Gyarmati Mihály önkormányzati képviselővel, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével az M0-s autópálya szélesítésével kapcsolatos munkálatokról, ezek Törökbálintot érintő következményeiről, valamint a kiépült sztráda teljes forgalma által okozott környezeti terhelés elleni védekezés lehetőségeiről beszélgettünk.
– Most, hogy elkezdődik az autópálya szélesítése, tekintsünk vissza az előzményekre.
– Az M0-s autópálya – jelenleg még autóút – M1-es és M5-ös közötti szakaszának építése 1994-ben fejeződött be. Az autópályát 2×3 forgalmi sávosra plusz egy-egy leállósávval tervezték, de először ennek csak a fele valósult meg. A megépült négy sávot megosztva autóútként használhattuk az elmúlt 15 évben. Kezdetben a forgalmi sávok elválasztását csak egy záróvonalvonal felfestése jelentette. Ezt a felelőtlen autósok gyakran nem vették figyelembe, aminek sok halálos baleset lett a következménye. Később vasbeton elemekkel tették határozottabbá a két irány elválasztását, ez azonban nem sokat változtatott a helyzeten, mert a hatalmas forgalommal terhelve sajnos megmaradt az M0-s „halálút” jellege.
– Mi jelenthet végleges megoldást?
– A végleges megoldás az autópályává való teljes kiépítés. Ez a munka kezdődik most el. Az M0–M6-os csomópontjában már biztosított a 2×3 sáv, így a jelenlegi fejlesztési ütemben ettől a ponttól a törökbálinti Dulácska völgyhídig 6,5 km hosszúságban készül el a pályaszélesítés. E bővítés folytatása az M1-esig hamarosan megindul, de egy másik projekt fejlesztési ütemeként a Tó-park beruházással összhangban. Ott nem csupán szélesítésre, de új hidakra is szükség van a Törökbálinti tó környékének megközelíthetősége érdekében.
– A szélesítés milyen munkálatokat tesz szükségessé?
– A szélesítés az M0-s 2,84–9,4 km szelvénye közötti – a 7-es úton lévő diósdi M0-s hídtól a Dulácska völgyhídig tartó – munkálatokat jelenti. A projektet az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) finanszírozza, a kivitelező pedig a Colas Hungária Zrt. lesz.
– Jelentenek valamilyen hátrányt Törökbálint számára a kivitelezési munkálatok?
– Városunk számára azért is érdemel különös figyelmet a projekt, mert a munkaterület 90 százaléka településünk közigazgatási területére esik. További hátrányos körülmény, hogy ezen a szakaszon a szélesítés a város felőli oldalon valósul meg. Törökbálint számára fontos, hogy a kivitelezés mintegy két éve alatt a lehető legkisebb építési forgalom érintse belső útjainkat, de a majdani sztráda környezeti terhelése is a legkevésbé terhelje a lakó- és üdülőövezeteinket. E célok érdekében sorozatos egyeztetéseket folytattunk a beruházást megvalósító kivitelezők képviselőivel. A tárgyalásokon a hivatal munkatársain kívül részt vett Csuka Attila alpolgármester, Géczy Krisztián beruházási tanácsnok és jómagam. Érdekeink védelmében szabott feltételeinket a Colas Hungária Zrt. elfogadta. Vállalta, hogy a munkát úgy szervezi, hogy az építési forgalom zöme elsősorban a meglévő autóúton, ahol lehet, a pályával párhuzamos ideiglenes utakon, illetve a településsel ellentétes oldalán bonyolódjon le.
– A fejlesztés a város mely területeit érinti?
– A Törökbálintot érintő fejlesztés három szektorra bontható. A nyugati szektorban, tehát az M0/M7-es csomópont átépítéséhez, valamint a Dulácska völgyhíd szélesítéséhez szükséges felvonulási utak a Cora térségét, valamint a Virágtanyával szembeni M7-es alatti aluljárókat, illetve Róka-hegy és Dulácska tanya közötti földutakat érintik. Viszont az Érdi út, a Szent István, a Kinizsi, a Károlyi, az Óvoda, a Damjanich és az Őrház utcák nem vehetők igénybe úgynevezett felvonulási útként.
