek a bőr elöregedéséért és számos bőrelváltozásért.
A napból érkező sugarak a légkörön keresztül, mint szűrőn érkeznek hozzánk. Amennyiben a sugárzás közvetlenül, szűrés nélkül érne el bennünket, bolygónk népsűrűsége a holdéval lenne azonos.
Az UV-sugárzás legrövidebb hullámhosszú részeit, az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét szűri ki a földünket körülvevő ózonpajzs. Az ózonpajzs jelentős mértékű elvékonyodását először a hetvenes években észlelték amerikai tudósok az Antarktiszon. Azóta megjelent az ózonlyuk az Északi-sark felett, de a déli féltekén is egyre vékonyabb a védőréteg. Az ibolyán túli sugárzás elsősorban Ausztráliát és Dél-Amerika magasabban fekvő részeit fenyegeti.
Az UVB-sugarak a leégésért felelősek. Nagy energiájukkal megváltoztathatják a bőr sejtjeinek genetikai állományát, ami a későbbiekben bőrdaganatokat okozhat. Az UVA-sugarakat sokáig jótékony barnítónak tartották. Kiderült azonban, hogy mélyen a bőrbe hatolva a kötőszövetben okoznak helyrehozhatatlan károkat, amivel siettetik a bőr öregedését. A napsugárzásnak rendszeresen kitett terület mély ráncait figyelhetjük meg a tengerészek és földművesek nyakán, tarkóján.

– Mi a helyzet a napvédő krémekkel?
– A boltokban igen sok fajta napvédő krém kapható. A magas faktorszámú készítmények az UVB-sugarak akár 99 százalékát, az UVA-sugarak 90 százalékát képesek kiszűrni. Előfordulhat azonban az is, hogy maga a napvédő krém valamelyik alkotója okoz allergiás reakciót. Szájon át szedhető antioxidánsok némi pluszvédelmet jelenthetnek.
Zacher doktor szerint a patika a legalkalmasabb a megfelelő egészségügyi felvilágosításra. Sajnálattal állapította meg, hogy a hazai lakosság átlagos egészségkultúrája elég mélyen van. Azért tartja a patikát a legalkalmasabb helynek a népnevelésre, mert a beteg és a gyógyszerész kapcsolata bizalmi. Így a gyógyszerész a gyógyszer és egyéb szerek vásárlásakor sok mindenre felhívhatja a vásárló figyelmét. Többek között bizonyos gyógyszerek és az egyéb kémiai anyagok által okozott fotoszenzitivitásra.

Mit kell tudni a szoláriumról?
A szoláriumcsövek élettartalma 500-800 óra. Ezután a kisugárzott fény a normális barnaság helyett felégeti a bőrt. Mivel a csövek állapota szabad szemmel ellenőrizhetetlen, ezért ajánlott megkérdezni a csőcsere időpontját és ellenőrizni a gép számlálójának állását.
A fényterhelések között legalább 72 órás szünetet kell tartani. Szoláriumozásnál a fertőzések elkerüléséért az előírt higiéniát szigorúan be kell tartani. A fekvőhelyet minden vendég után fertőtleníteni kell. A legjobb védelmet a fóliaborítás adja.
A kozmetikumokat, sminket, dezodort, parfümöt a szoláriumozás előtt el kell távolítani a bőrről, mert a készítményekben található vegyi és illatanyagok miatt maradandó barna festékfoltok jelenhetnek meg a bőrön.
Az UV-sugarak a szemre is veszélyt jelentenek, közreműködnek a szürke hályog kialakulásában, ezért minden esetben védőszemüveget kell használni. A gyógyszerfogyasztóknak orvosi konzultáció szükséges, mert nagyon sok gyógyszer fényérzékenységet vált ki. Vannak bőrbetegségek, amelyek eleve kizárják a szolárium használatát (sebek, herpesz, fertőző bőrbetegségek).
Kozmetikai kezelések előtt, illetve pár napig utána sem javasolt a szolárium használata.

Sugarak a konnektorból
Sokan azért látogatják a szoláriumokat, mert az ózonlyuktól félve mesterséges fénnyel kívánják elérni a barnulást. A szoláriumozók többsége nincs tisztában a barnító készülékek működésével. A szoláriumcsövek – a gyors barnítás érdekében – az egyenlítői déli napfény sugarainak erősségével bombázzák a testet.
Az UVA-sugarak gyors, de nem tartós barnulást okoznak, mélyen behatolva a bőrbe. Az UVB-sugarak a bőr legfelső rétegét, a hámot érik, így ezek gyulladáskeltő sugarak. Ám ez serkenti a bőr védekező mechanizmusát, de ez a sugárzás felelős a bőr vastagodásáért.  Szakemberek szerint a „konnektoros” barnuláskor a bőr védtelenebb állapotban van, mint amikor az égető sugarakat mellőzve, lassan, fokozatosan emelve az időtartamot napozik valaki.