Megújul a vízvezeték-hálózat

Kinyitjuk a csapot, és folyik a víz. Mi sem természetesebb. Pedig vannak az országnak olyan részei, ahol a mai napig nem ilyen magától értetődő hozzájutni friss, egészséges ivóvízhez. Sőt néhány évvel ezelőtt a nyári forró hónapokban még Törökbálint egyes részein is csak ábránd volt az egyenletes, biztonságos vízellátás. Mára ezek a problémák jórészt megoldódtak. A nagyberuházásoknak köszönhetően jelentős területek csatlakoztak a vezetékes ivóvízellátó-rendszerhez, és a meglévő régi vezetékeket is folyamatosan karbantartják, megújítják. Ennek a folyamatnak a része az Arany János utca vezetékrendszerének rekonstrukciója is. A folyamatban lévő munkáról Lanku Ildikót, az Érd és Térsége Vízközmű Kft. ügyvezető igazgatóját és Horváth Attilát, a cég beruházási főmérnökét kérdeztük.

– Honnan érkezik az a víz, amely a törökbálinti csapokból folyik?
– A Fővárosi Vízművek csepeli kútjai emelik ki a Duna vizét a kavicságy mélyéről. Tisztítás után két vezetéken keresztül érkezik ide hozzánk, az Érd és Térsége Vízközmű telepére. Rendelkezünk saját vízbázissal is. A telep területén tizenegy kút van, amelyekkel 21 méter mélységből, szintén a kavicságyból tudjuk kinyerni a vizet, amely a klórozást, fertőtlenítést követően indul tovább Érd határában egy 600 mm átmérőjű vízvezetékben a Mecsek úti medencébe. Innen két úton jut tovább Törökbálintra. Az egyik rész egy 300 mm átmérőjű csövön érkezik a diósdi ötezer köbméteres tárolóba, és innen megy tovább Törökbálintra. A másik rész pedig közvetlenül a Mecsek utcai tározóból, Érd irányából ér Törökbálintra, ahol két darab ezer köbméteres medencét töltünk meg. Innen már a gravitáció segítségével jut el a törökbálinti háztartásokba. Amikor az Anna-hegyi ivóvízrendszer elkészült, a nyomászónákat megosztották. A magasabban fekvő területek ellátása az emelt nyomászónából történik. Például a Rudák telep és a József-hegy egyes részei is így kapnak vizet, a diósdi tározón keresztül.
– Hogyan biztosítják, hogy a nyomás mindenütt egyenletes legyen?
– Az egyes nyomászónák alzónákra oszlanak. A rendszeren belül több helyen nyomásszabályozó berendezések vannak beépítve. Az elmúlt években az összes ilyen elosztási ponton teljes felújítást végeztünk. Ennek eredményeképpen mára egy valóban modern vízelosztó rendszer épülhetett ki. Felújítottuk a medencéket, a gépházakat, és a szivattyúk nagy részét is kicseréltük. Ezzel együtt a víztelep teljes műszaki berendezése is megújult.
– Néhány évvel ezelőtt nagy vitákat váltott ki a vízszolgáltatás privatizációja. Hogyan alakultak ekkor a tulajdonviszonyok?
– A vízközmű fizikai értelemben száz százalékban az azt birtokló tizenegy település önkormányzatának tulajdonában maradt. A szolgáltatás joga került privatizációra. Ennek eredményeképpen a szolgáltatói tulajdonosi kör két szakmai befektetővel bővült. Ezek a Fővárosi Csatornázási Művek és a Veolia Víz Zrt. A két új tulajdonos a szolgáltatási jog 26 százalékát vásárolta meg az önkormányzatoktól. Az önkormányzatok a vételár jelentős részét a vízellátó rendszer felújítására fordították. Saját erőből ilyen méretű beruházást nem tudtak volna kivitelezni. A rekonstrukció eredményeképpen jelentősen és érezhetően javult a víz- és csatornaellátás színvonala.
– Ki és hogyan állapítja meg a víz- és csatornadíjakat?
– Az összes tulajdonos által aláírt hosszú távú együttműködési megállapodásban rögzített díjképlet alapján társaságunk minden évben kalkulációt készít az árakra, és ezt megküldi az önkormányzatoknak. Ennek alapján a képviselő-testületek döntenek a település következő évi víz- és csatornadíjairól. Az árnak nagyon sok összetevője van. Függ például attól, hogy milyen messziről, milyen technikai megoldásokkal lehet eljuttatni a vizet az adott településre. Függ a vízkitermelés gazdaságosságától, a vízszállító rendszer műszaki állapotától, attól, hogy mennyit kell javításra, karbantartásra költeni.
– A törökbálinti árak hogyan viszonyulnak az ország más részein fizetendő vízdíjakhoz?
– Az ármezőnynek nagyjából a közepén vagyunk.
– Az új vízvezetékek a legújabb technológiával készülnek. De milyen állapotban van Törökbálint régi vezetékrendszere?
– Törökbálinton a hetvenes években kezdődött el a vízvezetékrendszer kiépítése. Az akkoriban lefektetett azbesztcement csövek mára erősen korrodálódtak, ezért szükség van a folyamatos, szakaszos cseréjükre. Ennek a folyamatnak a része az Arany János utca vízcsőcseréje. 630 méter régi azbesztcement csövet cserélünk a legmodernebb technikával illesztett műanyag csövekre. Ennek az új technológiának köszönhetően az egyes csőelemek illesztése is különleges. Elektromos áram hatására az elemek tulajdonképpen „összeolvadnak”, így egy folyamatos csőrendszer alakul ki, minimálisra csökkentve a szivárgások, csőtörések kockázatát. Ilyen rendszerű vezetékek épülnek ki egészen a lakóingatlanok vízórájáig. Az Arany János utcában az utcai gerincvezeték már készen van. Az átszakaszolás és az üzembe helyezés előtti fertőtlenítés után az ÁNTSZ-engedély birtokában az átkötéseket is megkezdjük.
– Miért pont az Arany János utcában folyik a munka?
– Ez az utca egy nyertes pályázat nyomán hamarosan új díszburkolatot kap. Mielőtt ez elkészül, ki kell cserélni a régi, elöregedett csöveket, nehogy az új burkolat áldozatául essen egy esetleges csőtörésnek.
– Hol folytatják a felújítást?
– A következő lépés a Nyár utca 333 méter hosszú vezetékének és az ide kapcsolódó bekötéseknek a cseréje lesz. A nyomóvezeték átmérőjének növelésére is sor kerül, és itt is az új technológiával dolgozunk.
– A víz útja korántsem ér véget, amikor kifolyik a csapból. Hová folyik a szennyvizünk?
– A törökbálinti szennyvíztelepre. Itt fizikai, kémiai és biológiai úton is tisztítják, majd a Hosszúréti patakon keresztül a Dunába folyik.
– Törökbálint egyre növekszik. Van elegendő kapacitás a megnövekedett szennyvízmennyiség kezelésére?
– A szennyvíztelep fizikai befogadóképessége még bőven rejt tartalékokat. A probléma a tisztítókapacitással van. A modern, víztakarékos háztartási technológiáknak köszönhetően ugyanis a szennyvizek sokkal koncentráltabbá váltak, így a tisztításuk is bonyolultabb. A törökbálinti telep biológiai teljesítménye mára a teljes kihasználtsághoz közelít. Ezért hamarosan szükségessé válik egy nagyobb rekonstrukciós beruházás. Ennek megtervezéséhez a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereit hívtuk segítségül, akik részletes vizsgálatokkal, mérésekkel segítik a beruházás megtervezését.