Ünnepek és hétköznapok a törökbálinti bölcsődében

Manapság sokat beszélünk a bölcsődékről. Szakemberek és politikusok, szülők és nagyszülők vitatkoznak arról, szükség van-e rá, jó-e a gyerekeknek, ha korán közösségbe kerülnek. Egy biztos, azok, akik Törökbálinton járnak bölcsődébe, úgy mennek be reggelente a piros kapun, mintha hazamennének. Az intézmény vezetőjével, Ásó Csabánéval, a bölcsőde mindennapjairól, ünnepeiről és a munkáról beszélgettünk.

– Az elmúlt években a bölcsődék a figyelem középpontjába kerültek. Hogyan érintett ez benneteket?
– A jelenlegi családpolitika épít a bölcsődékre, de kevés a férőhely, és igen sok a jelentkező. Az ellátásra igényt tartó családok száma nálunk is háromszorosa a férőhelyekének. Az okokat hosszan sorolhatnánk, és sajnos ezek közül kevés olyan dolog van, amire mi is hatással lehetünk. A legtöbb, amit tehetünk, hogy igyekszünk a munkánkat a lehető legmagasabb szakmai színvonalon ellátni.
– A bölcsőde ma már korántsem ugyanaz, mint húsz vagy akár tíz évvel ezelőtt.
– A társadalmi változások a bölcsődére is hatással vannak. A mai bölcsődék, hasonlóan a családi napközikhez, a családot erősítve, őket támogatva látják el a feladatukat. Mi is ehhez a szemléletváltáshoz igazítottuk az itteni munkánkat. Teljesen nyitott intézményként működünk.  Ez nem csak elnevezés kérdése. A valóságban is megpróbálunk ennek teret adni.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Az első ismerkedéstől kezdve a szülővel együttműködve fogadjuk a gyerekeket, és az egész családot megpróbáljuk bevonni a bölcsőde életébe. Egyik gyermekünk szüleinek adományaként például detektívüvegeket szereltettünk az öltöző és a csoportszoba közötti falba. Így a szülő a nap bármely szakában bekukucskálhat, megnézheti a gyermekét, anélkül, hogy ezzel esetleg megzavarná a csoportban zajló játékot. Ez nagyon megnyugtató az aggódó anyukák, apukák számára. Különösen a beszoktatási időszakban van nagy jelentősége, amikor a szülők megbizonyosodhatnak arról, hogy milyen gyorsan megvigasztalódik a kisgyermekük a reggeli elválás nehéz percei után. De jól használható például akkor is, ha valamelyik gyermeknél valamilyen probléma adódik. Ilyenkor a segítő szakember és a szülő együtt figyelheti meg a gyermek csoportbeli viselkedését, anélkül, hogy ő tudomást szerezne róla, és ezután az esetleges teendőket is a szülő együttműködésével határozhatják meg.
– Milyen szakmai szempontok alapján folyik a munka?
– Minden évben egy-egy kiemelt szempont köré csoportosítjuk a munkánkat. A tavalyi év a korai fejlesztés beindításának éve volt. Ez a program nagyon eredményes, és szeretnénk tovább folytatni. Lényegében arról van szó, hogy minden évben az újonnan felvett gyerekek között akad néhány, aki valamilyen képességében jelentős lemaradást mutat a társaihoz képest. A korai fejlesztés célja, hogy ezeket a lemaradásokat segítsen behozni a kicsinek, mielőtt óvodába indulna. Hiszen az óvodai élet már sokkal nagyobb önállóságot követel tőlük, és ha eleve hátránnyal indulnak a társaikhoz képest, az egész életükre kihat. Az elmúlt év igazolta a korai fejlesztés hatékonyságát, és a szülők is örültek a segítségnek. Ebben a programban a százhalombattai Szülők Fóruma Kiemelten Közhasznú Egyesület szakembereivel működünk együtt.
– Milyen feladat állt az idei nevelési év középpontjában?
– Az idén a család és a bölcsőde kapcsolatának szorosabbra fűzését tűztük ki célul. Ennek keretében a kollégáim nagyszerű ötletekkel álltak elő. Ezeknek egy részét a szakmai tanulmányutakról hozták, amit a helyi körülményekhez adaptáltak. Minden évben lehetőség nyílik egy-egy testvérintézmény meglátogatására, tapasztalatcserére és ötlettárunk gazdagítására. Voltunk már Egerben, Budapesten a XVIII. kerület egyik új bölcsődéjében és Aszódon is. Például a családi délutánok ötlete is innen származik.
– Hogyan képzeljünk el egy ilyen délutánt?
– Ezek a délutánok ünnepekhez kötődnek. Komoly szervező és előkészítő munka után Szinkulics Ági közreműködésével a gyerekek, a szülők és a bölcsőde dolgozói együtt készülnek az ünnepekre. Ilyen program volt a karácsony előtti mézeskalácssütés, melyet Zsigmond Ildikó által vezetett adventi Ringató foglalkozás tett színesebbé. Ez a rendezvény olyan jól sikerült, hogy a húsvétra való előkészületként kézműves foglalkozást szerveztünk. Nagyon szép délután volt az Anyák napi készülődés is. A gyerekek az édesapjuk segítségével „titokban” készítettek ajándékot az anyukáknak. Nagy lelkesedéssel készültünk a gyermeknapi rendezvényre is.
További programjaink: Mikulás-váró, farsang, húsvéti tojáskeresés (idén bárány- és nyuszi simogatással is színesítettük ezt a programot), bölcsődekóstolgató és a búcsúuzsonna.
– Mit gondolsz, miért fogadták ilyen lelkesedéssel a szülők ezeket a kezdeményezéseket?
– Örömmel mondhatom, hogy nagyon lelkes szülői közösség szerveződött. Anyagilag is támogatják a bölcsődét, és sokat segítenek a programok megszervezésében, előkészítésében is. Az ő segítségükkel készül el a következő évre a sómadrin szobánk. Ez a különleges helyiség, amelynek klímáját sótéglák és edényekben párolgó tömény sóoldat biztosítja, lehetőséget nyújtva arra, hogy az őszi megfázásos időszakban sóterápiával itt helyben segíthessük a gyerekek egészségének megőrzését. Ez egyben nyitánya is a jövő év programjának, amikor az egészséges életmódra nevelés áll a munkánk középpontjában.
Úgy gondolom, a szülők is látják, hogy a bölcsődei dolgozók mindent megtesznek, hogy a gyerekek jó hangulatban, egészséges környezetben, szeretetteljes légkörben töltsék napjaikat. Nagyon sokat köszönhetek a kollégáimnak, akik szívügyüknek tekintik a bölcsődei szakmai munka színvonalának emelését.