Az államigazgatási eljárás buktatói
Budaörs Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Irodája 2008. június 13-ai keltezéssel „a Kalóz-tanya elnevezésű játszótér használatbavételének bejelentését tudomásul vette”. A játszótér kapuja immár minden államigazgatási jogkörben hozható döntéstől felbátorítva, kinyithatott. Póz és ünnepség nélkül egyszerűen vették azonnal birtokba, akiknek készült. Az átadás elhúzódásának okairól kérdeztük Turai István polgármestert.
– Polgármester Úr! Sok panasz érkezett szerkesztőségünkbe azzal kapcsolatban, hogy hónapok óta készen, de mégis zárva volt a Kalóz-tanya játszótér. Elmúlt a tavasz, lassan a nyár derekánál tartunk. Miért kellett ennyit várni?
– Azzal szeretném kezdeni, hogy bocsánatot kérek a szülőktől és a gyerekektől, hogy ilyen sokáig elhúzódott az átadás. Valóban hónapok óta készen áll, látszólag semmi oka sincs a kulcsra zárásnak. Nehéz ilyenkor magyarázkodni, de mégis meg kell tennem: nem rajtunk, nem a törökbálinti városvezetésen múlott a késedelem. A történet arról szól, hogy a játszótér építési engedéllyel készült, benne olyan játékokkal, amelyek már minden előírásnak megfelelnek. (A felnőttek úgy mondják: „rendelkeznek európai uniós akkreditációval”.) Az építés befejeztével a kivitelező bejelentette a budaörsi építéshatóságnak, hogy kérjük a használatbavételi engedélyt. Ehhez minden papírt, igazolást, nyilatkozatot és bizonyítványt össze kellett szedni, átadni a hatóságnak. Ez megtörtént. Azért Budaörsnek, mert a helyi építési hatóság a jogszabályok szerint nem járhatott el saját önkormányzata – mint építtető, beruházó – ügyében. A budaörsi hivatal aztán tette a papírokat ide és oda, állítja, hogy megkeresett levélben több szakhatóságot, tartott helyszíni szemlét, szemléket… Közben teltek a hetek, múltak a hónapok. Az eredmény a már ismert helyzet. A késlekedő hatósági engedély nem adott lehetőséget a megnyitásra. Szóval: talán lehetett volna egyszerűbben is, gyorsabban is, hatékonyabban is. Budaörsön.
– Az utcákon álló diófák lekaszabolására is sok panasz érkezett.
– Biztosan elhiszi nekem: hozzám is. Igyekeztem mindenkinek megmagyarázni – megint csak azt, amit talán nem nekem kellett volna –, hogy nem az önkormányzat garázdálkodott a közterületen. Évente, kétévente az áramszolgáltató (Elmű) kéri – ahogy most is – az önkormányzattól az utcai fák gallyazását a balesetveszély elhárítása, a szabad elektromos vezetékhez közeli ágak kivágása érdekében. Korábban ezt évről évre az önkormányzat végeztette el, elég sok pénzért, de sokkal körültekintőbben, mint ahogyan azt az idén az Elmű alvállalkozása tette. A városüzemeltetés részéről tavaly valamiért olyan döntés született, hogy az idén ezt maga az Elmű végezze el. Ezzel nyilván megtakarított a város pár millió forintot, de az eredmény siralmas. Korábban minden évben télen, kora tavasszal végeztük a gallyak levágását, szakszerűen, tőből, csonkot nem hagyva. A Falugazda Csoport szinte nyomban elszállította a levágott ágakat. Most a zöldellő fákat vagdosták összevissza, karvastagságú, méteres csonkokat hagyva. A levágott ágak pedig heteken át csúfították az utcákat.
Végül a legforgalmasabb helyekről – megunva már az Elmű hitegetését – magunk szállíttattuk el a levágott ágakat. Azt hiszem, többé ilyen nem fordulhat elő!
– A képviselő-testület május végi ülésén vitát váltott ki az a döntés, amely 140 hektárnyi ma még mezőgazdasági területet sorol be kereskedelmi, gazdasági övezetbe. Miért volt erre szükség? Nincs talán elég olyan terület, amelyre építeni lehetne?
