Beszélgetés Pénzes Józsefnével, a Bóbita óvoda vezetőjével
Éppen egy éve, hogy hírt adtunk az új kezdeményezésről, amelynek keretein belül a Bóbita óvoda iskola-előkészítő csoportja, elhagyva az „alma matert”, az elmúlt tanévet már új helyen kezdte. A Bálint Márton Általános és Középiskola könyvtárépületében kialakított csoportszoba több mint húsz nagycsoportos óvodás második otthona lett az elmúlt tanévben.
– Májusban elballagott az első csoport az iskola-előkészítőből. Hogy érezték magukat a gyerekek az új környezetben?
– A vélemények egybehangzóak. A gyerekek és az óvó nénik is nagyon elégedettek voltak az elmúlt év tapasztalataival. Az iskola közelsége, az, hogy a gyerekek maguk is részesei lehettek egy kicsit az iskolai életnek, ösztönzően hatott mindenkire. A gyerekek szinte szárnyakat kaptak itt. Nagyon nagy élmény volt számunkra a tavalyi év. Önállóak lettek és alig várják, hogy iskolába mehessenek. Az egészen biztos, hogy ez a most ballagó csoport nagyon jól meg fogja állni a helyét az első osztályban. A szülők visszajelzései is pozitívak. Ezért nagyon örülök a lehetőségnek, hogy dr. Német István igazgató úr, valamint a képviselő-testület segítségével szeptembertől már két előkészítő csoport indulhat ezen a helyszínen. A földszinten két csoportszobát alakítanak ki. Ma reggel jártam ott, és nagyon jó volt látni, hogy az építkezés előrehaladtával sorra alakulnak az új terek. Ez nagyon jó lehetőség a gyerekeknek is, akik ebben a két csoportban indulnak majd, hiszen reményeink szerint hasonlóan jó hatással lesz rájuk az iskola közelsége. A régi épületben pedig felszabadul hely egy további csoport beindítására, ami huszonöt új férőhelyet jelent. Az idén is nagyon nagy volt a túljelentkezés. Jelenleg ötven fellebbezésünk van folyamatban. Nagyon örülök, hogy közülük sikerül legalább a nehezebb helyzetben lévő családok gyermekeinek helyet biztosítanunk. Úgy érzem, ebből a szempontból nagyon sikeres év volt a tavalyi.
– A nagyok már biztosan költöznek, de remélhetőleg ez a sors vár hamarosan az egész óvodára. Hogy áll az Árpád utcai építkezés?
– Nagyon jól halad. Ha minden jól megy, sikerül tartani a határidőket, és valóban költözhetünk még az idén. Persze kicsit fáj is a szívünk, hiszen többen a kollégákkal már évtizedek óta ebben a régi épületben dolgozunk. Nehéz innen elmenni. Nagyon szerettük az árnyékos, hatalmas udvart is, ahová még a legnagyobb hőségben is ki tudtuk vinni a gyerekeket. Persze az új épületnek is rengeteg előnye lesz. Nagy izgalommal várjuk a költözést és készülünk rá. A megvalósításnak feltétele volt, hogy a szakmai munkában is fejlesztéseket kell megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a kompetenciaelvű oktatási csomagok elemeit be kell emelni a helyi oktatási programba. Komoly előkészítést igényel, úgyhogy nem unatkozunk.
− Ezek szerint izgalmas évnek néznek elébe. Egyszerre változik az épület, a szakmai munka, minden.
– Igen, valóban nagyon izgalmas, és persze nem könnyű. De én nagyon örülök neki, hiszen ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb család kérését kell elutasítanunk. Az elmúlt három évben folyamatosan egy-egy csoporttal több tudott elindulni szeptemberben, és remélem, a közeljövőben megoldódik az összes óvodai férőhelyre igényt tartó kisgyermek elhelyezése. Persze azért itt még nem tartunk, de mindenesetre jelentős az előrelépés.
− Tavaly a Bóbita óvodában elindult egy átfogó fejlesztőprogram. Jelenleg mi a helyzet ebben az ügyben?
– A programot beindító fiatal fejlesztőpedagógus időközben szülési szabadságra ment. Munkáját két helyettesítő kolléganő látta el az elmúlt fél évben, és ez a program jövőre tovább folytatódik.
– Májusban új javaslatot terjesztett a képviselő-testület elé. Ennek mi volt a lényege?
– A javaslat a Törökbálinton működő gyermekpszichológusok munkájának elősegítését célozza. Minden évben egyre több gyermek kerül be Törökbálint oktatási rendszerébe. Azt már tudjuk legalább egy éve, hogy a két gyermekpszichológus, aki teljes munkaidőben a törökbálinti oktatási intézményekben dolgozik, már nem tudja ellátni az egyre sokasodó feladatokat. Ezért kértük a képviselő-testülettől egy további státus engedélyezését. Ez azonban még nem minden. Hiszen a pszichológusok jelenleg a város négy oktatási intézményében látják el a feladatukat, de a hely és az idő egyre kevesebb. Legutóbb már a művelődési ház segítségét kellett kérnünk az egyik terápiás drámacsoport elhelyezéséhez. Nagyon jó dolog, hogy az első megkeresésre azonnal a segítségünkre siettek, de a pszichológia intim műfaj. Nagyon hiányzik egy állandó helyszín, ahol a kollégák folyamatosan rendelhetnének, a felszereléseiknek állandó helyük lenne, ahol a gyerekeket, a csoportokat megfelelő helyszínen tudnák fogadni. Ennek a helyszínnek a megkeresésére és a gyermekpszichológusi rendelő kialakítására tettem javaslatot. Meg is néztük a Nyitnikék óvoda tetőterét, ahol van két beépíthető helyiség is, amelyek alkalmasak lehetnének erre a célra. Ennek a megvalósítását januárban a jövő évi költségvetés terhére lehetne tervezni.
Az előterjesztésben, amelyet a testület elfogadott, javasoltam, hogy az oktatási intézmények vezetői szeptemberben egyeztessenek a pszichológust igénylő feladatokkal kapcsolatban, illetve januártól jelöljenek ki állandó helyszínt a gyermekpszichológusi rendelésekre.
– A gyermeklétszámmal párhuzamosan nő a kezelésre szorulók száma?
– Nem csak a gyermeklétszám befolyásolja ezt. A szülők hozzáállása is jelentősen megváltozott az utóbbi években. Egyre több a beilleszkedési, viselkedési zavarral küszködő gyermek. Néhány évvel ezelőtt az ilyen problémákkal nem nagyon fordultak szakemberhez a szülők. Az utóbbi években azonban jelentősen megnőtt a bizalom a segítő szakemberek munkája iránt, ami örvendetes jelenség. Néhány éve még szinte szégyenszámba ment, ha a gyermeket pszichológushoz kellett vinni. Ma, valószínűleg a sikeres terápiáknak köszönhetően, sokszor már nem is az óvoda kezdeményezi a szakember felkeresését, hanem közvetlenül a szülő jelzi ezt az igényt. Ez nagyon hasznos lehet, mert a problémák korai felismerése és kezelése nagyon sok elkerülhető nehézségtől kíméli mag a gyermeket, a szülőket és az óvodai közösséget egyaránt.
