Ötvenöt gyermek toporgott május közepén a templom bejáratánál, a templomban pedig, ahogy közhelyesen mondani szokták, egy tűt sem lehetett leejteni.

A fiatalok arra készültek, hogy először vegyék magukhoz a szent ostyát. Az első áldozási szentmisére igen sokan készültek. Leginkább a gyerekek, akiknek az énekét igen megható volt hallgatni a templomban. István atya és Julika néni elsős koruk óta készítik fel a gyerekeket erre a fontos eseményre, a zenészek az első áldozás alatt rövid koncertet adtak. Az ünnepi szentmise után a gyerekek és rokonaik a művelődési házba vonultak, ahol szokás szerint kakaóval és süteménnyel várták őket, és itt kapták meg az első áldozási emléklapot is.