– Természetesen most is van elég terület. A helyzet az, hogy nem sorolt be egyetlen hektárnyi területet sem a képviselő-testület. A besorolás ugye csak a településszerkezeti terv (tszt) és a helyi építési szabályzat (hész) módosításával lenne lehetséges. A döntés, amit a testület meghozott ezzel szemben külön pontban deklarálja: „nem minősül a tszt és a hész módosításának”. A határozat lényege, hogy polgármesterként folytassak tárgyalást a kérelmezővel arról, hogy milyen előnyök keletkeznek egy ilyen átsorolásból a város számára. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor nem jön számításba semmilyen átsorolás.
Vitatkozom azzal a véleménnyel, amely szerint a Pannon idetelepülésével már minden anyagi gondja megoldódik Törökbálint városnak. A fejlődés folyamatos, és miközben elég határozottan kinyilvánította a testület, hogy a területen sem lakó-, sem üdülőterületi besorolás nem jöhet számításba, elgondolkodtató, hogy egy, az előző testület minden frakciója által 2007-ben támogatott elképzelés vajon miért ne lenne továbbgondolható. A Keller László által vezetett önkormányzat tavaly már döntött e terület egy részének átsorolásáról gazdasági övezetbe. A mostani lépés pedig nem több, mint ennek a folytatása. Tudni kell azonban, hogy a magasabb szintű jogszabályok – így elsősorban is az ún. agglomerációs törvény – nem engedik az önkormányzatokat a korlátlan területfelhasználások ingatag talajára. Törökbálinton a közigazgatási területünk 1095 hektáros területe tartozik jelenleg mező- és erőgazdálkodás alá. A törvény szerint ennek legfeljebb 5 százaléka sorolható át valamely építési övezetbe. Ez az 5 százalék pedig nemhogy a 140, de még az 55 hektárt sem éri el.
A kérdés kettős: kihasználja-e, és ha igen, milyen előnyökért Törökbálint ezt a törvényes lehetőséget, vagy hagyja elveszni – esetleg az agglomerációs törvény módosítása előtt.
– Egy korábbi döntés szerint iskolát kell tervezni és építeni a volt állami gazdaság területén, a Mérleg téren. A júniusi ülésre a polgármesternek elő kell terjesztenie egy, a város közoktatási intézkedési tervével összhangban álló építészeti programot.
– A programot – amely kicsit tervvázlat, kicsit helyiséglista és követelménysor – most állítottuk össze. Két alkalommal is tárgyalta a beruházási kabinet, amelyet erre az alkalomra az iskolák vezetőivel és több képviselővel is kibővítettünk. Kikértük a véleményüket, egyeztettük elképzeléseinket. Most arra készülünk, hogy bemutatjuk az első vázlatokat, és kérni fogom a testülettől a továbblépés lehetőségét.
– Milyen funkciókat tartalmaz a program, és milyen módon kívánják a projektet megvalósítani?
– A projekt fő eleme egy általános iskola, 16 tanteremmel és 8 szaktanteremmel. Természetesen tartozik ehhez az elemhez tankönyvtár és minden olyan funkció, amely egy ilyen iskolában szükséges. Az iskolához csatlakozik egy D2 szabvány méretű sportcsarnok, amely 400 fős lelátóval készülne. A két épületrész között egybenyitható közösségi termek, aula lesz, amely iskolai ünnepségek, nagyobb rendezvények helyszínéül is szolgál. A harmadik elem egy 33,3 méteres medencét tartalmazó uszoda, tanmedencével. Itt egyéb olyan szolgáltatásokat is tervezünk, amelyeket nem elsősorban az iskola, hanem a szabadidős sportolást kedvelő lakosság vehet majd igénybe. Az iskola mögötti területen szabványos méretű műfüves focipálya lesz lelátóval, öltözőkkel, a pálya körül futópályával. Rendezni fogjuk a kertet, bőven hagyva helyet elegendő parkolónak.
