Jogi sorozatunk e részében azt a napjainkban egyre gyakrabban előforduló jelenséget vesszük górcső alá, hogy a gazdasági nehézségei közepette egyre több cég nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Ekkor a hitelezők gyakran a felszámolási eljárás megindításában látják a megoldást. Ennek jogi lehetőségeiről dr. Moravcsik Krisztinával beszélgettünk.

– Milyen feltételei vannak a felszámolás elrendelésének?
– A felszámolási eljárások legtöbbször valóban a hitelező kérelmére indulnak meg. A téma terjedelme miatt szorítkozzunk a szerződésen alapuló követelések esetére. A kérelemben meg kell jelölni a tartozás jogcímét, az esedékesség időpontját és röviden azt, miért tartjuk az adós céget fizetésképtelennek. Le kell róni az 50 000 forintos (jogi személlyel szemben, például kft.), vagy a 25 000 forintosos (jogi személyiséggel nem rendelkező céggel szemben, például bt.) illetéket. Ezt követően a bíróság értesíti az adóst az eljárás kérelmezéséről, aki nyolc napon belül köteles nyilatkozni arról, elismeri-e a kérelemben foglaltakat, kér-e fizetési haladékot. Meg kell adnia továbbá minden bankszámlája adatát is.
– Mennyi fizetési haladékot lehet engedélyezni?
– Egy ízben maximum 30 nap fizetési haladék engedélyezhető.
– Ilyen szerződésen alapuló esetekben mi a feltétele a fizetésképtelenség megállapításának?
– Nagyon fontos, hogy a fizetésképtelenséget nem a köznapi értelemben kell érteni. Nem elég igazolni, hogy a cégnek nincs likviditási problémája. Ha a cég a nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlíti ki, vagy nem vitatja, és az ezt követő fizetési felszólításra sem teljesít, fizetésképtelennek minősül. Nagyon fontos szabály, hogy a követelés vitatásának legkésőbb a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző napig írásban van helye.
– Eszerint az a legfontosabb, hogy megfelelő időben és módon vitassa a cég a követelést?
– Igen, ha ez nem történik meg és megállapítják a fizetésképtelenséget, a felszámolás már csak teljesítéssel lesz elkerülhető. Ebben az esetben természetesen nincs akadálya polgári per megindításának a pénz visszakövetelésére a jogalap nélküli gazdagodás miatt, hiszen az ilyen helyzetben való teljesítés nem minősül tartozáselismerésnek. (Ugyanígy a fizetési haladék iránti kérelem sem jelenti a tartozás jogosságának elismerését.)
– Nagyon bonyolult a szabály. Okoz ez gondokat?
– Igen. Sokszor a nagy cégek sem tudják, hogyan kell joghatályosan vitatni a követelést. Feltétlenül jegyezzük meg, ha vitatjuk a követelést, azt a számla megérkezését követő 15 napon belül írásban tegyük meg. Ha ezt elmulasztottuk, akkor pedig legkésőbb az első fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző napon.
– Faxon küldhető a vitatás?
– Igen. A táviratban vagy faxon küldött vitatást el kell fogadni. Ellenben az e-mailben küldöttet alapvetően nem, csak abban az esetben, ha fokozott biztonságú vagy minősített aláírással látták el.
– Az ajánlott vagy tértivevényes postai levél a megfelelőbb?
– Furcsa mód néha jobb az ajánlott, hiszen ebben az esetben vélelmezni kell, hogy a címzett a feladást követő ötödik munkanapon átvette a levelet, neki kell ellenbizonyítania, hogy esetleg mégsem vette át. Ha tértivevénnyel küldjük és nem keretes jelzéssel érkezik vissza, akkor a vitatás nem tekinthető kézbesítettnek. Ekkor feltétlenül adjuk fel ajánlottan is a levelünket.

dr. Moravcsik Krisztina
Iroda:  2040 Budaörs, Szivárvány u. 3. fsz.
Telefon: 20/414-3343