Idén sem úszhatták meg végzős gimnazistáink azt a vizsgát, amit előttük már oly sokan letettek. Igaz, az érettségi rendszere szinte évről évre változik, de az érettségi örök. Dr. Német Istvánnal, a Bálint Márton Általános és Középiskola igazgatójával az idei vizsgáról és a vizsgázókról beszélgettünk.

– Kezdjük egy gyors statisztikával! Hány tanuló érettségizett az iskolában idén?
– A két végzős osztályba összesen 44 fő járt, de mivel a törvény megengedi az előrehozott érettségit, illetve voltak olyanok, akik újra érettségiztek, összesen 92 főt érintett a vizsga. A legtöbben magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvekből érettségiztek, de voltak tanulóink, akik biológiából, drámából, kémiából, fizikából, földrajzból, informatikából, rajz és vizuális kultúrából, társadalomismeretből, testnevelésből, illetve vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretekből próbáltak helyt állni a vizsgán.
– A közvélemény az érettségi hallatán a botrányt várja, de ez az idén elmaradt.
– Az érettségi botrányok óta sokkal szigorúbb a tételátadás. Minden reggel a budaörsi önkormányzatnál kell átvenni a tételeket. Utána itt, a helyszínen bizottság előtt kell kibontani a borítékokat. Az érettségi alatt egy tanárnak végig a teremben kell ülnie, egynek pedig a folyosón. Egy vezetőnek pedig óránként be kell mennie, ellenőriznie a rendet. Így fordulhatott elő, hogy fizika érettségin egy időben három tanár felügyelt a két érettségizőre.
– Sokak szerint az idei érettségi meglehetősen könnyű volt. Ön hogyan látja ezt?
– Gyakorlatilag azt kell világosan látni, hogy az új kétszintű érettséginek az egyik célkitűzése, hogy az adott korosztály 70-75 százaléka érettségit tegyen. Miután az érettségit egységesítették, vagyis a gimnazisták és a szakközépiskolások ugyanazt a dolgozatot írják, a mércét úgy kellett felállítani, hogy a vizsgán a szakközépiskolások is megfeleljenek, vagyis a gimnazistáknak a vizsga mindenképpen könnyebb. De azt, hogy az idei vizsga könnyű volt, így nem jelenteném ki. A tanulók nehéznek tartották. Az igaz, hogy voltak olyan feladatok, amelyeket könnyű volt megoldani, de csak azok számára, akik nem a jelesre hajtottak. Az elégséges szintet nem volt nehéz elérni. Ebből következik, hogy a középszintű érettségin a megfelelő szint elérése nem túl nehéz – bár ezzel, azon kívül, hogy megvan az érettségije, nem sokra megy a tanuló.
– Arról is sokat hallani, hogy az Oktatási Minisztérium felül fogja vizsgálni az érettségi jelenlegi szabályát, hiszen egyre kevesebben jelentkeznek emelt szintű érettségire.
– Ennek az az oka, hogy egy középszintű érettségi jó vagy jeles osztályzatával már be lehet kerülni felsőoktatási intézménybe. Az intézmények nagy része nem írja elő kötelezően a felvételhez az emelt szintű érettségi meglétét, ugyanis a demográfiai visszaesés miatt egyre kevesebb tanuló érettségizik, egyre kevesebben tanulnak tovább, viszont az egyetemeknek szükségük van tanulókra. Az intézményvezetők félnek, ha magasra teszik a mércét, nem lesz hallgatójuk. Az egyetemek a tanulók után kapják a normatív támogatást, ha nincs tanuló, pénz sincs. Ma már csak bizonyos elit egyetemek, főiskolák kérik az emelt szintű érettségi vizsgát. A mi gyerekeink azt a megoldást favorizálják, hogy például nyelvből a 10., 11. osztály végén leteszik a középfokú nyelvvizsgát, és egyúttal benyújtják jelentkezésüket középszintű érettségire. Hiszen ha a nyelvvizsgája megvan, akkor nagy valószínűséggel az érettségin is ötöst fog elérni, és egy jeles középszintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga pontban annyit ér, mint egy emelt szintű jeles. Nálunk idén 33-an tesznek előrehozott vizsgát angol nyelvből, míg rendes, nem előrehozottat csak 11-en.
– A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéskor még nem lehetett tudni, mi lesz a tandíj sorsa. Hogyan befolyásolta ez a jelentkezéseket?
– Mi évek óta azt látjuk, hogy a gimnazistáink közül mindenki beadja a jelentkezését továbbtanulásra. Lépcsőzetesen alakítják ki, hogy hogyan adják be a felvételi kérelmüket. Jelentkeznek a legdivatosabb egyetemi szakokra, de jelentkeznek ugyanazon szak főiskolai megfelelőjére is. Több helyen próbálkoznak, egy tanuló általában 4-5 helyre beadja a jelentkezését. A jelenlegi helyzetben az az érdekesség, hogy a tanulóink döntő többségét fel is veszik. Az a statisztika, hogy egy-egy iskolából hány tanuló kerül be a felsőoktatásba, ma már kezd érdektelenné válni, hiszen majdnem mindenkit felvesznek. Ugyanakkor sok tanuló van, aki kijelenti, hogy akár önköltséges változatban is hajlandó továbbtanulni, és a szülők ebben támogatják őket. Szakközépiskolásaink inkább egy emelt színű végzettséget céloznak meg. Vagyis az érettségi után technikusi képzésre mennek. Ez a vendéglátósoknál azt jelenti, hogy az iskolában maradnak még két évet, az informatikusokat pedig átveszi egy másik intézmény, ahol professzionális szinten képezhetik magukat tovább.