A létesítményt a most több helyen már sikerre vitt ppp-konstrukcióban szeretnénk létrehozni, azzal, hogy nem zárjuk ki, hogy magunk üzemeltessük a komplexumot. Már most gondoltunk arra, hogy gépészetileg jól elválasszuk az oktatási és a sportkomplexum részt. A pincerészen nagyobb méretű raktár, sportszertár kialakítását tervezzük, ahová a holmikat teherlifttel lehet szállítani. A ppp rövidítés a magántőkének az önkormányzati szektorba való bevonására irányuló együttműködést jelenti. Már korábban, március táján jelentkeztek ilyen javaslatokkal tőkeerős gazdasági társaságok, ez is biztatást ad arra, hogy ebbe az irányba tegyünk lépéseket. A júniusi testületi ülésen döntés születhet a programról, és arról, hogy közbeszerzési eljárás keretében versenyt kell hirdetni a partner kiválasztására.
– Mi a helyzet más projektekkel?
– Lendületesen halad az Anna-hegyi vízközmű-beruházás, az Égett-völgyi ivóvíz- és szennyvízcsatorna építése, amit egy szervizút kialakítása is követ. Tervezőasztalon van a Hegyalja út–Diósdi út kereszteződésébe építendő körforgalom engedélyes és kiviteli terve. (Sajnos itt a benyújtott pályázatunkra elutasító válasz érkezett a pályázat kiírójától.) Tervegyeztetésnél tartunk az Árpád utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca között megépítendő, a patakon átvezető új út esetében. Befejezésnél tart a gyalogátkelőhelyek, a középszigetes gyalogátkelőhelyek és a Szent István utca–Kazinczy utca–Baross utca kereszteződésébe (harangláb) elképzelt körforgalom közlekedés-tudományi vizsgálata.
Egyre türelmetlenebbül készültünk arra, hogy az új városháza megépítéséhez és a Munkácsy utca rehabilitációjához a pályázatot benyújthassuk. Miközben minden dokumentummal már több mint egy hónapja készen vagyunk, arra vártunk, hogy a benyújtáshoz a pályázatértékelő hatóság rendelkezésünkre bocsássa a pályázati űrlap kitöltő programját. E sorok írásakor végre – a befogadó hatóság ötödik határidő-halasztása után – megérkezett a kitöltő program, így június 16-án benyújthattuk a pályázatot.
Kis csúszás mellett június végére forgalomba helyezhető lesz a Pannon út. Átadását követően a Kápolna utcai csomópontban a nehezen viselhető torlódás megszűnik. A munkák felsorolása természetesen nem teljes körű, meghaladja egy interjú terjedelmét. Számtalan kisebb-nagyobb részkérdés megoldásán, kidolgozásán dolgozunk.
– Hogyan értékeli a képviselő-testület első féléves teljesítményét?
– Bár a január 20-án választott testület még nem töltötte ki első félévét, de az eltelt hónapok során rekordszámú előterjesztést tárgyalt meg, és az esetek többségében egyhangúan vagy értelmes kompromisszumok mellett a település működtetésére a jövő érdekében végrehajtható, racionális döntések születtek, természetesen nem vitáktól mentesen. A testületi ülés során sokat segít az az új munkamódszer, amelyet a februári ülésen vezettem be: minden képviselő külön füzetbe – forgatókönyv-szerűen – kapja kézhez napirendi pontonként az eredeti előterjesztés határozati javaslatát, a bizottságok által hozott módosításokat és az előterjesztő (általában a polgármester vagy alpolgármesterek, tanácsnokok) által a bizottsági vélemények alapján elfogadásra ajánlott végső határozati javaslatot. Így a munka határozottan felgyorsul, a döntések megalapozottabbak, illetve egy testületi ülésen – volt rá példa – akár 50-60 napirendi pontban is döntés születhet. Úgy gondolom ezért, hogy a munka hatékony, produktív, az együttműködés pedig példaértékű. A képviselő-testület júniusi ülését követően augusztus végéig nem tervezhetünk rendes ülést, szusszanhatnak egyet a képviselők. A végrehajtás azonban egy percre sem torpanhat meg. Magunknak egy pillanat megállást sem engedélyezhetünk. Gőzerővel dolgozunk tovább.