A középső, déli szektor az Anna-hegyi – helyi védettségű  – parkerdőben valósul meg. Itt fontos, hogy az erdő minimálisan sérüljön, illetve ahol mégis indokolt az irtás, ott kerüljön sor új erdő telepítésére Törökbálint területén. Az erdősítési helyszín pontosítása folyamatban van, de az önkormányzat ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a szélesítés miatt elvesző (4,7 ha) aktív, kifejlett erdő helyett annak pótlásaként 12 hektár általunk kijelölt területet kérünk erdősíteni. A NIF Zrt. vezetőivel folytatott tárgyalásokat Turai István polgármester vezette, ahol már konkretizáltuk, hogy a hatékony védelmet nyújtó kifejlett erdőrészletért cserébe az autópályák közelében lévő, de közvetlenül ahhoz csatlakozó, a József hegy erdő menti, állami tulajdonú sávját, a volt levendulás területét kívánjuk véderdővé minősíteni. Kérjük továbbá, hogy az egy rövid szakaszon eltűnő erdei út helyett egy azt helyettesítő, új erdei utat alakítsanak ki.
A projekt keleti szektorában megvalósuló Diósdi út feletti híd, valamint az üdülőövezet menti szélesítéséhez is elsősorban a meglévő autóutat, illetve közvetlenül a pálya mentén kiépülő ideiglenes utakat kell használnia a kivitelezőnek. A hídépítéshez Budaörs irányából érkező beton és betonacél szállításához a Raktárvárosi, a Pannon és a külső Diósdi út használható. Az Anna-hegyi üdülőövezet útjai átmenő építési forgalommal nem terhelhetők. Meglévő útjaink állapotát előzetes állapotfelméréssel dokumentálja a Colas Hungária Zrt. Amennyiben a munka befejezése után a közös felülvizsgálat állapotromlást állapít meg, a kivitelező a keletkezett károkat köteles kijavítani, a csökkent értékű uta(ka)t szükség szerint felújítani.
– A kiépült sztráda teljes forgalma által okozott környezeti terhelés ellen hogyan kívánnak védekezni?
– Ismerve a mai állapotot és a projekt tervezett védelmi berendezéseit, jeleztük, hogy mely szakaszokon és milyen növelt műszaki tartalom lenne számunkra kívánatos a megfelelő védelem érdekében. A helyi Hírlevél májusi számában, illetve a város honlapján részletesen olvasható az önkormányzat 208/2009. (V. 28.) számú Önk. határozata, amely környezetvédelmi kezdeményezéseink sorát rögzíti a városunkat érintő közlekedési létesítményekkel kapcsolatban. Észrevételeinket, igényünket továbbítottuk az érintett állami szervek: a NIF Zrt., az Állami Autópálya Kezelő Zrt.  és a MÁV felé. A Colas Zrt. szerződése szerint monitoring rendszert állít fel az építés előtti, alatti és utáni környezeti terhelések regisztrálására. Az így szerzett adatok alapján a környezetvédelmi munka hatékonysága ellenőrizhető, és ha indokolt, menetközben is, de a munkafolyamat befejezésekor mindenképpen megtehetők a szükséges intézkedések. A zajmérési pontok vonatkozásában a tervező három helyet javasolt, de az önkormányzat további mérőhelyeket kért az M0/M7-es csomópont körzetében és az Anna-hegyi üdülőövezetben. Így a következő helyszíneken lesznek zajmérések: a Károlyi M. u. 69.-nél és 74.-nél, az Érdi úton a Fortuna Camping feletti és alatti pontoknál, valamint az Anna-hegyi Séta út/Zöldfa utca sarkánál és a közeli Kertész utcában a 6295 hrsz-ú teleknél.